Logomain

Debreceni stadion: pályázattal vagy anélkül?

By Kovács Dániel 2011. február 22. 12:59

szerk at hg dot hu

A MÉSZ hiányolja a tervpályázatot a debreceni stadion beruházásából, a város nem. Megkérdeztük az ügy szereplőit.

Nyílt levélben tiltakozik a Magyar Építőművészek Szövetsége az ellen, hogy Debrecen új, 12,5 milliárd forintos stadionját tervpályázat nélkül a város főépítésze, Kováts Ákos tervezze. Abban mindkét fél egyetért, hogy itt az idő a rendet tenni az építészszakmában – itt viszont a közös véleményekből ki is futunk.

Nagyerdo20130603-19838-1h6b31y.gallery

Debrecen, a Nagyerdei Stadion jelenlegi állapota. Kép: Björn Láczay, flickr.com

Tavaly év végén derült ki, hogy az elmúlt években rendszeresen jól szereplő DVSC új stadiont kap saját városában – a hírre már régóta vártak a debreceni focirajongók. 2008-ban, az EB-pályázat idején több stadionterv készült az országban, többek között Debrecen új stadionjához is; a 30 ezer férőhelyes létesítménynek a város reptere mellett találták meg a helyét. A város főépítésze azonban úgy vélte: a nagyerdei helyszín és a 15 ezres befogadóképesség jobban fenntartható, a város szerkezetéhez és életéhez illeszkedő épületet eredményezne. Érveinek alátámasztására vázlattervet készített a meglévő nagyerdei stadion helyére, amely segítségével meggyőzte a városvezetést. Ez alapján készült el az a koncepció, amelyre a város 12,5 milliárd forint kormányzati támogatást szerzett.

Ezt követően jelentek meg az első hírek arról, hogy a stadiont Kováts Ákos tervei alapján építik – azaz a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) szerint ekkor kezdődtek a problémák. A szakmai szervezet a Magyar Építész Kamarával (MÉK) együtt levelezésbe kezdett a városvezetéssel, a tervpályázat hiányát firtatva. Kósa Lajos polgármester válaszában az idő szűkösségére hivatkozott, illetve leszögezte: a tanulmánytervben foglalt elvek felhasználása esetén a főépítész szerzői jogokat nyert az épület tervezésére. A MÉSZ mindkét állítást vitatja. Borsay Attila, a MÉSZ ügyvezető igazgatója szerint a főépítész által készített tanulmánytervekért nem jár külön díjazás, segítségükkel viszont nyár végére le lehetne zárni egy tervpályázatot, emellett „etikailag és erkölcsileg elfogadhatatlan”, hogy egy főépítész saját városába tervezzen – mivel nem ez a feladata. Az Építész Közlöny 2011/2 számában a Magyar Építész Kamara is hasonló értelmű állásfoglalást tett közzé, „szakmailag kívánatosnak” minősítve, hogy a főépítész saját területén ne végezzen műszaki tervezést.

Kováts Ákos szerint a MÉSZ sérti és lekezeli a főépítészeket azzal, hogy azt állítja: beosztásukat arra használják fel, hogy munkát szerezzenek maguknak. A főépítészeknek nem tiltja törvény épületek tervezését, még saját városukban sem; Kováts szerint ez legfeljebb a MÉSZ saját véleménye, de semmiképp sem társadalmi alapelv. A sikeres főépítészek jó része elismert tervező, és nemegyszer a MÉSZ tagja is – mondja a debreceni főépítész. A múltból egyik elődjét, Borsos Józsefet hozva fel példaként, akinek legjelentősebb középületei épp a főépítészként betöltött hivatali ideje alatt születtek.

Kováts szerint a tervpályázati rendszer is alapos újragondolásra szorul. Nem véletlen, hogy a Kamara honlapján található adatok szerint az elmúlt években összesen öt esetben írtak ki országos tervpályázatot, miközben több száz olyan beruházás épült, amely nagyságrendjénél fogva tervpályázat-köteles lenne. A jelenlegi gyakorlat problémája az, hogy ha valaki részt vesz egy beruházás előkészítésében, vagy éppen ő az ötletgazda, automatikusan kizárja magát a tervpályázat résztvevői közül. Előfordul az is, hogy aki az engedélyezési tervet készíti, közreműködőnek számít, és nem készítheti el a kiviteli tervet - fejti ki a főépítész, mondván: a jelen helyzetben a szerzői jogi törvény és a közbeszerzési törvény is „üti egymást”. Kováts itt a Pólus Program keretében lezajlott nyolc, egyenként többmilliárdos kórházfejlesztést hozza fel példának – ezeknél mindössze egyetlen város, Szeged esetében írtak ki országos tervpályázatot. A tervpályázatok hiányát a MÉSZ egy esetben sem kifogásolta, mint ahogy az Európa-bajnokságra tervezett stadionok esetében sem – jegyzi meg a főépítész.

