A kortárs építészeti kerámiában látja a Zsolnay-márka jövőjének egyik fontos útját a gyár vezérigazgatója, Péterné Marosi Katalin.
Lassan elkészül a pécsi Zsolnay-gyár nagyobbik felén az új kulturális negyed – miközben az évszázados manufaktúra is tovább működik, a terület keleti részén álló újabb épületekben. A Zsolnay-márka megújulásának záloga lehet, hogy az új helyen az építészeti kerámia „gyártóbázisa”, a pirogránit-üzem színvonalasabb körülmények között működhet. Felújított eszközök, korszerű új présgép, biztonságosabb munkakörülmények a garanciái annak, hogy a gyár tradíciói új életre keljenek. A Zsolnay manapság a nemes hagyományokat figyelembe vevő, ám napjaink építészetéhez, esztétikai-technikai igényeihez illeszkedő, innovatív építészeti kerámia születésén munkálkodik. Péterné Marosi Katalinnal, a gyár vezérigazgatójával beszélgettünk.
Talán nem meglepő, hogy a századforduló építési lázában valódi virágkorát élő Zsolnaynak ma sok munkát adnak az épületfelújítások. Annál inkább az, hogy ezek jó része a határokon túlról zajlik. „A régi zsolnays épületek közül befejeződött a Komor Marcell és Jakab Dezső által tervezett, figyelemre méltó építészeti megoldásokat felmutató szabadkai zsinagóga felújítása. A kelet világát megidéző épületet színes mázas Zsolnay-cserép burkolja, és homlokzatán a terrakotta elemek is gyárunkban készültek” – részletezi a vezérigazgató. Megújulásra vár a szabadkaiaknak oly kedves, újabb keletű eozinos mázas szökőkút is a Városháza előtt. A Zsolnay másik jelentős közelmúltbeli projektje Szerbiában a belgrádi Moszkva Hotel szecessziós épületének felújítása, ahol a homlokzat zöld mázas kerámiái dicsérik a gyár szakértelmét.
A közeljövőben talán meglesz végre a pénzügyi keret az 1992-es háborúban sérült, emblematikus szarajevói régi városháza háromszög alaprajzú épületének megújulásához. A Zsolnay-gyárban az 1890-es évek közepén készült különleges, orientalizáló kék-fehér mázas kerámiadíszei is újjászületésre várnak.
„A kolozsváriak csak Kakasos templomként ismerik a Kós Károly tervezte szecessziós, felsővárosi református templomot. Külön öröm számunkra, hogy tetőzetének felújításához munkánkkal mi is hozzájárulhatunk” – sorolja tovább Péterné Marosi Katalin az eredményeket. „Természetesen bőven jut feladat a Zsolnay kulturális negyed épületeinek a felújításában is, hiszen egykoron Zsolnay Vilmos a legszebb gyártmányokból egyfajta bemutatóként helyezett el ezeken mintapéldányokat. Így került például a jégverem tetejére a bécsi Zacherl-gyár orientalizáló toronydísze, amely megújulva pompás látvány a modern galéria minimalista épülete előtt. A Zsolnay Mauzóleum felújítása is lassan befejeződik: rendezett környezetben gondos restaurátorok keze nyomán kelt új életre az együttes.”
A gyár kifejezetten büszke a kortárs építészetben születő „zsolnays” eredményekre. Hajdani fénykorában a gyár folyamatos művészi és technikai újdonságaival hívta fel magára a figyelmet: az építőművészet megújításában játszott innovatív szerepével vált elismertté. „Őszintén remélem, hogy ezt a számunkra legértékesebb Zsolnay-tradíciót sikerül továbbvinnünk” – húzza alá a vezérigazgató. A közelmúlt pozitív eredményei közül érdees kiemelni az új Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont Balázs Mihály tervei alapján készült monumentális, íves belső terét, a Kaptárat. A közel 600 négyzetméternyi központi tér több mint 60 ezer darabból álló, 19 különböző színt tartalmazó belső Zsolnay díszburkolata Nagy Márta pécsi keramikusművész alkotása. Az ezernyi színben pompázó, irizáló „kerámiazuhatagban” minden együtt van, ami a gyár számára a megújulást jelenti: a korszerű építészeti megformáltság, a reprezentatív funkció, a kerámia újragondolt alkalmazása.
