Logomain

Főz, süt, fűt!

By Papp Géza 2011. március 5. 14:20

szerk at hg dot hu http://fovarosi.blog.hu/

Gazgyar20130603-19838-kzqpar.gallery

Az Óbudai Gázgyár épülete

Index20130603-19838-1h9dn2f.gallery

gázgyár index

Ferencvarosigazgyar20130603-19838-q3zlqu.gallery

A hajdani Ferencvárosi Gázgyár

Obudaigazgyar-1913-budapestegykorhu20130603-19838-1s9hl38.gallery

Az Óbudai Gázgyár építése 1913-ban

Obudaigazgyar-1930asevek-egykorhu20130603-19838-1fbgxvx.gallery

Képeslap az 1930-as évekből az Óbudai Gázgyárról

Ujpestivasutihid-2vhutan-gazvezetek20130603-19838-1b50iuk.gallery

Ideiglenes gázvezeték az újpesti vasúti hídon a Gázgyártól Pestre a 2. világháború után

Margithidigazvezetek-2vhutan20130603-19838-11129pt.gallery

Ideiglenes gázvezeték a Margit-híd romjain Pestre a 2. világháború után

Gaz20130603-19838-1ivu23f.gallery

gaz hirlevel

Obuda_galeria20130603-19838-11z0o2k.gallery

Az Óbudai Gázgyár épülete napjainkban

Obudaigazgyar-20060917-0420130603-19838-5wp2ze.gallery

Az Óbudai Gázgyár ma. Fotó: Papp Géza

Obudaigazgyar-20060917-0620130603-19838-n6mftc.gallery

Az Óbudai Gázgyár ma. Fotó: Papp Géza

Obudaigazgyar-20060917-0720130603-19838-11ii89u.gallery

Az Óbudai Gázgyár ma. Fotó: Papp Géza

Obudaigazgyar-20060917-1020130603-19838-1d2soif.gallery

Az Óbudai Gázgyár ma. Fotó: Papp Géza

Obudaigazgyar-20060917-1520130603-19838-vyr0ee.gallery

Az Óbudai Gázgyár ma. Fotó: Papp Géza

Idén 155 éves a rendszeres hazai gázszolgáltatás, amelynek emlékét remek épületek és gyárak sora őrzi napjaink Budapestjén.

Idén 155 éve, hogy beindult az első pesti gázgyár, és ezzel megjelent az ipari szintű gáztermelés Magyarországon. Az első úttörőtől, akit természetesen gróf Széchenyi Istvánnak hívtak, hosszú és szövevényes volt az út a mai félmillió fővárosi gázfogyasztóig – az alábbiakban röviden összefoglaljuk a hazai gáztermelés és –ellátás történetét.

Az egykori Ferencvárosi Gázgyár. Fotó: budapest.egykor.hu

Széchenyi István nemcsak a gőzhajókat és a lóversenyt hozta haza Angliából sokak örömére. Az ő nevéhez kötődik az első magyarországi „gázgép” beüzemelése is. Az 1815-ben Angliában vásárolt modell alapján Széchenyi családi birtokán, Nagycenken építette fel az ország első gázfejlesztő telepét, bár a cenki kastélyban csak később, 1867-ben jelentek meg az első gázlámpák.

A szerkezet további tökéletesítése egy bölcsészdoktor nevéhez fűződik: Tehel Lajos 1816-ban már saját készülékben előállított gázzal világított. Később a Nemzeti Múzeum őre lett, az ő feladata volt a múzeum oldalán elhelyezett gázlámpa kezelése. 1826-ban egy gazdag bankár, Kappel Friderik házán is megjelent a gázlámpa. A technika az első évtizedekben nem haladt épp rohamléptekkel a fővárosban. Az 1837-ben (a mai East-West Business Center telkén) megnyíló Nemzeti Színháznak viszont már saját gázfőzője volt: tűzön főzött gázzal világították meg a színházat.

