Logomain

Flórián: védőszent, tér és áruház

By Papp Géza 2011. május 4. 14:54

szerk at hg dot hu http://fovarosi.blog.hu/

Florianter-1910esevek-egykorhu20130603-19838-cgyaev.gallery

Az óbudai Flórián tér az 1910-es években

Florianter-budapest-1980-08-p02-0220130603-19838-3xf3t3.gallery

A Flórián téri közlekedési csomópont rajza a Budapest folyóirat 1980-as évfolyamából

Florianter-20100521-0120130603-19838-asqq7o.gallery

A Flórián téri alul- és felüljárók a Faluház tetejéről nézve

Fajlfurdomuz120130603-19838-15ei6qi.gallery

A Fürdőmúzeum a Flórián téri felüljárók árnyékában

Fajlthermae_maiores20130603-19838-1nebrlm.gallery

A római kori Thermae Maiores alaprajza

Obudailtp-elsohazgyarihaz-1966-egykorhu20130603-19838-s1lycu.gallery

Épül az óbudai lakótelep első háza a Flórián téren

Obudailtp-felszab40-013-florianter20130603-19838-1iprmh1.gallery

Az óbudai lakótelep tervezett központja a mai Flórián téri park helyén

Florianuzletkozpont-20100905-0120130603-19838-134i6v0.gallery

A Flórián Üzletközpont napjainkban

Florianaruhaz-1975-budapestujsag20130603-19838-1bt5yd7.gallery

A Flórián Üzletközpont építése, a Budapest folyóirat 1975-ös évfolyamából

Fortepan_920620130603-19838-e97oye.gallery

A Flórián tér a felüljárók megépítése előtt, az 1950-es években

Index20130603-19838-15jq6o4.gallery

flórián tér index

Florianter-terkep192620130603-19838-15r569j.gallery

A Flórián tér egy 1926-os térképen

Florianter-20100521-0220130603-19838-m67nh5.gallery

A Flórián tér zöldje a Faluház tetejéről nézve

Május 4-e Szent Flórián napja: ez alkalomból kiderül, hol van az ország első műemléke és Budapest legöregebb panelháza. <br/> <br/>

Május 4-e Szent Flórián napja, ez alkalomból két Flóriánt is bemutatunk olvasóinknak: egy teret és egy áruházat. Kiderül az is, hogy hol van az ország első műemléke és Budapest legöregebb panelháza.

:image_74797
A Flórián tér 1910 körül. Kép: egykor.hu

A Flórián tér

Az óbudai Flórián tér az óbudai kis házak szövevényében csupán a zegzugos terek és utcák egyike volt az Árpád híd megépültéig. Legrégibb ismert emléke az 1763-ban felállított Fogadalmi Oltár szoborcsoport. A kastélyt is építtető földbirtokos, Zichy Miklós készíttette Bebó Károly szobrászművésszel. A tűzvész, a pestis, és a földrengés elhárítása céljából faragott szoborcsoport a témának megfelelően Szent Flóriánt, Borromei Szent Károlyt, és Néri Szent Fülöpöt ábrázolta. 1928-tól már csak Flórián szobra állt ott, amely jelenleg a Szent Péter és Pál templom előtt látható.

A tér mai alakját az Árpád híd tervezésének idején, a harmincas években kapta, bár az átkelő átadására 1950-ig kellett várni. A következő jelentős átépítés a nyolcvanas évekhez kötődik. A Szentendrei út és az Árpád híd között 2x2 nyomtávú felüljárórendszer épült ki, alatta jelzőlámpás csomóponttal. A tér környékének tehermentesítését volt hivatott szolgálni a budai rakpart autóútjának északi meghosszabbítása. A téren hatalmas kiterjedésű gyalogos aluljárórendszer létesült, amely a római fürdőemléket is megközelíthetővé tette. A romok felett ma is ott a felüljáró-pár.

