Logomain

A Ferenciek tere: egy átalakulás lépcsőfokai

By Zöldi Péter 2011. május 3. 10:18

szerk at hg dot hu

Cikkep120130603-19838-1deso0r.gallery

A Ferenciek tere napjainkban

Cikkep2_1960_kr20130603-19838-wk1ydp.gallery

A Ferenciek tere 1960 körül

Ferenciek_tervezett_szabadkezi_01_220130603-19838-1e8vbo3.gallery

A Ferenciek terének tervezett átalakítása

Ferenciek_tervezett_szabadkezi_02_220130603-19838-ak43qz.gallery

A Ferenciek terének tervezett átalakítása

Duna_utca_butor_01_220130603-19838-qlm5ij.gallery

A Duna utcába tervezett köztéri elemek

Terko20130603-19838-b45ylc.gallery

A Ferenciek terére tervezett egyedi kőburkolat mintái

Zsiraflampa_01_220130603-19838-sow1p1.gallery

A Ferenciek terére tervezett lámpatestek

Zsiraflampa_0220130603-19838-1vkapvw.gallery

A zsiráflámpák villamos-felsővezeték megtartására is alkalmasak

Index20130603-19838-1iszi5x.gallery

ferenciek tere zöldi index

120130603-19838-m3cnbf.gallery

Tanútérkép a Ferenciek tere és környéke városszövetének változásaival

220130603-19838-6ihn64.gallery

A Ferenciek tere az 1920-as években. Fotó: Fortepan

320130603-19838-8ede7x.gallery

A Ferenciek tere az 1920-as években. Fotó: Fortepan

420130603-19838-1se2fab.gallery

A Ferenciek tere az 1950-es években. Fotó: Fortepan

520130603-19838-uhjase.gallery

A Ferenciek tere az 1970-es években. Fotó: Fortepan

620130603-19838-1k7zfzm.gallery

Ferenciek tere: a két Klotild-palota jelenlegi állapota. Fotó © Zöldi Péter

720130603-19838-127o8cb.gallery

Ferenciek tere: a déli Klotild-palota és a királyi bazár. Fotó © Zöldi Péter

820130603-19838-k8dbeo.gallery

Ferenciek tere: az északi Klotild-palota és a Párizsi udvar. Fotó © Zöldi Péter

920130603-19838-11p18km.gallery

Ferenciek tere: a Kossuth Lajos utca autóforgalma. Fotó © Zöldi Péter

1020130603-19838-1icjmes.gallery

Ferenciek tere: a kihalt Duna utca. Fotó © Zöldi Péter

1120130603-19838-lxyjq4.gallery

Ferenciek tere: a Veres Pálné utca, átlátással a tér túloldalára. Fotó © Zöldi Péter

1220130603-19838-39ln9f.gallery

Ferenciek tere: a Károlyi utca torkolata a Nereidák kútjával. Fotó © Zöldi Péter

1320130603-19838-1l2rwp6.gallery

Ferenciek tere: a metró szolgálati helyiségei az aluljáróban. Fotó © Zöldi Péter

Galeria20130603-19838-7phtkb.gallery

A Ferenciek tere archív és mai képeken

Ferenciek_tervezett_szabadkezi_01_220130603-19838-7sva1l.gallery

A Ferenciek terének tervezett átalakítása

Ferenciek_tervezett_szabadkezi_02_220130603-19838-13sh2su.gallery

A Ferenciek terének tervezett átalakítása

Duna_utca_butor_01_220130603-19838-1ttmbdh.gallery

A Duna utcába tervezett köztéri elemek

Terko20130603-19838-1h1z7cj.gallery

A Ferenciek terére tervezett egyedi kőburkolat mintái

Zsiraflampa_01_220130603-19838-mtj1s2.gallery

A Ferenciek terére tervezett lámpatestek

Zsiraflampa_0220130603-19838-1jauf9n.gallery

A zsiráflámpák villamos-felsővezeték megtartására is alkalmasak

Gal20130603-19838-1bl8b3c.gallery

A Város-Teampannon vázlatai, tervei a Ferenciek tere átalakítására

A Ferenciek tere átalakítását tervező Zöldi Péter cikke javaslatokról, megoldásokról és lehetőségekről.