A Józsefvárosi Gázgyár volt az első ilyen profilú cég Magyarországon: 1856. december 23-án kezdték meg a gáz termelését. A cég a Lóvásártéren, a mai Köztársaság téren működött. Aki járt már a Fővárosi Gázművek ügyfélszolgálatán, az tudja: ma is itt van a gázszolgáltatás fővárosi központja. A gázgyár építésével egy időben megjelentek a gázkészülékek is.

1856 karácsonyán megjelenhettek az első gázlámpák is - Nyugat-Európához képest úgy egy évszázados késéssel. (Bécsben például már 1689-től létezett közvilágítás - igaz, kezdetben még olajlámpásokkal.) Először a Belvárosban, Lipótvárosban és Józsefvárosban vezették be a közvilágítási rendszert. Az 1858-as állapot szerint már 1460 köz- és 11861 magáncélú gázlámpát üzemeltettek. Természetesen Buda sem akart lemaradni, így 1862-ben a Lánchídon átvezettek egy gázvezetéket. Négy évvel később a mai Margit körúton már egy kis gázgyár is működött, ahonnan még Óbudának is szállítottak gázt. 1872-ben a Váci út és a Zsilip utca sarkán nyílt meg a harmadik gázgyár Újpesten; 1884-ben a Ferencvárosi Gázgyár volt a negyedik a sorban. 1907-ben már 370 ezer gázláng égett a városban.

Az épülő Óbudai Gázgyár 1913-ban

1909-ben a főváros a gázgyárakat előbb saját kezelésbe vette, majd a következő évben megvásárolta őket az Általános Osztrák-Magyar Légszesztársaságtól. Ezzel alakult meg Haltai Ferenc igazgatósága alatt a Budapest Székesfőváros Gázművei vállalat. Haltai vetette fel egy új, modernebb gázgyár építésének gondolatát, melynek eredménye lett később az Óbudai Gázgyár.

Az Óbudai Gázgyár helyét a Tanács jelölte ki, a gyárat Weiss Albert (a zürichi gázgyár igazgatója), Bernhauer Izidor, és Schön Győző mérnök tervezték. A telek mély fekvése nem volt szerencsés, ezért 1850 méter hosszan védőgátat is ki kellett építeni, és a terület feltöltéséről is gondoskodni kellett. 1913. október 18-án kezdték meg a termelést - bár a hivatalos átadásra csak 1914. június 15-én került sor. Az óbudai létesítmény Európa legkorszerűbbjének volt mondható akkoriban. Egy svájci mérnök tervei alapján készült el a berendezés hetvennyolc kamrás kokszoló kemencével, 12 db generátorral, 2 db százezer köbméteres, 57,5 méter magas gáztartállyal és egy kiszállító kompresszor teleppel. Több mint száz, többségében magyar cég dolgozott az építkezésen. Az óbudai létesítmény méreteit jellemzi az is, hogy ennek beüzemelése után a négy régi gázgyár mindegyikét bezárták. 1914 nyarára elkészült a Révész utcai műhelyépület is - de csak évekkel később vehették használatba.

Nagy gondot okozott, hogy mire 1914-ben igazán beindult volna a gyár, a munkások jelentős részét besorozták: kitört az első világháború. 1917-ben már korlátozni kényszerültek a termelést. A Révész utcai épület műhelyként be sem indulhatott, máris a Vöröskereszt hadikórháza lett. Az utcai közvilágítást 50%-kal csökkentették. Az is felmerült, hogy leáll a gyár, ám a rendőrség és a lakosság - attól tartva, hogy a sötét utcákon elhatalmasodik a bűnözés – nyomást gyakorolt a kormányzatra. A kormány felhatalmazta a Gázműveket, hogy az országban bárhol elraktározott szénkészletet lefoglalhassa és átvegye. A nehéz helyzetbe került dolgozókon saját élelmiszerüzletek berendezésével igyekezett segíteni a gyár. Közben a gáz ára is drasztikusan emelkedett: 1917-ben 20 fillérről 26-ra, 1918-ban 36 fillérre. Az áremelkedést ellensúlyozta, hogy ez volt az egyetlen energiaforrás, amit nem jegyre adtak.

