Logomain

A budavári palota 700 éves históriája 6.

By Kelecsényi Kristóf 2011. január 30. 10:58

szerk at hg dot hu

Axo_mod_final20130603-19838-1e6e0ut.gallery

A budai királyi palota mai állapotának kialakulása axonometrikus ábrán

Abra_1_-_epuletreszek_201020130603-19838-19cm7lv.gallery

A budai volt királyi palota funkcionális felosztása 2010-ben

Cimlaphoz20130603-19838-zu6b38.gallery

A budavári palota 700 éves históriája 6. rész_240

Cikkbe_fixen20130603-19838-1vl6lkk.gallery

A budavári palota 700 éves históriája 6. rész_500

00_-_a_c-epulet_fogadotere20130603-19838-f27wl3.gallery

Magyar Nemzeti Galéria

01_-_foldszinti_idoszaki_kiallitoter20130603-19838-148un76.gallery

Magyar Nemzeti Galéria

02_-_a_nadori_kriptaba_itt_lehet_lejutni20130603-19838-2bvwq.gallery

Magyar Nemzeti Galéria

03_-_a_nadori_kripta_tobbszor_feltort_siremlekei20130603-19838-pnn6gb.gallery

Magyar Nemzeti Galéria

04_-_1976-os_az_utolso_temetkezes20130603-19838-b5tfj2.gallery

Magyar Nemzeti Galéria

04_-_a_kriptahoz_tartozo_kapolna20130603-19838-cm1xvu.gallery

Magyar Nemzeti Galéria

05_-_a_d-epulet_dunai_oldalan_talalhato_boltozatos_barokk_helyisegek20130603-19838-t4k1k6.gallery

Magyar Nemzeti Galéria

06_-_a_d-epulet_dunai_oldalan_talalhato_boltozatos_barokk_helyisegek20130603-19838-tt45u.gallery

Magyar Nemzeti Galéria

07_-_a_d-epulet_oroszlanos-udvar_fele_eso_oldalan_talalhato_boltozott_barokk_helyisegek20130603-19838-1afbj9y.gallery

Magyar Nemzeti Galéria

08_-_a_d-epulet_patko_alaku_lepcsoje_es_a_rezzel_boritott_lift20130603-19838-70xotl.gallery

Magyar Nemzeti Galéria

09_-_d-epulet_foldszintje_a_kazettas_famennyezet_szinten_kiallitasi_targy_nem_az_eredeti_epulet_resze20130603-19838-1cph8e6.gallery

Magyar Nemzeti Galéria

Magyar_nemzeti_galeria_39920130603-19838-15ddswf.gallery

Magyar Nemzeti Galéria_399

10_-_a_c-epulet_lepcsohaza20130603-19838-1obsxwe.gallery

Magyar Nemzeti Galéria

12_-_az_mng_kozponti_tere_es_lepcsohaza_a_c-epuletben20130603-19838-1l2h8ms.gallery

Magyar Nemzeti Galéria

13_-_ismeretlen_okbol_meghagyott_pilaszterfejezet_a_xix_szazadot_bemutato_reszen20130603-19838-13h1dkb.gallery

Magyar Nemzeti Galéria

14_-_ilyen_es_ehhez_hasonlo_uvegajtok_vannak_az_egesz_epuletben20130603-19838-ivjhk9.gallery

Magyar Nemzeti Galéria

14b_-_a_felig_meddig_helyreallitott_tronterem_a_d-epuletben_-_kelecsenyi_kristof_fotoja20130603-19838-1q63rar.gallery

Magyar Nemzeti Galéria

15_-_a_tronterem_reszlete20130603-19838-19nm0si.gallery

Magyar Nemzeti Galéria

16_-_a_barokk_kort_bemutato_termek_a_barokk_kori_csaszari_lakosztalyok_helyere_kerultek20130603-19838-1coa1xm.gallery

Magyar Nemzeti Galéria

17_-_korulbelul_itt_fesulkodhetett_volna_maria_terezia20130603-19838-exkn0u.gallery