A Flórián tér környéke 1926-ban

:image_74798
A felüljárórendszer rajza (Budapest újság, 1980)

:image_74799
Az alul- és felüljárók rendszere a Faluház tetejéről

Pedig a tér romjai többet érdemelnének volna. A felüljáró alá elrejtett romok a Thermae Maiores (Nagy Fürdő) részei – mai tudomásunk szerint ez volt a legnagyobb fürdő az Alpok vonalától északra! A mai Flórián téren és környékén ugyanis 1800 évvel ezelőtt Aquincum katonai tábora helyezkedett el, ezt szolgálta a 2. században épült Nagy Fürdő. Már feltárásának is történelmi múltja van: 1778-ban bukkantak rá a régi falakra, és Schönvisner István levéltáros, latin szakos professzor vezetésével fel is tárták a területet. Ez volt az első régészeti ásatás Magyarországon, s egyben ez az első műemlékileg védett épületünk. Hetven évvel később a fürdő előtt egy feliratos kő is előkerült, erről vált ismertté a Thermae Maiores név, és erről derült ki, hogy 268-ban, II. Claudius császár alatt a fürdőt újjáépítették. 1930-ban, majd a hatvanas években is folytak itt ásatások. Már a lakótelep építés kapcsán végeztek kutatásokat 1977-79 között, ekkor derült ki, hogy a fürdő a mai üzletközpont felé is folytatódott. Az újabb ásatások 1981-ben indultak be, és több éven át elhúzódtak.

A fürdőmúzeum a felüljárók árnyékában. Kép: wikipédia

A Thermae Maiores alaprajza. A - fűtetlen helyiségek. B - fűtött helyiségek. C – medencék. 1 - gyakorlótér (palaestra). 2 - öltöző (apodyterium). 3 - hidegvizes fürdő (frigidarium). 4 - langyosvizes fürdő (tepidarium). 5 - melegvízű fürdő (caldarium). 6 - Izzasztókamra (sudatorium). 7 - Falikút, szoborfülke (nymphaeum). 8 - illemhely (latrina). 9 - fűtőnyílás (praefurnium). 10 – udvar. Kép: Kaboldy, wikipédia

A feltárásokból és Vitruvius (Augustus császár hadmérnöke) leírásaiból ismertük meg a fürdőt. A hatalmas tornacsarnokban labdajátékokra, tornázásra nyílt lehetőség, a hideg, langyos és forró vizes medencék a gyógyulást, a testedzést szolgálták, mígy a Nymphaeumban hálát mondhattak a fürdőzők az isteneknek a gyógyulásért. A fürdő 48 helyiségének nagy része 1984 októbere óta látogatható. A közeli parkban a légiós tábor déli erődítményeinek romjai láthatók. A Kórház utca felől is fürdőromok között sétálhatunk. Ám az egykori római emlékek jó része elveszett. Még a kádári média ellenőrzött világában is nagy felháborodást keltett, hogy a panelházak megépítésének kedvéért sok helyen egyszerűen felrobbantották a római kori maradványokat. A Kórház utcai oldalon is a panelházak erdejébe szorult a Keleti táborkapu (Porta Praetoria) maradványa. A római időkben ez volt a kapu a Duna hídja és pesti oldalon levő Transaquincum felé. Ma teljesen elveszik a panelházak árnyékában, jelentősége nem érvényesül.

Az aluljárórendszer a közúti fejlesztések részeként készült el 1984-re. Elhelyezkedését nagyban befolyásolta a régészeti feltárás, így alakult ki észak-déli irányú fő tengelye. Szinte valamennyi kijárata rámpával épült meg, így már megépültekor akadálymentesítettnek volt mondható. A hosszú folyosót a feljáratok és néhány lenti üzlethelyiség tagolja. Déli végénél az aluljáró egy mélyített kis térre fut ki. Itt a Színes Város projekt keretében 2010 tavaszán festették át a kis tér falát, Vasarely ihletésében. Nem is találhattak volna jobb "múzsát", hisz a Vasarely Múzeum a helyszíntől pár száz méterre, a Szentlélek téren található.

Az aluljárórendszer persze nem önmagáért épült, hanem a kiépülő óbudai lakótelep számára. Magyarország első házgyára 1965-ben jött létre, és 1969. április 21-én helyezték el a Kórház utca - Szentendrei út sarkánál Budapest első panelházának első elemét.