Debrecen, a Nagyerdei Stadion felavatása 1934-ben

Azt a MÉSZ sem tagadja, hogy a nyolcvanas évek óta kialakult hazai gyakorlat eddig, rosszallva ugyan, de megengedte az efféle kiskapukat. A jelenlegi helyzetet azonban Borsay Attila fordulópontnak tartja: a kialakult egységes politikai akarat szerinte az anomáliák felszámolására kell, hogy sarkallja az építészszakmát is. Azaz arra, hogy odafigyeljen a törvények és a rendeletek betartására. Borsay kevesli a tervről kapott eddigi információkat és garanciákat: „az a fontos, hogy transzparens, legitim, demokratikus eljárás legyen, ami szakmailag ellenőrizhető és kontrollálható”. Civilizált országban pályázat nélkül nem lehet közpénzt elkölteni – mondja ki az ügy kulcsmondatát a MÉSZ ügyvezetője.

A debreceni ügyre a MÉSZ nem precedensként, csupán apropóként tekint – a Finta József tervei alapján előkészített, és a szakma bevonása nélkül a Széchenyi Terv részévé emelt lágymányosi gyalogoshíd ügyével együtt, amelyre szintén hivatkozik a nyílt levél (ebben korábban a Budapest Építész Kamara is állást foglalt). A Széchenyi Tervvel kapcsolatban eddig bejelentett hét nagyberuházás, köztük a szegedi lézerközpont vagy a Várkert Bazár felújítása Borsay Attila becslése szerint körülbelül 150 milliárdos összértéket jelent - ez valóságos mentőöv lehet a vészhelyzetben levő magyar építészszakma számára. Ehhez azonban tervpályázatokra és nyitott folyamatokra van szükség – a MÉSZ és a MÉK az illetékes minisztériumoknak írt levelében erre szólított fel. Debrecen polgármestere szerint azonban pályázat nélkül is készülhet jó épület, mint a városban megépült Főnix Csarnok (az épületet egy Finnországból vásárolt kész terv módosításával emelték).

Debrecen, a Főnix Csarnok. Kép © fonixarena.com

Kováts Ákos lapunk kérdésére leszögezte: még nem dőlt el, miképp készülnek el a stadion végleges tervei – ebben a kérdésben ugyanis a város és az állam által a megvalósításra alapított gazdasági társaság hoz majd döntést. „Az engedélyezési tervek készítőjét mindenképpen közbeszerzési eljárással választják ki” – mondta a főépítész.

„Addig senki sem fogja komolyan venni a szakmát, amíg mi nem vesszük komolyan magunkat, és nem teszünk rendet” – mondja Borsay Attila, aki alapvetően szakmaetikai problémának tartja az ügyet. Kováts szerint azonban ehhez az eddigi problémás ügyek kivétel nélküli feltárására és tisztázására is szükség lenne, egyben úgy véli: a belső problémák nyilvános kitárgyalása nem használ az építésztársadalomnak. A főépítész meglepőnek tartja, hogy az elmúlt évek elfogadott és elterjedt gyakorlatával kapcsolatos kifogásait a MÉSZ a szervezet által is elismerten kevés információ birtokában, nyílt levél segítségével próbálja rendezni, egyetlen eset meghurcolásával. Politikai motivációt azonban egyik fél sem tulajdonít a nyílt levélnek, és Borsay szerint a helyzet egyáltalán nem hasonlítható össze a tíz évvel ezelőtt a Nemzeti Színház közül kialakult „bolhacirkusszal”. (Annak az ügynek a végén a tervpályázat nélkül a tervezési megbízást elvállaló építészt, Siklós Máriát a Kamara kizárta a tagjai közül.) Az ügyvezető azonban úgy tudja, a Kamaránál kezdeményezni fogják az etikai vizsgálatot a debreceni stadion ügyében, illetve több más, folyamatban levő beruházás esetében, amelyek ütközhetnek a hatályos jogszabályokkal. Kováts ehhez annyit fűzött hozzá: furcsa lenne olyan kérdésben etikai vizsgálatot lefolytatni, ahol nem történt megbízás, szerződéskötés, beszerzés, díjazás nem volt és megbízó nem létezik.

építészet, magyar építészet, sportlétesítmény, pályázat, stadion, mész, debrecen, terv, kováts ákos, borsay attila Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317