Magyar Nemzeti Galéria

18_-_a_c-epulet_lepcsojenek_3_emeleti_kikepzese20130603-19838-azhjkl.gallery

Magyar Nemzeti Galéria

19_-_a_kupola_alatti_ter_es_a_xx_szazadi_muveszet20130603-19838-hh9frj.gallery

Magyar Nemzeti Galéria

20_-_lifthaz_a_b-epuletben20130603-19838-9kbn2c.gallery

Magyar Nemzeti Galéria

21_-_itt_volt_egykor_a_balteremhez_tartozo_bufe_galeria_ma_munkacsy_eletmuvenek_jelentos_resze_van_a_falakon20130603-19838-h3urqk.gallery

Magyar Nemzeti Galéria

22_-_a_nagy_balterem_volt_itt_ma_munkacsy_krisztus-trilogiaja_ideiglenesen20130603-19838-qadsgq.gallery

Magyar Nemzeti Galéria

23_-_az_a-epulet_aulaja20130603-19838-vjsay6.gallery

Magyar Nemzeti Galéria

23b_-_az_a-epulet_aulaja_-_kelecsenyi_kristof_fotoja20130603-19838-1eelkm.gallery

Magyar Nemzeti Galéria

24_-_a-epulet_emeleti_galeriaja20130603-19838-42fn72.gallery

Magyar Nemzeti Galéria

25_-_a_b-epulet_foldszinti_elocsarnoka_szemelyzeti_bejaro20130603-19838-tauwpn.gallery

Magyar Nemzeti Galéria

Oszk_39920130603-19838-eowc53.gallery

Országos Széchényi Könyvtár_399

01_-_az_egyik_atlasz_az_egykori_folepcsohazbol_terhet_mar_nem_tart20130603-19838-2jywbe.gallery

Országos Széchényi Könyvtár

02_-_lepcsohaz20130603-19838-1m6f4p7.gallery

Országos Széchényi Könyvtár

03_-_az_altalanos_olvasoterem20130603-19838-1ubli59.gallery

Országos Széchényi Könyvtár

04_-_a_viii_szint_tarsalgoja20130603-19838-1q7k48.gallery

Országos Széchényi Könyvtár

05_-_a_viii_szint_mennyezete_az_egesz_palotaban_megtalalhato_kis_uvegpiramis_szeru_vilagitotestekkel20130603-19838-1jzkofq.gallery

Országos Széchényi Könyvtár

06_-_az_f-epulet_szinte_teljes_mertekben_hauszmann_es_ybl_tervei_szerint_helyreallitott_homlokzata_a_viii_szinti_teraszrol20130603-19838-16e02ki.gallery

Országos Széchényi Könyvtár

07_-_a_raktartornyok_valamelyik_szintje_belmagassag_2_1_meter20130603-19838-1scjopj.gallery

Országos Széchényi Könyvtár

08_-_megmaradt_boltozatok_az_alagsori_szinteken20130603-19838-hwhhj5.gallery

Országos Széchényi Könyvtár

09_-_a_telelift_rendszer_lelke_a_muhely_innen_fut_szet_a_6_kilometernyi_sin_es_az_azokat_bejara_40-50_csilles_kocsi20130603-19838-1q60tvn.gallery

Országos Széchényi Könyvtár

10_-_keres_erkezik20130603-19838-18duc0o.gallery

Országos Széchényi Könyvtár

11_-_akarcsak_egy_vasutallomas_vezerlojeben20130603-19838-dd4lms.gallery

Országos Széchényi Könyvtár

12_-_a_csille_egy_raktari_szinten20130603-19838-1xs9ub4.gallery

Országos Széchényi Könyvtár

01_-_budapest_torteneti_muzeum_kiallitotere_-_forras_-_kollany_bela_-_az_ujjaepult_budavari_palota20130603-19838-89ox2c.gallery

Budapesti Történeti Múzeum

02_-_a_btm_egyik_ablaka_igy_nyilnak_a_palota_uj_ablakai_-_forras_-_kollanyi_bela_-_az_ujjaepult_budavari_palota20130603-19838-49snfr.gallery

Budapesti Történeti Múzeum

A Magyar Népköztársaság egyik legreprezentatívabb beruházásaként az egykori királyi palotából „Budavári Palota” lett.