A belváros szélén, a Búza téren épült fel nemrég Pécs négycsillagos, prémium kategóriás új szállodája. A Karlovecz Zoltán tervezte épület nemeskő burkolatai és különösen a bejárat oszlopsorának felfutó mázas kerámia burkolata illeszkedik a pécsi épületek sajátos színvilágához. A puritánul formált épület függönyszerű pillérsorának attrakciója Dobány Sándor, az Angliában dolgozó keramikusművész hét különböző, meleg színű, mázas és eozinos-mázas burkolata.
A Zsolnay megújulásának izgalmas letéteményese lehet a budapesti Officium Irodaház épületéhez tervezett, mobil kerámiaelemekből összeállítható, variábilis belső burkolat. A még a Monarchiában épült egykori budapesti Hadapród Iskola (Katonai Akadémia Lovardája) felújításának, átépítésének terveit Vikár András, Lukács István DLA és Gál Árpád építészek készítették, a belsőépítészek Szilágyi Balázs és Szilágyi Csaba (Terem Kft) voltak. A beruházó a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. új részvényese, az SCD Group ingatlanfejlesztő társaság. A szerelhető Zsolnay kerámiaelemek az épület bejáratainál, valamint belsőépítészeti megoldásaiban jelennek majd meg. „A nóvum itt nemcsak a szerelhetőségben jelentkezik – hiszen a kerámiaelemeket leginkább hagyományosan ragasztással rögzítik –, hanem a rendszerbe illeszthetőségben, a továbbépíthetőségben is. A mélység és a magasság dimenziónak újszerű megjelenítése is lehetővé válik a kerámiaelemek egymás mellé rendelésével. A kerámiatagok a belsőépítészet más, kapcsolható elmeivel, anyagaival kreatív felhasználásra ambicionálnak. Egészen új szemléletű dologról, nagyvonalú alkalmazásról van tehát itt szó, amelyet a Zsolnay-kerámia korszerű alkalmazása jelentős állomásának látunk.”
Az „építészeti kerámia” kifejezés hallatán eztán talán már nem kell valami ódivatú és cirkalmas jelenségre gondolni. Napjaink praktikus világához is jól illeszthető ez a régi-új anyag: az új projektekkel a gyár imázsát is szeretnék átalakítani - ugyanúgy, ahogyan egykor a gyáralapító Zsolnay Vilmos kísérletező kedve találkozhatott az akkori kortárs elképzelésekkel. Ennek jegyében készülnek az októberi építészkonferenciára, ahol szeretnék megismertetni a hazai és nemzetközi építésztársadalmat is a Zsolnay megújulásával, innovatív elképzeléseivel.
Hamarosan a budapesti „nagyérdemű” is naponta találkozhat Zsolnay építészeti kerámiával, hiszen a Margit-híd lassan elkészülő aluljáróiban szintén Zsolnay burkolatban gyönyörködhetünk. A pécsi gyárban már égetik e burkolat elemeit. A tervező az a Wild László építész, akinek neve régóta összefonódik a történelmi városrészek környezetrendezésével, megújulásával. (Budapesten többek közta Duna-korzó Petőfi-kútja, a Régiposta utcai Hermész-kút, a Vörösmarty téri Oroszlános kút, a Váci utca és Kristóf tér rendezése, a Károlyi-kert műemléki átépítése dicséri nevét.) Itt a millenniumi kisföldalatti „zsolnays” vizuális világát is felidézi, hiszen ahhoz hasonlóak a burkolat és a feliratok zöld-fehérben pompázó tervei.