:image_74802
Épül Budapest első panelháza, a háttérben a Kórház utcai Szent József kápolna (Kép: egykor.hu)

Óbuda új városközpontja 1968 és 1975 között épült ki, a panelkorszak fénykorában. Az építkezés sok bontással járt, a régi Óbudából ma már csak a Szentlélek tér - Fő tér környékén maradt néhány egybefüggő házsor. Sokan nosztalgiával gondolnak vissza a régi Óbudára, bár a régi házak zöme rendkívül rossz lakhatási körülményeket biztosított. Egy családra átlagosan 28 négyzetméter lakóterület jutott, miközben a terület 60%-án épületek álltak. A régi házak mindössze 29%-ában volt fürdőszoba. Ehhez képest a panellakás minőségi ugrást jelentett a lakóknak - igaz, ez az előny a későbbi évtizedekben elolvadt.

1975-ig 12 259 lakás épült fel a területen. Beépült a Szentendrei út - Tavasz utca - Óbudai rakpart - Bogdáni út által határolt terület, a Lajos utca keleti és a Kiskorona utca nyugati oldala, a Szőlő utca - Flórián tér környéke, és a Bécsi út - Vörösvári út közötti háromszög is. Az utóbbi kereszteződés végén egy magas pontház jelzi a beépítés kezdetét. Az óbudai lakótelepen meghatározóan sorházakkal és 10 emeletes „pontházakkal” építették be a rendelkezésre álló területeket.

A Flórián tér jelentőségét ma is az adja, hogy az észak-déli tengely (Szentendrei út) itt találkozik össze a kelet-nyugati tengellyel (Vörösvári út - Árpád híd vonala). Emiatt viszont az áthaladó magán és tömegközlekedési forgalom az uralkodó funkció. Ennek tudható be, hogy igazi városközpont, kereskedelmi központ azóta sem épült a területen - leszámítva a Vörösvári út északi oldalán az üzletközpontot és mögötte a piacot. Ehelyett a Bécsi út Vörösvári út előtti szakasza vált kereskedelmi központtá az elmúlt évtizedben.

:image_74804
Óbuda városközpontjának látványterve (Forrás: Óbuda c. könyv, 1985)

:image_74811
A tér parkja a Faluház tetejéről nézve

A tér hatalmas zöldfelülete tulajdonképpen a beruházások elmaradásának köszönhető. A korai tervek szerint ugyanis itt épült volna ki Óbuda szolgáltató és kereskedelmi központja. Ám a nagy tervekből végül csak az üzletközpont megépítése és a piac rekonstrukciója valósult meg. A téren így kb. öt és fél hektárnyi területet parkosítottak. A kertterveket Schnitzler Erika és Csapó András készítették, a kivitelezést a Fővárosi Kertészeti Vállalat dolgozói végezték el 1984-ben. A görkorcsolyázók és BMX-esek számára egy kis pálya is épült a téren. A tér közepén áll az OBB emblémáját is megihlető, a közlekedési balesetekben elhunytak emlékére állított emlékmű. Mihály Gábor alkotását 1996-ban avatták fel.

A tér meghatározó épülete az óbudai lakótelep és az ország legnagyobb lakóháza, a Faluház. A felújított épületet nemrégiben már bemutattuk olvasóinknak.

A Flórián áruház

:image_74805
Az üzletközpont napjainkban

A hatvanas években úgy gondolkodtak a várostervezők, hogy a legkorszerűbb kereskedelemfejlesztési elv az üzletközpontok kialakítása a nagy lakótelepeken. Akkoriban állami norma is létezett a telepítésükhöz: 1000 állami lakás után járt elvben 1225 nm kiskereskedelmi alapterület. Elvben - a valóságban ezek a kapcsolódó beruházások gyakran késtek vagy elmaradtak. A hatvanas évek végén három nagy áruház-beruházás indult. Az óbudai mellett Újpalotán egy kisebb üzletközpontot és piacot, az Örs Vezér terén pedig három (végül meg nem épült) toronyház köré az ország legnagyobb ABC-jét tartalmazó üzletközpontot terveztek - a későbbi Sugárt. Egy korszak áruházépítési programjának jeles darabjai: a Sugár, a Budai Skála, a Flórián stb. megépültük idején sokkal magasabb státuszúak voltak, mint amilyenek manapság a hipermarketek és bevásárlóközpontok árnyékában.