A budai királyi palota történetét feldolgozó sorozatunkban szemléztük a jelenlegi középkori maradványokat és rajtuk keresztül az épület egykori képét, majd azt a 250 éves periódust, amely alatt a mai palota közvetlen elődje kialakult (1-2). A negyedik részben a második világháborús pusztítást mutattuk be, aztán a 1945-1966 közötti időszakkal foglalkoztunk, most pedig azt az időszakot járjuk körbe, amikor a királyi palotából „Budavári Palota” lett.

A magyar uralkodók hivatalos lakhelyének számító budai királyi palota történelmébe számos szomorú fejezet ékelődik. Mátyás reneszánsz palotája végleg elpusztult a török alól felszabadított Buda visszavételekor. A Habsburgok által építgetett, de tartósan sosem használt, királyi székhely is majdnem hasonló sorsra jutott a második világháború alatt. Az újjáépítés ezúttal azonban nem maradt el. 1949 és 1985 között, a Magyar Népköztársaság egyik legreprezentatívabb beruházásaként az egykori királyi palotából „Budavári Palota” lett. A monarchiára utaló jelzéseket nem csak nevéből tüntették el, de építészeti kiképzéséből is. Az ellentmondásokkal teli tervezési folyamat eredményét mutatjuk be sorozatunk hatodik részében.

Vajon lehet-e építészeti szempontból jó vége egy olyan folyamatnak, amelybe a politika majdnem a legapróbb részletekig beleszól? Naivitás lenne persze azt feltételezni, hogy a hazánk által megért bármely társadalmi berendezkedés keretei között az ország egyik legemblematikusabb épületének sorsába ne szólnának bele a mindenkori döntnökök. Mégis a megvalósult műemlékes és építészeti megoldások arra engednek következtetni, hogy sokszor az épületnek kellett bűnhődni az általa előzőleg kiszolgált politikai rendszerek vélt és valós bűneiért.

A döntés, hogy az egykori királyi palotából a kultúra palotája legyen, nem magyar találmány. A XX. században számos európai uralkodócsalád volt kénytelen üresen hagyni trónját, így sok helyen a paloták is lakók nélkül maradtak. A legtöbbször barokk és historizáló pompával kiképzett enteriőrökből gyakorta önmaguk múzeuma is lett, a királyok által felhalmozott műkincsek pedig számos híres európai múzeum gyűjteményének alapjává váltak. Budán az belső terek jelentős része a háború alatt elpusztult, a néhány megmaradtat pedig a századforduló belsőépítészetétől való idegenkedés miatt, és a múzeum célokra való alkalmatlanságukra hivatkozva eltüntették.

Az épületegyüttes első beköltözője a Budapest Történeti Múzeum Vármúzeuma volt, amely 1967. december 28-án nyitott meg az 1944-45 során a legsúlyosabb károkat elszenvedő épületrészben. A pincéjében a középkori palota maradványait rejtő, III. Károly idején építeni kezdett E-épületben a háború alatt valóban szinte maradéktalanul megsemmisült a belső, a födémek a földszintig beomlottak, az homlokzatok az összeomlás határán voltak. Az újjáépített szárny bejáratát az Oroszlános-udvarba tették. A pince, a földszint és az első emelet kiállítóterei innen közelíthetőek meg. A padlót a nyilvános terekben tardosi vörösmárvány, az oldalfalakat pedig a kiállítóterek kivételével süttői mészkő borítja. A lépcsőket jugoszláviai bányából hozatott szürkemárvány borítja, korlátjai rézből és üvegtáblákból állnak. A második emeletre kerültek az irodák, a könyvtár és a fotótár, míg a tetőtéri szintet a restaurátorműhelyek foglalták el eredetileg. Belső udvarát a kilencvenes években befedték, barokk-csarnok néven rendezvénytérként hasznosítják jelenleg is.

