Malomjáték és sakktábla a burkolatban, interaktív szökőkút és megújult Művészetek Háza: útban az ökováros cím felé.
2011 februárjában adták át Gödöllő új főterét. A Pest megyei város célja beállni azoknak az európai városoknak sorába, amelyek a környezet védelmét, az újra-felhasználhatóságot, az energiatakarékos működést helyezik előtérbe. Gödöllő tehát ökovárosi státuszra törekszik - a Szabadság tér átalakítása és az energiafaló Művészetek Házának korszerűsítése e folyamat első lépcsőfokának tekinthető.
Gödöllő városközpontja a lakosok számára a legfontosabb városrész. Ezen a területen több műemlék áll, például a Grassalkovich-kastély, a Városi Múzeumnak helyet adó Hamvay-kúria, valamint az Alsó-, illetve Felső park, amelyeket a forgalmas Dózsa György út és a Szabadság út kereszteződése eddig elvágott a Belvárostól.
Előzmények
A felújítás igénye régi előzményekre vezethető vissza. A 2006-ban a gödöllői önkormányzat által elkészített városfejlesztési koncepció a város kiemelkedő értékeit tartotta szem előtt: a kastélyt, az egyetemvárost és az egykori belvárost (Szabadság tér), illetve ezek együttes jelenlétét. Bár kisebb fejlesztések történtek a 2006-os koncepció óta Gödöllőn, de ezek az átalakítások magánberuházások voltak, és csak egy-egy ingatlant érintettek. A Főtér-projekt területe ezeket a már korábban felújított, illetve a most korszerűsített ingatlanok által határolt zónát jelenti, amelybe a Városi Piac és a Szabadság tér is beletartozik.
Az „újrahasznosított” Szabadság tér
A térről kiszorították az autós forgalmat, mivel az új, gyalogos belvárosban a zöldövezetek szerepe a legfontosabb. Ez a lépés a városkép teljes megújulásához vezetett, a tér így pihenésre, beszélgetésre alkalmas csendes, tiszta városközponttá vált. Az autók a Hivatal mögötti parkolóban várhatják meg tulajdonosukat, amelynek többszintessé bővítése a rövidebb távú városfejlesztési tervek része.
A jelenlegi projekt fő célkitűzése az volt, hogy egy sokoldalú - azaz turisztikai, kereskedelmi, sőt egyházi igényeket is kielégítő - főteret építsen. A tervekre a város tervpályázatot írt ki, amelyet Pataki Sándor, a Gödöllői Városfejlesztő Kft. ügyvezetője szerint nagy fölénnyel a városrehabilitációban már jártas nyíregyházi Art-Vital Kft. nyert.
Dicséretes a szemlélet, miszerint mindent, ami a bontást követően újra hasznosítható, azt az új főtérnél használják is fel. A Városháza előtti hatalmas ezüstfenyőt például úgy emelték ki a helyéről, hogy épségben átültethessék az Erzsébet parkba, így a városlakóknak nem kellett megválniuk a közkedvelt fától. Újra felhasználták a régi tér burkolatát, és néhány gránit elemet is. Ugyanezt tették az régi ülőpadok egy részével, amelyek felújítva, visszahelyezve
a térre régi funkciójukat láthatják el. A Gödöllőn zajló fejlesztések közös jellemzője ez a korszerű, ökológiai szemlélet, amelyben a „pazarló” építkezés helyett maximálisan környezettudatos, fenntartható építészetre törekednek a tervezők.
A tér egyedi design-megoldásai
A Szabadság tér felújításával egy pihenésre alkalmas, zöldterületekkel és szecessziós elemekkel gazdagon beépített közösségi tér jött létre, amely fantasztikusan harmonizál a várost körülvevő zöldövezettel. A tér központjába az átépítés után a templom került, amely díszkivilágítást kapott. Pataki Sándor büszkén mesél az egyedi lámpaoszlopokról, amelyek sajátos hangulatot teremtenek. A kandeláberek esetében Berencz Ibolya főépítész vezetésével egy alaptípust fejlesztettek tovább, az eredmény pedig olyan sikeres lett, hogy „Gödöllő-típus” néven már nyilvántartásba is vették a formát.