Az Óbudai Gázgyár az 1930-as években

Az első világháború előtt a Gázművek már több gázszerelési kirendeltséget is létesített - központjuk először a józsefvárosi telepen volt. 1927-ben a Gázművek a Rákóczi út 18. szám alatt, a Károly-palota nagytermében rendezte be új fogyasztói szolgálatát, ahol még főzőversenyeket is rendeztek. Hamarosan ezt a termet is kinőtték, így új irodát nyitottak a mai Bajcsy-Zsilinszky út 3. szám alatt. A harmincas években ugrásszerűen megnőtt a gázfogyasztás népszerűsége: az 1920-as 70000-ről 1941-re megduplázódott a fogyasztók száma. Nem is csoda, hiszen a házig a gázt ingyen vezették, a fogyasztónak csak a lakásba bekötést kellett állnia. Ráadásul a fűtő, sütő, világító, sőt, vasaló berendezések széles választékát kínálták eladásra és bérlésre is. 1932-ben a Bajcsy-Zsilinszky úti bemutató és előadó helyiségeket korszerűsítették - az itt tartott előadásoknak egy év alatt több mint tízezer látogatója volt! A fogyasztás ugyanakkor drasztikusan visszaesett - ekkor már a nagy gazdasági világválság éveiben járt az ország.

A gázgyár a termékválaszték bővítésével válaszolt: úti kátrányt, szurkot, naftalint stb. termeltek. A józsefvárosi telep egy részét eladták - a területen az OTI épített kórházat. Ekkor már másodszorra merült fel egy központi telep létrehozásának igénye, de a megvalósítás még váratott magára. Az egykori ferencvárosi gázgyár épületeit lebontották, a berendezését értékesítették. A második világháború kitörése után az Óbudai Gázgyárat hadiüzemmé minősítették. 1944 szeptemberében több, mint 80 nehézbomba-találat érte az üzemet: megsérült a generátortelep, a gáztartók, a vízmű és a kátránylepárló berendezés is. December 28-án a szovjet csapatok elérték a Gázgyár területét.

Czvitkovits:

A fővárosi gázszolgáltatás újjáépítése a 2. vh. után

1945 elején a Gázgyár környékén tudták a fővárosban először beindítani az áramszolgáltatást - ehhez a gyár generátorait vették igénybe. Újjászervezték a gázszolgáltatást is. Februárban azonban a meggyengült gáton áttört a Duna: a víz fél méter magasan állt a gyár területén - szerencsére csak három napig. A Petőfi híd romjain tákolt faszerkezeten, a Margit híd romjain és az újpesti vasúti hídon vezettek át gázcsöveket Pest ellátására.

Ideiglenes gázvezeték az újpesti vasúti hídon és a Margit hídon a második világháború után

1949-ben az elszámolási osztály más vállalatok hasonló osztályaival egyesült: létrejött a Díjbeszedő Vállalat. Három évvel később három vállalat jött létre: a Budapesti Gáz- és Kokszművek, a Fővárosi Gázszolgáltató Vállalat, és a Gázkészülékgyártó Vállalat. Öt évvel később az első kettő összevonásával hozták létre a Fővárosi Gázműveket. 1956-ban köszöntötték az ország kétszázezredik gázfogyasztóját - a lakossági fogyasztás is ugrásszerűen növekedett. 1960-61 során jelentős beruházás valósult meg: a Dunai Vasmű kőszéngázát 70 km hosszú távvezetéken hozták el a fővárosba. Már 1948-ban megjelent a földgáz Budapesten, de csak a hatvanas évek elején vált jelentőssé, amikor Albertfalván megépült az ONIA-GEGO francia rendszerű vízgőzös földgázbontó.