Az 1957-ben alapított Magyar Nemzeti Galéria a Kossuth téri épületéből 1974-75 során költözött fel a dunai részekbe. A B-, C- és D-épületek elfoglaló intézmény főbejárata a hatvanas évek elején lebontott Habsburg-lépcső helyén lett kialakítva a C-épület dunai oldalán, de a másik két épületrész is külön bejáratokat kapott a Hunyadi- és az Oroszlános-udvarokból. Az eredeti kiállítási program szerint a földszinttől a harmadik elemet felé haladva időrendben haladhatott végig a látogató a magyar képzőművészetnek a középkortól a XX. század közepéig tartó történetén. Az épületbelső központi közlekedő magja a C-épület egykori udvarának beépítésével létrejött reprezentatív lépcsőház. A főleg tardosi vörösmárvánnyal és süttői mészkőlapokkal burkolt tereket Németh István belsőépítész munkái. A kupola alatt a harmadik emeleten harminc méteres belmagasságú teret hoztak létre. A vártemplom terét födémekkel osztották meg. Itt található az épület egyetlen, eredeti formájában megmaradt díszített tere, József nádor és családjának kriptája, amely talán kegyeleti okokból, talán félreeső helye miatt megmaradhatott. Csak 1987-re készült el felújítása, addig a hetvenes években több alkalommal is kifosztották, sírjait feldúlták. Megközelítésén is látszik, hogy megnyitásával nem számoltak az építészek, jelenleg az időszaki kiállítótér egy eldugottabb sarkából keskeny lépcső visz le.

A D-épületben található meg az egykori, Mária Terézia féle trónterem, melyet nagyjából a háború előtti állapotában őriztek meg. A nyílászárókat egyedül itt hagyták meg, a palota többi részén üvegajtók, és osztás nélküli, középtengelyük mentél elfordítható, faablakok lettek beépítve. A trónterem barokk belső díszítését hosszas vita után viszont végül nem állították helyre, csupán egy leegyszerűsített megoldást viteleztek ki. A Szent Korona 1978-as visszakapását megelőzően szóba került, hogy itt kerüljenek kiállításra a koronázási ékszerek, de végül azok a Nemzeti Múzeumba kerültek, az egykori trónterem pedig felvidéki, gótikus szárnyasoltároknak ad otthont azóta. A B-épületben található Hauszmann féle nagy bálterem helyreállítása modern formában történt meg. Hosszát körülbelül 2-2 méterrel lecsökkentették, a Hunyadi-udvarba nyíló ablakosztását átalakították a homlokzati szakasszal együtt, belmagasságát három szintről kettőre csökkentették, díszeit falairól teljesen eltüntették, fehérre festették. Pár helyen meghagyták a barokk boltozatokat, így a D-épület földszintjén, és a XIX. századot bemutató kiállítás egyik termében.

Az A-épületben nyitott meg 1975. április 1-jén a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum. Eredetileg a helyreállított Sándor-palota is hozzá tartozott volna, annak felújítását azonban 1969-ben költségcsökkentés miatt törölték, így a múzeumot jóformán feleakkora helyre kellett összezsúfolni. A Szent György tér felőli bejáratot megszüntették, a Hunyadi-udvarba helyezték át. Ez az egyetlen épületrész, amelynek körvonalait is megváltoztatta a helyreállítás, nyugat felé 3 ablaktengelynyivel kibővítették. Az épület központi aulájának falait vörösmárvány borítja, terének egy részét a szintén márványborítású, leginkább „vonulásra tervezett” L-alakú lépcső foglalja el, amely az első szinten található ideiglenes kiállítások tereibe vezet fel. A földszinten irodák, 126 fő befogadására alkalmas vetítő, raktárak és a gépészet kaptak helyet. A második emeletre kutatói szobák, irodák, a könyvtár és az állandó kiállítás termei találhatóak, míg a beépített tetőtérbe kerültek a gyűjteményi raktárak, a restaurátorok műhelyei és egyéb helyiségek. Az 1990-ben ide került, új alapítású Ludwig Múzeum 2005-ös kiköltözését követően a Nemzeti Galéria használja az A-épületet. Az összenyitás óta az ideiglenes kiállításoknak ad helyet.