Budapest belvárosának a 70-es évekbeli metróépítések óta csaknem változatlan utcái-terei (sőt: főútvonalai) 35-40 év eltelte után egyre gyorsuló tempóban kívánják behozni a lemeradást, amely nemcsak a konkurens közép-európai városokhoz, de saját potenciáljukhoz képest is egyre szembetűnőbbé válik. Az egymás nyakára hágó projektek közül az első fecskének, a jól beazonosítható, ütős „Főutca”-névre hallgató közterületi rehabilitációnak a közepén maradt azonban egy fájó pont, ahol a közérdeknek álcázott közlekedésszervezési kérdések egyelőre derékba törték a fejlesztés lendületét. A Belvárost 2x3 sávban, kelet-nyugati irányban szétvágó, agglomerációs jelentőségű közúti csatornának továbbra is abszolút elsőbbsége van a Kecskeméti utca – Petőfi Sándor utcai helyi, városi jelentőségű vonallal szemben.

Jelenleg egyre hangosabb a sajtó a Ferenciek tere átépítésétől, de a hírekben a tények vágyakkal keverednek, a rövid- és hosszú távú intézkedések közötti fontos különbség elsikkad. Nézzük tehát meg, pontosan milyen műszaki, forgalomtechnikai és városépítészeti vonatkozásai vannak a tervezett beavatkozásnak, mindez mit kínál és milyen áron?

Az ország középpontjában

A Ferenciek tere szinte az egyetlen hely a budapesti Belvárosban, ahol a közúti kapacitás növelése a metróépítésekkel párhuzamosan úgy ment végbe, hogy valóban hosszú időre értékálló építészettel felöltöztetett, igényes, karakteres arculattal bíró műtárgyegyüttes jött létre. Három gyalogos- és egy közúti aluljáró épült egymás mellett. Éppen az ezeket jellemző igényesség fedte el a kelleténél hosszabb időn át a kínálkozó kérdést: mit keres a Délkelet- és Nyugat-Magyarország közötti átmenő forgalom a Károlyi Mihály utcában?

A kérdés a Főutca kiépítésével megválaszoltatott, de várható volt, hogy a közúti Y-aluljáró problémakörén fennakad a Belváros déli és északi részének egybeforrasztására irányuló szándék. Ahogyan a két ütemben kiépült Váci utca végigjárása során is gyalogos-aluljáróba kényszerülünk a Szabadsajtó út alatt, a Főutca is ideiglenesen véget ér az Irányi utcánál és legközelebb csak a Pilvax köznél éled fel újra. A kimaradt szakaszon repedezett aszfalt, egy néhány évvel ezelőtti „talált pénzből” végrehajtott térkövezés, lépcsőmászás és mindenekelőtt értetlenkedő tekintetek a félbehagyott projekt láttán. 

A helyzet tarthatatlanságát mindenki észlelte, ezért már 2009-ben vizsgálni kezdték a közúti aluljáró részleges megszüntetésének lehetőségét. Ekkor még csak a Főutca folytonosságának biztosításáról volt szó, egy ideiglenes műszaki megoldásról, melynek során az aluljáró Károlyi Mihály utcai rámpáját fél szélességben, a Petőfi Sándor utcai kihajtást pedig teljes egészében megszüntették volna. Az erőteljesebb forgalomtechnikai beavatkozástól való félelem jegyében az Erzsébet híd irányába való kihajtás változatlanul maradt volna. Hamar kiderült e megoldás kicsinyessége, ezután a figyelem már az egész térség átalakítására kiterjedt.