:image_74806
Épül a Flórián (Budapest újság, 1975)

A Flórián áruházat a Szentendrei út - Vörösvári út - Kórház utca által határolt területen helyezték el. Valamikor a "Csemege-ház", a régi Körtvélyesi áruház állt a telken.

:image_74807
A régi áruház az 1910-es években. Kép: egykor.hu

Az üzletközpontot a LAKÓTERV építészmérnöke, Törőcsik Sándor tervezte. A Budapest újság így írt a Flóriánról 1969-ben: „A több mint 10 000 m2-es komplexumban 3900 m2-es áruházat, ennek tetején éttermet, az áruház körül iparcikk boltokat, az alagsorban 1000 m2-es élelmiszer-áruházat találunk. Az árufeltöltés az alagsorból a vevők útjának keresztezése nélkül, liftblokkokon történik.” A végül 1976. július 1-én megnyitott áruház nem csak a kiépülő óbudai lakótelep új lakóit volt hivatott kiszolgálni, a belvárosi üzletek tehermentesítésében is szerepet kapott. Az aznapi Népszabadság beszámolója szerint a 19 ezer négyzetméteres komplexumban 25 kereskedelmi és szolgáltató vállalat kapott helyet. A korszak nagy állami vállalatai voltak ezek, köztük a Vasedény, a Röltex, az Óra-Ékszer, az Aranypók, az Ofotért és a Gelka. A legnagyobb részleg a kétszintes Centrum Áruház volt. „A Centrum Áruházban önkiszolgálás, önkiválasztás van és házhoz szállítás, akárcsak a csemegeáruházban” - írta a Népszabadság. Az áruház különlegessége volt, hogy az áruszállítást a föld alatt kialakított áruszállító alagúton át oldották meg. Tizenöt teherlift segítette az áru eljuttatását az üzletekbe. Megnyitásának napján még légkondicionálás is kényeztette a vásárlókat - akkoriban ez messze nem volt általánosnak mondható. A beruházás költsége 440 millió forint volt.

Az épületet 2005-ben felújították, ennek ellenére mintha megállt volna az idő. Nagy jóindulattal „retró hangulatúnak” mondhatjuk az üzletközpont belső tereit, honlapja pedig máig sincs. 2007 őszén tűz ütött ki a Kórház utcai oldalon. Szerencsére a belső tereket helyreállították. 2010 elején a főváros már negyedszer kívánta értékesíteni az áruházat, ám az eladás végül a választások és a gazdasági válság közepette már nem jött létre. Jelenleg 52 üzlethelyiség üzemel a Flóriánban. Tulajdonosa a Fővárosi Önkormányzat, üzemeltetője a Csarnok- és Piac Igazgatóság. Becslések szerint naponta 15 ezer látogatója van; zömükben a környező lakótelep lakói.

magazin, budapest, papp géza, óbuda, panelház, flórián tér, modern építészet, 3. kerület, óbudai lakótelep, törőcsik sándor Icon_print

Az óbudai Flórián tér az 1910-es években

A Flórián téri közlekedési csomópont rajza a Budapest folyóirat 1980-as évfolyamából

A Flórián téri alul- és felüljárók a Faluház tetejéről nézve

A Fürdőmúzeum a Flórián téri felüljárók árnyékában

A római kori Thermae Maiores alaprajza

Épül az óbudai lakótelep első háza a Flórián téren

Az óbudai lakótelep tervezett központja a mai Flórián téri park helyén

A Flórián Üzletközpont napjainkban

A Flórián Üzletközpont építése, a Budapest folyóirat 1975-ös évfolyamából

A Flórián tér a felüljárók megépítése előtt, az 1950-es években

flórián tér index

A Flórián tér egy 1926-os térképen

A Flórián tér zöldje a Faluház tetejéről nézve

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317