Munkásújítók a gázgyárban

A hatvanas évektől kiépült a nagynyomású vezetékhálózat is. 1965-ben már 14 ipari üzemet láttak el közvetlenül, az értékesített földgáz mennyisége 65 millió köbméter volt. Óbudán modern diszpécserközpontot adtak át. 1966-67-ben Kőbányán nagy teljesítményű levegős bontó épült a földgáz feldolgozására, városi gáz előállítására. Kőbányán, Óbudán és Albertfalván a városi gáz termelés 1973-ban érte el csúcspontját.

A hetvenes-nyolcvanas években a földgázra történő átállás zajlott le. Nagy beruházás volt ez is, hisz közel egymillió készüléket kellett átállítani városi gázról földgázra, és közben a teljes hálózat rekonstrukciójára is sor került. Szentendre és az Óbudai Gázgyár között is kiépült a nagykapacitású - fél méter átmérőjű - gázvezeték. A harmadik nagynyomású vezeték 1994-95-ben épült meg Százhalombatta és a Kelenföldi Erőmű között. A földgázra történő átállás következményeként 1984. október 15-én leállt az Óbudai Gázgyár. (1988. augusztus 16-án pedig egész Magyarországon véget ért a városi gázszolgáltatás.) A kokszoló kemencéket és az óriási gáztartályokat már rég lebontották. Amit ma messziről is láthatunk, az a víztorony és a három kátránytorony. Látványuk ma is a városrész meghatározó képe - ennél azonban nem több. 2004-ben a Gázművek kivonult a területről. Azóta egyetemtől múzeumon át sok mindent álmodtak már a területre, ám a megvalósítás rendre elmaradt. A szomszédban kiépült a Graphisoft Park, ám a Gázgyár megmaradt építményei ma is üresen várják sorsuk jobbra fordulását.

1994-ben a Köztársaság téri központban megnyílt a Gázmúzeum, így ma már egy helyen, mintegy 300 négyzetméteres területen tekinthető meg a korábban szétszórtan megtalálható egyedi gyűjtemény.

1993-tól a Fővárosi Gázművek részvénytársasági formában működik tovább. Ekkorra már több, mint 460 ezer lakásban épült ki a gázfűtés:

A gázzal fűtött lakások száma:
1965: 9 000
1970: 79 000
1975: 157 000
1980: 237 000
1985: 303 000
1990: 423 000
1993: 464 000
(Forrás: Budapest Gázenergia ellátása. A Fővárosi Gázművek kiadványa, 2003)

A kilencvenes évekre a gázellátás gyakorlatilag a teljes várost lefedte, ma már inkább a város változásait, új építkezéseit követik az új gázvezetékek. A jogi szétválasztás következtében 2007-től a Főgáz cégcsoportként működik. A hazai gázfogyasztásnak kb. egyharmada származik hazai forrásból, a többi import. Ma már nem csak a gáztűzhelybe és a gázkazánokba, hanem - 21. századi fejlesztésként - gázüzemű autók számára is.

Amikor a legújabb fejlesztésekkel találkozunk, gondoljunk arra is: már 155 éve, hogy elindult Budapesten a gázszolgáltatás.

történelmi építészet, budapest, papp géza, magyarország, jubileum, köztársaság tér, óbudai gázgyár, gázgyár Icon_print

Az Óbudai Gázgyár épülete

gázgyár index

A hajdani Ferencvárosi Gázgyár

Az Óbudai Gázgyár építése 1913-ban

Képeslap az 1930-as évekből az Óbudai Gázgyárról

Ideiglenes gázvezeték az újpesti vasúti hídon a Gázgyártól Pestre a 2. világháború után

Ideiglenes gázvezeték a Margit-híd romjain Pestre a 2. világháború után

gaz hirlevel

Az Óbudai Gázgyár épülete napjainkban

Az Óbudai Gázgyár ma. Fotó: Papp Géza

Az Óbudai Gázgyár ma. Fotó: Papp Géza

Az Óbudai Gázgyár ma. Fotó: Papp Géza

Az Óbudai Gázgyár ma. Fotó: Papp Géza

Az Óbudai Gázgyár ma. Fotó: Papp Géza

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317