Logomain

Dénesi Ödön és az Uránváros

By Papp Géza 2011. április 19. 08:48

szerk at hg dot hu http://fovarosi.blog.hu/

Uranvaros_220130603-19838-ybzekt.gallery

Az Olympia étterem Uránvárosban; tervező: Gádoros Lajos

Uranvaros_magyar_epitomuveszet20130603-19838-1cfgjo3.gallery

Uránváros főutcájának rajza a Magyar Építőművészetben

Uranvaros_banyaszat_es_olimpia20130603-19838-1ifu9k1.gallery

Az Olympia étterem

Uranvaros_120130603-19838-1cls587.gallery

Uránváros anno

Itt épültek hazánk első többszintes panelházai; elhunyt tervezője tiszteletére a pécsi városrészben barangoltunk.

2011-ben elhunyt a hazai építészet "öregjeinek" egyike, Dénesi Ödön, a pécsi Uránváros tervezője. Cikkünkben áttekintjük az életpályát és fő művét, miközben rálelünk az ország első panelházaira is.

Dénesi Ödön Kárpátalján született 1921-ben. 1940-ben érettségizett, utána a Műegyetemen tanult. A háború végén Németországba, majd onnan Dániába menekített egyetemi hallgatók között volt, míg kalandos úton 1945 végén hazakerült. A földbirtokreform idején részt vett a földosztásban, majd 1951-ben szerezte meg diplomáját. A beregszászi polgármesteri hivatal műszaki osztályán egy építészmérnöknek dolgozott.

Az itt szerzett gyakorlati tapasztalataira nagy szükség volt, amikor néhány évvel később a budapesti Városépítési Tervező Vállalathoz került szakosztályvezetőnek. Ott kapta a pécsi megbízást, amely élete meghatározó alkotása lett - emiatt költözött Pécsre. Később Pécs általános rendezési tervét is elkészítette, majd többek között Kertváros, valamint Kaposvár és Komló városrészeit álmodta meg. Munkásságáért 1960-ban Ybl-díjjal tüntették ki. Több mint húsz pályázaton hozta el az első díjat terveivel. Ezek között említhető Dunaújváros észak-nyugati városrésze (1973) és Hódmezővásárhely Hódtói területe (1974). 1976-ban megromlott egészsége miatt visszavonult a tervezéstől, de a szakmai közéletben még sokáig részt vett. 2011-ben hunyt el, Pécsett temették el.

Az ötvenes évekre igencsak jellemző volt, hogy amikor szovjet támogatással beindították az uránbányászatot, titkos volta miatt az urán szót még kimondani is tilos volt. Így többnyire nyugati városrészként emlegették a Pécs szélén, az új bányák közelében beépítendő területet. A pécsi uránbányák megnyitása és felfuttatása után fontos feladat lett a bányászok elhelyezése, lakásproblémáik megoldása. A kitermelt anyag káros hatásai és Pécs közelsége miatt a bánya szomszédsága nem került szóba, ehelyett Pécs nyugati részén, az egykori reptér területén jelölték ki az új építkezés helyszínét. (1952-ben Új-Meszes volt az első, hasonló célú kezdeményezés szocialista körülmények között.) 100 hektárnyi területen kellett 5000 lakást felépíteni. (1974 végéig összesen 7350 lakás épült meg.) A lakótelephez és a bányászati beruházásokhoz szovjet kölcsönt vettek igénybe. A sietségre jellemző, hogy már álltak az első házak, mire elkészült a terület szabályozási terve. 1955-ben a budapesti Városépítési Tervező Vállalatnál dolgozó Dénesi Ödönt bízták meg a tervezéssel.

Az első tömbök területét T alakban osztja fel az észak-déli irányú Ybl Miklós út, illetve a kelet-nyugati Esztergár Lajos és Dr. Veress Endre utca. Így a terület három nagy - nyugati, keleti és déli - részre tagozódik. Ezeket Dénesi további tömbökre osztotta - ezzel sikeresen elkerülte a nagyvárosi elidegenedést. A tömbök által körülölelve helyezték el a bölcsődéket, óvodákat, iskolákat. Az ötvenes évekbeli tervek szerint a főtéren kapott volna helyet a kerületi tanács, a posta, a rendőrség, a kultúrház, az áruház és egy szálloda.

A házak telepítésekor a megfelelő tájolást igyekeztek a gazdaságosság és a gyors kivitelezés lehetőségeivel összehangolni. Az úttal párhuzamosan épültek meg a Hajnóczy utca házai, a hétemeleteseket az útra merőlegesen telepítették, a Kőrösi Csoma Sándor utcában fűrészfogas elrendezést, az Acsády utcában bokorszerű beépítést alkalmaztak. A házak zömét négyemeletesre tervezték, ám a központi területeken ennél magasabb épületeket húztak fel. A szálloda helyett végül egy 17 emeletes magasház épült meg. Az első házakat 1956 október 23-án (!) adták át a Hajnóczy utcában. Az Építésügyi Minisztérium emberei napközben még egy egyszerű kivitelű "cs-lakást" látogattak meg, estére már a forradalom hírére siettek vissza a fővárosba.