A templom elé épült meg a természetes kőelemekkel burkolt visszafogott szökőkút, amelyet 13 db LED-es víz alatti lámpatest világít meg, így mesés hangulatot varázsol a térre az esti órákban. A szökőkút - amelynek kivitelezését a Főtér felújítása miatt előrébb hozták - egyedi formáját, díszítését és vízköpőit Mihály Jolán szobrászművész tervezte. Körülötte saját, zöld növényzettel határolt környezetet alakítottak ki, amely a templom előtti találkozásra és beszélgetésre alkalmas helyként használható.
Virtuális séta a látványtervek világában
Pataki Sándor a vízjátékok működését is ismertette: a földbe süllyesztett fúvókából számítógépes vezérlés lövi ki a vizet. A programot azonban bárki megállíthatja a közelben található „taposókő” (az ügyvezető szavaival élve: toporzék) segítségével, ha ugrálásra adja a fejét. A víz ugyanis olyan erővel lövell ki ilyenkor a földből, amilyen erős ütés éri a taposókövet. Nem meglepő tehát, hogy a vízjátékot tesztelő csoport nevetgélő, zajongó óvodásokból állt...
A Főtér burkolata sem mondható unalmasnak az Art-Vital Kft. jóvoltából, hiszen kültéri sakk és dáma tábla, valamint malomjáték tábla épül be abba.
A területen – csakúgy, mint a Művészetek Háza esetében – nagy figyelmet fordítottak az akadálymentes kialakításra. Ennek érdekében a járószintet megemelték, így a földszinti üzletek akadálymentesen elérhetőek lettek. Az útcsatlakozásoknál süllyesztett szegélykövet illesztettek a burkolatba, illetve a lépcsők mellett fogódzókkal ellátott rámpák hidalják át a szintkülönbségeket.
A Művészetek Háza
A projekthez hozzátartozott a Művészetek Házának felújítása is, amelynek ünnepélyes átadóünnepsége 2010. december 19-én tartották. Az 1978 és 1981 között épült, Tóth Dezső által tervezett Petőfi Sándor Művelődési Központ felújítását a REÁL Terv Építésziroda tervei alapján 363 millió Ft-ból végezték el. Az épületben korszerű hűtési-fűtési rendszert alakítottak ki a nyílászárók cseréjével és a színházterem légtechnikai berendezésének
korszerűsítésével együtt, amely szintén a példaértékűen energiatakarékosságra törekszik, hiszen természetes úton gondoskodik a friss levegő folyamatos beáramoltatásáról. A főbejárat, így az információs pult és a büfé is a zajos utcai homlokzatról átkerült a kastély felőli oldalra. A Művészetek Háza teljes akadálymentesítését is elvégezték.
A kivitelezés kellemetlenségeinek tolerálása érdekében az Art-Vital Kft. ötlete alapján egy 3D-s látvány-videó készült az elkészült főtérről, még az építkezés kezdetén. Az építkezés alatt végig biztosították a Főtéren található intézmények, üzletek elérhetőségét. Ezen kívül heti hírlevélben, a projekt honlapján, a havi lakossági fórumokon, illetve a helyi rádión keresztül folyamatos tájékoztatást kaptak a lakók az elmúlt hét eseményeiről, illetve a következő heti tervekről.
És a folytatás…
Pataki Sándor tájékoztatása szerint a tervezetthez képest csökkentett támogatás miatt jelenleg nem valósulhatott meg a Művészetek Háza emeleti kupolaterének szintén energiahatékony revitalizálása, a Hivatal épületének felújítása, illetve a mögötte elhelyezkedő parkoló kibővítése. A kész tervek kivitelezésére a város újabb pályázási lehetőségre vár. A hosszú távú tervek pedig egészen merészek, hiszen a Városfejlesztő Kft. már vizsgálja a két főútvonal (3-as számú főút, Dózsa György út) kivezetését a belvárosból, amelyek elválasztják a központot a kastély területétől. Így létrejöhetne a jelenlegi Főtér és a kastély között egy autó- és tehergépkocsi-mentes sétálóutca, amely a turistákat a város felé csalogatná, hogy ott egy kávé mellett pihenhessenek, és megbeszélhessék a frissen szerzett élményeiket.
Tervezők és kivitelezők:
Művészetek Háza:
Tervező: REÁL Terv Építésziroda Kft.
Kivitelező: HUNÉP-GÉV Művészetek Háza Gödöllő Konzorcium
Gödöllő Városi Piac galériájának belső átépítése
Tervező: Építész Stúdió Kft.
Kivitelező: Optimal Hungaria Kft.
Főtér: Kivitelező: Laki Épületszobrász Zrt.
Projektmenedzsment: Gödöllői Városfejlesztő Kft.