A legutolsó beköltöző az Országos Széchényi Könyvtár volt, amely a teljes krisztinavárosi szárnyat elfoglalja. 1985. április 2-án adták át az ország elsőszámú könyvtárának saját épületét, amely ezt megelőzően Nemzeti Múzeum épületében volt. Az építész tervezők Hidasi Lajos és Havassy Pál, a belsőépítész Lőrinczi Edit volt. Eredetileg a könyvtár a Szent György tér nyugati oldalán is kapott volna épületeket, de ezek megépítését végül költségcsökkentés miatt törölték 1968-ban. A hosszúra nyúló építkezés programját ekkor, és ez után is többször módosították, ami gyakran a már megépített szerkezeti elemek bontásával járt. A két belső udvart 2,1 méteres belmagasságú, 11 szintes vasbetonvázas raktártornyokkal építették be 1973-ra. Ezek a jelenleg itt tárolt 8 millió magyar vonatkozású kiadvány egy jelentős részét befogadják. Szerkezetileg teljesen függetlenek az épület többi részétől, alapozásukat az altalajig leásták, a könyvek súlyát hatalmas vasbeton pillérek vezetik a földbe. Mivel kapacitásuk így sem volt elég, raktárként hasznosult a királyi palota gépészeti helyiségeinek korábban helyet adó két alagsori és két pinceszint jelentős része is. A raktárakat az olvasói kiszolgálással egy 6 kilométeres sínhálózaton futó, úgynevezett Telelift rendszer köti össze. Az Oroszlános-udvar szintjén és az a feletti emeleteken lett kialakítva a 11 darab olvasóterem, amelyeket háromkarú díszlépcső köt össze. Falait szürke-, lépcsőfokait fehérmárvány borítja, az alapító Széchenyi Ferenc mellszobra előtti pihenőt pedig a régi lépcső épen maradt carrarai márvány lapjaival burkolták. A Hauszmann-féle belső kiképzésnek, a földszinten kiállított két atlasz szobor kivételével az egész épületben semmi nyoma nincs, hacsak a részben megmaradt boltozott pincéket nem tekintjük annak. A jobb megközelíthetőség érdekében a Dózsa György térre tervezett, és sajnos költségcsökkentés miatt elvetett második főbejárat pótlására gyorsliftek épültek.

A Budavári Palota 1985-ben befejeződött felújításával a korábbi díszes tetőszerkezet jelentősen egyszerűsödött, bár így is a háború utáni lapostetővel számoló tervekhez képest komoly elmozdulás történt. A homlokzatok legkevésbé a kővel burkolt Oroszlános-udvarban és a könyvtár épületén változtak. A dunai homlokzatok esetében egyrészt előszedték a Hauszmann féle architektúra alól a barokkot a D- és E-épületeken, illetve helyreállították a századfordulós bővítés kinézetét az A-, B- és C-épületeken számos részlet, épületszobor elhagyásával. Az építész tervezők által legtovább vitatott megoldású kupola 1964-ra készült el a dunai homlokzatokkal együtt. Mintája a római San Andrea della Valle templom páros oszlopos kupolája lett. A homlokzatokon legutoljára 1989-et követően történt változtatás, amikor a C-épület timpanonja fölül eltávolították a szocialista Magyarország címerét.