A terület népszerűségéhez az is hozzájárult, hogy a beruházási összeg 2 ezrelékét műalkotásokra fordították. Így szép számban kerültek szobrok, domborművek, szökőkutak és mozaikok az új lakótelepre. A siker fontos része a sok zöldfelület is: Pécsett itt jut a legtöbb zöldfelület egy lakóra. Ráadásul ez már egy "megcsonkított" változat eredménye, eredetileg ugyanis Uránváros északi részén, az egykori téglagyári területen is park jött volna létre, ám a tervek 1963-as módosítását követően végül ez a rész is beépült. A sportcélú beruházások közül a focipálya mellett kiemelkedik az 1970-es években, Zöldy Emil tervei szerint megépült városi sportcsarnok, majd a jégpálya. A színvonalat az is emelte, hogy az uránbányászok kiemelt fizetést kaptak. Amikor az országban egy munkás 1500 forint körül keresett, akkor az uránosok 6000 - 8000 körül - akkor, amikor egy kiló kenyér 3,60 volt!

Uránváros főutcájának rajza. Magyar Építőművészet, 1957

Az ötvenes évek végén a Nehézipari Minisztérium csökkentette a beruházás támogatását, a kieső forrásokat azonban a Városi Tanács kipótolta, így folytatódhatott az építkezés. Dénesi így emlékezett vissza az akkori helyzetre: "Ha volt nehézség, azt legyőzték. Ha egész Magyarországon sehol nem építettek, itt akkor is mennie kellett az építkezésnek. A magyar állam szerződést kötött az oroszokkal, hogy abból a pénzből, amiből a bányát csinálták, részesednie kell a lakótelepnek." A hatvanas évek végén már az első panelházak is megjelentek a területen. Nagyon is elsők: ezek voltak a Magyarországon elsőként megépült többszintes panelházak! A Dr. Veress Endre utca 5. szám (átadása idején még Újmecsekalja 87.) alattit adták át először. Itt épültek meg az ország első panel "tízemeletesei" is 1966-tól. Utóbbiakat Tillai Ernő (Pécsi Tervező Vállalat) tervezte. Ismét Dénesit idézzük: "Az első paneles épületet Budapesten az Általános Épülettervező Vállalatnál tervezték meg, ebből épült meg kettő az SZTK-val szemben. De eldugtam! Úgy tettem be, hogy később a házak eltakarják őket."

A városrész leghíresebb épülete mégis az Olimpia (Olympia) üzletház-étterem lett. Az eredetileg éttermet, cukrászdát és egy sörözőt magában foglaló épület az új városrész nyugati csücskébe került, mégis nagyon népszerűnek bizonyult. A városba látogató Jurij Gagarint is itt fogadták. De megfordult itt Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán is - valamikor ugyanis a Filmszemlét is Pécsett tartották. A Gádoros Lajos és társai által tervezett épületet korábban az 1958-as brüsszeli világkiállítás magyar pavilonjaként már "kipróbálták". A déli oldala felé hatalmas üveghomlokzattal felnyíló, nagy előtetőkkel megépült étterem építészeti minősége kiemelkedő volt a korszak építészetében. A hetvenes években még sokan jártak oda vasárnapi ebédre - a viszonylag magas kereset és az olcsó árak találkoztak itt össze. Ma az Olimpia a könnyűzenei élet színtere - az alagsori termekben gyakorolt a Kispál és a Borz is.

Cseh Tamás: Hová megy ma éjjel az Uránváros? című dala

Persze itt sem volt azért minden fenékig tejfel. Az 1960-as évek elején a Dunántúli Napló hasábjain panaszkodtak azok, akik hiányolták az elmaradó kereskedelmi beruházásokat. Mint ahogy az ország más területein is tapasztalható volt, a lakásigények kielégítése mellett sokáig elmaradtak a kapcsolódó szolgáltatási beruházások, pl. a szolgáltatóházak, áruházak, ABC-k létrehozása. Ezt a problémát nagyban enyhítette a Mecsek Áruház átadása 1969-ben. (Ugyanebben az évben kezdték el építeni a 17 emeletes toronyházat.) A rendszerváltás után az ilyen probléma már szinte érthetetlenné vált - az új kereskedelmi központok viszont a régi városközpont funkcióját kérdőjelezték meg. Elmaradt a Fő térre tervezett szálloda, vásárcsarnok, strand és fedett uszoda megépítése is. Fodor László 600 fős mozit és kultúrházat tervezett Uránvárosba, ám végül ez sem épült meg. Manapság pedig az elmaradt felújítások jelentek hiányosságot a területen - az 1956 és 1974 között felépült épületek mára sok lakójukkal együtt megöregedtek. A 2010-es Kulturális Főváros programsorozat beruházásai között szerepelt a Szilárd Leó park és a központ felújítása is. A parkba pavilon, vízmedence és új játszótér is került.

Uránváros létrejöttét több videó is bemutatja - ezek itt tekinthetők meg.

Dénesi Ödön és tervezőtársai - elsősorban Fodor László és Tillai Ernő - olyan példát állítottak a várostervezők elé, amelynek legfőbb értékei ma is érvényesek. A beépítés változatossága, a sok zöldfelület, a lakóépületek magasságának váltakozása a mai projektek tervezőinek is példaképül állhat.

magyar építészet, pécs, panel, uránváros, panel lakótelep, dénesi ödön, magyar epiteszet Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317