Fejlődési szakaszok

De talán nem is akkora probléma, hogy a Ferenciek tere összetett problémáját nem sikerült belesöpörni a Főutca megoldógépezetébe… A térszerkezetet, a térfalakat, a térre érkező és innen továbbfutó irányokat elemezve a tér határozottan kiemelkedik az organikusan nőtt városi szövetből és önálló, kiterjedt hatásterülettel rendelkező városépítészeti beavatkozássá növi ki magát. A tér virtuális és történeti kiterjedése messze túlmutat a térfalakon, vissza abba az időbe, amikor még egy zegzugos, háromszög alakú háztömb zárta el a Hatvani utca és a Duna közötti átlátást. A közlekedési infastruktúra megjelenése (ahogy ma neveznénk), az Erzsébet-híd formájában a nyüzsgő, középkorias városrészt akkora nyomás alá helyezte, hogy részben a meglévő utcavonalakat követve, részben azokból csak inspirációt merítve a teljes városrész térképét átrajzolták. Ami létrejött: Budapest kelet-nyugati szimmetriatengelye, kelet felé további többszörös villás szétágazásokkal (de sok bajt fog ez még okozni a motorizáció korában!), a híddal egybekomponált, megfelelő méretű épületekkel és olyan utcatengelyekkel, melyeken a szem szabadon és lendületesen futhat végig, egészen a Dunáig. Összművészeti alkotás, melyben a letisztult mérnöki szépség, a nagyvonalú, kompromisszummentes városépítészet és a díszítőművészettel kézen fogva járó műépítészet szerves egységben van jelen. Ez a pillanat volt a csúcspont Budapest városépítésében, bármilyen mai beavatkozásnak ehhez a csúcsponthoz képest kell megmérettetnie.

A Ferenciek tere a hatvanas években. Fotó: Fortepan

A reprezentatív Kossuth Lajos utca a még jórészt autó nélküli Budapestről nézve óriási kapacitástartalékot jelentett, a motorizációs szint emelése pedig még cél volt, amikor a 2x2 forgalmi sávot és villamosvágányokat hordozó új Erzsébet-híd 1964-ben megépült. Tíz év sem telt el, és a villamos megszűnt, a gyalogosok az árkádok alá kényszerültek, 1976-ban pedig elnyerte mai formáját a Ferenciek tere (Érdemes megnézni az 1970-es fotón, milyen eleganciája van az egyenes szegélyeknek!).

A 35. évét taposó átalakításról jól leolvasható a naiv hit, hogy egy kor abszolút tudásának birtokában egy városi közterület sorsa (melyek a történelemből ismert példák alapján igencsak hányatott lehet), egyértelműen és véglegesen meghatározható. Ebben a hitben épülhetett be a tér alá olyan műtárgyak sokasága, amelyek bármiféle átalakításnak ellenállnak és még akkor is irányítják a felszíni történéseket, amikor minden metrószellőző lebontható, minden aluljárórámpa megszüntethető és a tér látszólag ismét elnyerheti egy elsősorban a belvárosi gyalogoséletet szolgáló tér kiegyensúlyozott képét.

Ezt a naivitást a tér átalakításának tervezésekor meg kellett haladni. Semmiféle beavatkozás nem örökéletű, a közterületek kialakítása legfeljebb 20-30 évre szólhat, az azután jövő kornak pedig meg kell adni a lehetőséget, hogy ma még elképzelhetetlen igényei szerint rendezze be a teret, melyhez díszletül a még remélhetőleg akkor is domináló Klotild-paloták, a Párizsi udvar és a Király-bazár fognak szolgálni.

Térépítészeti koncepció

A tér működését ma meghatározó közlekedési rendszer több évtizeden át megváltoztathatatlannak tűnt, ehhez az érvrendszert önmaga szolgáltatta: ha a kezdetben mégoly bőséggel méretezett közútfelületek is elégtelennek bizonyulnak, hogyan vezetne eredményre a forgalomcsillapítás? A hivatalos budapesti közlekedéstervezés és üzemeltetés sokáig nem volt vevő az efféle, látszólag fordított logikára. A 2006-os Budapest Szíve tervpályázat tanulságai adták az alapot az V. kerület önkényes lépéséhez, mellyel a Kecskeméti utcát kiiktatva a rendszerből, egy csapásra átformálta az erőviszonyokat. Ma már magától értetődő a Március 15. téri kétirányú hídfelhajtóról, a Kossuth Lajos utcai kapacitáscsökkentésről, villamosvonalról beszélni, ezek a rendszerszintű beavatkozások teremtik meg a lehetőséget a Ferenciek terének kozmetikai kezeléséhez. A Március 15. téri hídfelhajtó megépülése a feltétele annak, hogy a teljes „nagyhurok”, mely az Irányi utcát és az Y-aluljárót foglalja magában, megszüntethető legyen. Ennek nyomában máris kisimul a térfelszín: eltűnnek az aluljáró rámpái, támfalai, mellvédjei. Az eddig szűk kanyonként érzékelt Károlyi Mihály utca kinyílik, az elcsöndesedő térrészt a vendéglátóteraszok zsongása visszhangozza be. „Árukapcsolásként” megszűnik a Petőfi Sándor utcába való felszín alatti áthajtás lehetősége is, a Ferenciek terének csomóponti része egyszerű útkereszteződéssé alakul át, ahol a gyalogosok minden közúti irányt a felszínen keresztezhetnek, párhuzamosan az áthaladó 15-ös busszal.