1990-et követően egyre erősödtek azok a hangok, amelyek a régi épület értékeinek elherdálásáról szóltak, sőt a Hauszmann-féle tervek leporolásának és újraépítésének igénye is egyre erősebben kiolvasható nemcsak a laikusok, de az építészszakma részéről is az utóbbi időben. A megvalósult épületbelsőket semmi esetre sem lehet színvonaltalannak nevezni, a felhasznált anyagok minősége a fenti sorokból is kiolvasható. Mégis fájó a tudat, hogy helyükön a kiegyezés utáni Magyarország egyik legnagyobb reprezentatív építkezésének és vele együtt sok kiváló magyar iparos és művész munkájának nyoma tűnt el majdnem maradéktalanul. Az új épület funkcionális problémái mára szintén kiderültek. A Nemzeti Galériában túl sok lett a reprezentatív tér és ezen az A-épület megszerzése sem segített sokat, mivel ott is az épület központi részét egy kiállítási célokra igen korlátozottan alkalmas aula foglalja el. A falakat sok helyen borító vörösmárvány sem segíti a műtárgyak megfelelő elhelyezését. Az OSZK-nál ugyan ilyen jellegű problémák nincsenek, a spórolós kivitelezés és az eltelt 25 év néhol már érezteti hatását. A nagy ütemben bővülő könyvtár kapacitása pedig körülbelül egy év múlva kimerül, raktárait onnantól fogva csak külső telephelyeken lehet már bővíteni. A Budapest Történeti Múzeum elhelyezése bizonyult a legjobb ötletnek ezzel szemben. Elköltöztetését az előbbi két intézménnyel szemben nemigen vetette fel még senki.

A Budavári Palota és környéke egyre inkább felújításra érik. A Várnegyed helyreállítását tulajdonképpen sosem sikerült teljesen befejezni, hiszen a Szent György téren máig beépítetlen területek és romok éktelenkednek. Összeomló félben van az Ybl Miklós tervezte Várkert Bazár, és a középkori erődrendszer ötvenes években felfalazott építményei is. A palota 1949 és ’85 között lezajlott rekonstrukciója pedig a korábban végletesen lebecsült századfordulós építészet polgárjogának helyreállítása óta egyre inkább talaját veszti. Mögötte ma már az építészszakma sem áll ki egységesen. Hogy mit hozhat a jövő azt sorozatunk következő, befejező részében mutatjuk majd be.

A cikk elkészítésében nyújtott segítségükért köszönet a Magyar Nemzeti Galéria részéről Demeter Juditnak, az Országos Széchényi Könyvtár részéről Bóka B. Lászlónak és Elbe Istvánnak.

építészet, magazin, magyar építészet, budapest, kotsis iván, magyarország, buda, királyi palota, kelecsényi kristóf, közti, modern építészet, hidasi lajos, gerő lászló, id. janáky istván, perényi imre, flach jános, epiteszet, magyar epiteszet Icon_print

A budai királyi palota mai állapotának kialakulása axonometrikus ábrán

A budai volt királyi palota funkcionális felosztása 2010-ben

A budavári palota 700 éves históriája 6. rész_240

A budavári palota 700 éves históriája 6. rész_500

Magyar Nemzeti Galéria

Magyar Nemzeti Galéria

Magyar Nemzeti Galéria

Magyar Nemzeti Galéria

Magyar Nemzeti Galéria

Magyar Nemzeti Galéria

Magyar Nemzeti Galéria

Magyar Nemzeti Galéria

Magyar Nemzeti Galéria

Magyar Nemzeti Galéria

Magyar Nemzeti Galéria

Magyar Nemzeti Galéria_399

Magyar Nemzeti Galéria

Magyar Nemzeti Galéria

Magyar Nemzeti Galéria

Magyar Nemzeti Galéria

Magyar Nemzeti Galéria

Magyar Nemzeti Galéria

Magyar Nemzeti Galéria

Magyar Nemzeti Galéria

Magyar Nemzeti Galéria

Magyar Nemzeti Galéria

Magyar Nemzeti Galéria

Magyar Nemzeti Galéria

Magyar Nemzeti Galéria

Magyar Nemzeti Galéria

Magyar Nemzeti Galéria

Magyar Nemzeti Galéria

Magyar Nemzeti Galéria

Országos Széchényi Könyvtár_399

Országos Széchényi Könyvtár

Országos Széchényi Könyvtár

Országos Széchényi Könyvtár

Országos Széchényi Könyvtár

Országos Széchényi Könyvtár

Országos Széchényi Könyvtár

Országos Széchényi Könyvtár

Országos Széchényi Könyvtár

Országos Széchényi Könyvtár

Országos Széchényi Könyvtár

Országos Széchényi Könyvtár

Országos Széchényi Könyvtár

Budapesti Történeti Múzeum

Budapesti Történeti Múzeum

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317