Fontos annak kihangsúlyozása, hogy a tér átépítése gyakorlatilag a ma domináló közúti műtárgyak elbontása és a járdák kiszélesítése révén végbemegy. A tér átláthatóvá válik a felületek tisztulnak, a gyalogosforgalom minden irányban akadálytalan. Az a munka, amire az úgynevezett „térépítészet” vállalkozott, ezekhez a változásokhoz képest jelentéktelen minőségi többletet lop be az átalakuló térre. A burkolatok, a közvilágítás és az utcabútorozás révén megkísérli, hogy a jelenleg négy önálló térrész egymással és a környező városszövettel kapcsolatba kerüljön.

A téralakítási koncepció a területet négy önálló tér együtteseként értelmezte:
– Károlyi Mihály utca, a Főutca-vonulatba illeszkedik,
– Károlyi Mihály utca és Kossuth Lajos utca metsződése a Ferences-templommal,
– Ferenciek tere, az Erzsébet híd „előudvara”,
– A Duna-partra vezető utcák, a Kígyó utca és Duna utca, ezeken keresztül jön létre a kapcsolódás a már részben átépült Március 15. térrel.

A Károlyi Mihály utca – bár térarányai valóban utcát sejtetnek – a környező szövet összefüggésrendszerében térként értelmezhető, ezt a Nereidák kútjának elhelyezése is alátámasztja. A terv szerint ezt a térrészt fasorok keretezik és faltól falig egy síkba emelt mészkő- és gránitburkolat borítja, melyen – a környező vendéglátóhelyek nagy örömére – csak egy sávban hajthatnak át az engedéllyel rendelkező járművek. A térrész egyedüli plasztikai elemei az Egyetem térről már ismert villám alakú lámpaoszlopok.

Bár a tervezők a városméretű arculati egységesítés hívei, a Budapest geometriai központjában kialakult térrésznél, a Klotild-paloták előterében megengedhetőnek tartották a térfelület egyedi kezelésmódját, hiszen ennyire egyedi, tervezett, díszletjellegű tér nincsen több a Belvárosban. Erős eszközök alkalmazását igényli a térburkolat is, hiszen a Kossuth Lajos utca forgalma a csökkentett közútfelület dacára a háromszög alakú teret továbbra is két kisebb tortaszeletre metéli. Így született meg a torzított hatszög alakú burkolatmező a tér közepén, ami a két térfél összetartozását, egymásrautaltságát hangsúlyozza. Az öntött terazzo-(esetleg minőségi beton-)felületbe látszólag véletlenszerűen, valójában geometriai törvényszerűség szerint ismétlődő természetes kőlapok csíkjai süllyednek, létrejön a Párizsi-udvar passzázsburkolatának modern átirata. 

Ez a tér gyalogosmegállító felülete, itt lehet állni, találkozni, bámészkodni, autóbuszra várni. A térfalak mentén végigfutó hálós térkőburkolat a mozgásra szánt felületet jelzi, itt törnek meg a Kossuth Lajos utca járdái, hogy a Duna és Kígyó utcákon át lefussanak a Duna-partra. Ezeknek az irányoknak különös jelentősége van, hiszen a Szabadsajtó út rövidke és keskeny járdái szinte csak a Klotild-paloták portáljainak takarítását szolgálják, rajtuk érdemi gyalogosforgalom nincs, és amíg innen a hídra gyalogosan közvetlenül nem lehet feljutni, nem is lesz.

A „megállító” és a végighaladásra szánt felületek érintkezési vonala az utcabútorok és a közvilágítás elhelyezésére szolgál. A tér alakját körbeírva az úttengelytől távolodó lámpaoszlopok magassága az egyenletes fényeloszlás követelménye miatt növekszik, majd az úthoz közeledve ismét csökken. Így a két térfelet összeolvasztó geometriai alakzat nem csak alaprajzban, de térben is létrejön. Az igény, hogy a jövőben ezeken az oszlopokon a villamos felsővezetékének tartósodronyait is el kell helyezni, két részből álló, zsiráf-alakú oszlopszerkezeteket szült. Az alsó, függőleges, azonos magasságú oszloptörzs a vezetékek kihorgonyzására szolgál, a rászerelt zsiráfnyak ferdén a tér felé benyúlva viseli a különböző magasságban elhelyezkedő lámpafejeket.

A tér elválaszthatatlan részei a Március 15. tér északi és déli térfelére lefutó utcák, a Kígyó utca és a Duna utca. Bár városszerkezetileg ezek szimmetrikusan helyezkednek el a Szabadsajtó út tengelyéhez képest, funkcionálisan teljes az aszimmetria. A Kígyó utca a Váci utcához szorosan kapcsolódó, szűk, nyüzsgő üzletutca, déli párja széles, kietlen és kihalt, gyakorlatilag egy gigantikus közlekedőfolyosó. Az utca életre keltésében a déli Klotild-palota földszinti üzlethelyiségeinek aktívabb használata segíthet (egyelőre természetes reakciója az itt működő étteremnek, hogy utcai teraszát láthatatlanná barikádozza), a túloldali banképület zárt homlokzata adottság. 

Az utcaszakasz erőteljes fásítása mellett a tervezők egy olyan integrált közterületi bútorzatra adtak itt javaslatot, ami a földszinti vendéglátóhelyek teraszait, közvilágítást, fákat, pergolákat, vízjátékokat, ülőalkalmatosságokat foglal magába, nappal árnyékot ad, éjszaka világít, érdekfeszítő formálásával pedig feledteti az utcán végighaladó gyalogossal az útszakasz egyhangúságát. Mivel az északi testvér, a Kígyó utca keskenyebb, oda azonos kiosztásban a fák és a közvilágítási elemek menthetők át, így megmutatva, hogy a két utca összetartozik, annak ellenére, hogy évtizedek óta nem sikerül bennük azonos burkolattípust alkalmazni.

Ami csak szándék maradt…

A tértervezés során közvetlen tapasztalatot lehetett szerezni arról, hogy – minden pozitív eredmény ellenére – a kapacitáselvű közlekedésszervezés a Belvárosban még nem halott oroszlán. Bármennyire is eldöntött tény a Váci utcai gyalogosaluljáró és a Ferenciek terei közúti aluljáró megszüntetése, a tér közepén, a Párizsi-udvar passzázsa előtti gyalogosaluljáró megszüntetése nem sikerült. Az itt létrejövő felszíni gyalogos-átkelőhely rossz helyen lenne a közút lámpafázisainak szempontjából. Homályos ígéret létezik rá, hogy később, egy általános Kossuth Lajos utcai kapacitáscsökkentéssel (2x1 forgalmi sáv és 2x1 közösségi közlekedési sáv) összefüggésben itt is megteremtik a felszíni átjárás lehetőségét.

A Duna utca – Kígyó utca kettősét költségcsökkentési okokból lemetélték a tervezési területről („Majd a Klotild paloták fejlesztője megoldja!”). Kár érte, azt már a 70-es években is tudták, hogy ezek az utcák a térhez tartoznak, nem hiába kúszott be a Kígyó utcán az aszfalt és mészkőlap kombinációjából készített díszburkolat egészen a Váci utcáig. Az átalakítás ütemezése egyöntetű, egy koncepció mentén való tervezést és ütemezett, a mindenkori finanszírozási lehetőségekkel összehangolt megvalósítást jelenthetne – így most a költségcsökkentésre hivatkozni rövidlátást jelent, egyben szinte garanciát arra, hogy a két utca egységes kezelése soha nem fog megvalósulni.

A legfrissebb hír, hogy a Főváros napirendre tűzte a Kossuth Lajos utcai autóbuszsávok középre helyezését, a villamosvonal visszaállításának előhírnökeként. Annak lehetőségét, hogy egyszer Budáról a Belváros szívén keresztül akár közvetlenül Kőbányára lehet majd villamosozni, nem lehet eléggé értékelni, és a bejelentett forgalmi átrendezés ennek közvetlen előhírnöke.

A közlekedési és térépítészeti beavatkozások azonban ebben a formában ütik egymást és az integrált városfejlesztési szemlélet is csorbát szenved egy-egy ilyen szigetszerű, sajnos ismét az ágazati gondolkodásmódot tükröző intézkedés esetében. A tér tervezett átépítésének legfontosabb, azonnal látható üzenete ugyanis az volt, hogy akár forgalomcsillapítás nélkül is erőteljesen növelhetők a gyalogosfelületek, megszüntethetők a járdák kínos szűkületei (mint a Jégbüfé előtt). Az új tömegközlekedési sáv oldalperonjai azonban ismét kifelé tolják szegélyeket, csökkentik a gyalogosfelületeket, azoknak módosítására majd csak a ködös jövőbe vesző forgalomcsillapítás (forgalmi sávok számának felezése) során lesz lehetőség. Tehát a téren agyalogosok helyzete nem javul, sőt romlik, mert ezentúl az autóbuszokra a járdaszigeteken kell várakozni, miközben a csillapítatlan autóforgalom közvetlenül a járdaszegélyek mellé szorul. Arról már szinte szólni sem érdemes, hogy a megállóperonok és a metróaluljáró közvetlen gyalogoskapcsolatának szükséges megteremtése útjába állna a volt közúti aluljáró terének „közösségi térré” való átalakításának, ami a tervezés egy fázisában a legjelentősebb mozgatóerővé lépett elő. Hogy mi szükség van egy felszín alatti közösségi térre Budapest központjában, ahol – úgy tűnik – sikerül elérni, hogy a felszín végre a gyalogosoké is legyen – erre még nem sikerült választ kapni.

A projekt adatai:

Tervezési ideje: 2009-2010
Megbízó: V. kerület Belváros–Lipótváros Önkormányzata Főépítészi Iroda
Generáltervező: Közlekedés Kft.
Építész-vezetőtervező: Koszorú Lajos (Város-Teampannon Kft.)
Építésztervező: Gyabronka Péter, Zöldi Péter (Város-Teampannon Kft.)
Közvilágítási tervező: Kerekes Béla (Fénykerék Kft.)
Közműtervező: Főmterv Zrt.

építészet, magazin, városfejlesztés, budapest, urbanisztika, magyarország, terv, zöldi péter, ferenciek tere, 5. kerület, gyabronka péter, város-teampannon Icon_print

A Ferenciek tere napjainkban

A Ferenciek tere 1960 körül

A Ferenciek terének tervezett átalakítása

A Ferenciek terének tervezett átalakítása

A Duna utcába tervezett köztéri elemek

A Ferenciek terére tervezett egyedi kőburkolat mintái

A Ferenciek terére tervezett lámpatestek

A zsiráflámpák villamos-felsővezeték megtartására is alkalmasak

ferenciek tere zöldi index

Tanútérkép a Ferenciek tere és környéke városszövetének változásaival

A Ferenciek tere az 1920-as években. Fotó: Fortepan

A Ferenciek tere az 1920-as években. Fotó: Fortepan

A Ferenciek tere az 1950-es években. Fotó: Fortepan

A Ferenciek tere az 1970-es években. Fotó: Fortepan

Ferenciek tere: a két Klotild-palota jelenlegi állapota. Fotó © Zöldi Péter

Ferenciek tere: a déli Klotild-palota és a királyi bazár. Fotó © Zöldi Péter

Ferenciek tere: az északi Klotild-palota és a Párizsi udvar. Fotó © Zöldi Péter

Ferenciek tere: a Kossuth Lajos utca autóforgalma. Fotó © Zöldi Péter

Ferenciek tere: a kihalt Duna utca. Fotó © Zöldi Péter

Ferenciek tere: a Veres Pálné utca, átlátással a tér túloldalára. Fotó © Zöldi Péter

Ferenciek tere: a Károlyi utca torkolata a Nereidák kútjával. Fotó © Zöldi Péter

Ferenciek tere: a metró szolgálati helyiségei az aluljáróban. Fotó © Zöldi Péter

A Ferenciek tere archív és mai képeken

A Ferenciek terének tervezett átalakítása

A Ferenciek terének tervezett átalakítása

A Duna utcába tervezett köztéri elemek

A Ferenciek terére tervezett egyedi kőburkolat mintái

A Ferenciek terére tervezett lámpatestek

A zsiráflámpák villamos-felsővezeték megtartására is alkalmasak

A Város-Teampannon vázlatai, tervei a Ferenciek tere átalakítására

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317