Logomain

A budavári palota 700 éves históriája 5.

By Kelecsényi Kristóf 2011. január 23. 12:06

szerk at hg dot hu

Axo_mod_final20130603-19838-kslh9h.gallery

A budai királyi palota mai állapotának kialakulása axonometrikus ábrán

Abra_1_-_epuletreszek_201020130603-19838-eztsuz.gallery

A budai volt királyi palota funkcionális felosztása 2010-ben

Index20130603-19838-26lo5w.gallery

budai 5 index

00_-_a_dunai_homlokzat_az_otvenes_evek_elejen_-_fortepanhu20130603-19838-1rsyvo8.gallery

A budai királyi palota dunai homlokzata az 1950-es évek elején

Galeria20130603-19838-ov7o45.gallery

Tervváltozatok a budai királyi palota újjáépítéséhez

02_-_kotsis_ivan_1945-os_otlete_-_forras_kollanyi_bela_-_az_ujjaepult_budavari_palota20130603-19838-1fang5a.gallery

Tervváltozatok a budai királyi palota újjáépítéséhez

03_-_elso_tervvaltozat_-_1949_janaky_istvan_es_perenyi_imre_terve_-_janossy_gyorgy_rajza20130603-19838-1acmaai.gallery

Tervváltozatok a budai királyi palota újjáépítéséhez

04_-_masodik_tervvaltozat_egyik_variacioja_-_1950_janaky-kotsis_-_makettfoto_-_forras_kollanyi_bela_-_az_ujjaepult_budavari_palota20130603-19838-bn4v4n.gallery

Tervváltozatok a budai királyi palota újjáépítéséhez

05_-_negyedik_tervvaltozat_-_1953-55_-_janaky_pazmandi_gero_-_makettfoto_-_forras_-_kollanyi_bela_-_az_ujjaepult_budapvari_palota20130603-19838-1564e2f.gallery

Tervváltozatok a budai királyi palota újjáépítéséhez

06_-_negyedik_tervvaltozat_a_szent_gyorgy_terrel_-_1953-55_-_janaky_pazmandi_gero_-_makettfoto_-_forras_-_kollanyi_bela_-_az_ujjaepult_budapvari_palota20130603-19838-v1fief.gallery

Tervváltozatok a budai királyi palota újjáépítéséhez

07_-_hatodik_tervvaltozat_meg_masfajta_megoldasu_kupolaval_-_1960_hidasi_lajos_es_munkatarsai_-_makettfoto_-_forras_-_kollanyi_bela_-_az_ujjaepult_budavari_palota20130603-19838-17rzqc3.gallery

Tervváltozatok a budai királyi palota újjáépítéséhez

08_-_hatodik_tervvaltozat_mar_a_parososzlopos_kuplaval_-_1960-61_hidasi_lajos_es_munkatarsai_-_makettfoto_-_forras_-_kollanyi_bela_-_az_ujjaepult_budavari_palota20130603-19838-1uq1888.gallery

Tervváltozatok a budai királyi palota újjáépítéséhez

Galeria20130603-19838-x575k3.gallery

A budai királyi palota az 1950-es években

01_-_a_romos_balterem_valamikor_kozvetlenul_az_ostrom_utan_-_forras_-_kollanyi_bela_-_az_ujjaepult_budavari_palota20130603-19838-dhho12.gallery

A budai királyi palota az 1950-es években

03_-_a_habsburg-lepcso_az_otvenes_evek_vege_fele_-_forras_-_czagany_istvan_-_a_budavari_palota_es_a_szent_gyorgy_teri_epuletek20130603-19838-sdoewy.gallery

A budai királyi palota az 1950-es években

04_-_az_ujjaepites_alatt_allo_var_a_konyv_szerint_1954-ben_szerintem_1962_elotti_de_1959_utani20130603-19838-5nnq2z.gallery

A budai királyi palota az 1950-es években

05_-_a_balterem_hunyadi-udvari_homlokzatanak_atepitese_1962-ben_-_forras_-_kollanyi_bela_-_az_ujjaepult_budavari_palota20130603-19838-1s15ftl.gallery

A budai királyi palota az 1950-es években

02_-_lotz_karoly_egyik_freskoja_az_f-epulet_lepcsohazaban_az_1951-es_levetel_es_megsemmisules_elott_-_forras_-_czagany_istvan_-_a_budavari_palota_es_a_szent_gyorgy_teri_epuletek20130603-19838-1d0qedm.gallery

A budai királyi palota az 1950-es években

1945-1966 között, több tervváltozaton keresztül és számos külső tényező hatására alakultak ki a Palota mai képének tervei.

A budai királyi palota történetét feldolgozó sorozatunkban szemléztük a jelenlegi középkori maradványokat és rajtuk keresztül az épület egykori képét, majd azt a 250 éves periódust, amely alatt a mai palota közvetlen elődje kialakult (1-2). A negyedik részben a második világháborús pusztítást mutattuk be – most pedig azzal az 1945-1966 közötti időszakkal foglalkozunk, amely a mai kép kialakulásához vezetett.

A királyi palota dunai homlokzata az 1950-es évek elején. Kép: fortepan.hu

1945. február 13-án végleg elhallgattak a fegyverek Budapesten. A több hónapos földalatti élet után az óvóhelyekről előmerészkedő lakosokat borzalmas látvány fogadta. A pusztítás a legdöbbenetesebb méreteket Buda történelmi belvárosában, a Várnegyedben öltötte, és ez alól nem volt kivétel a Hauszmann Alajos tervezte, 1905-ben elkészült, volt királyi palota épülete sem.

A második világháborút követően természetesen elsőbbséget élvezetett a város alapvető működésének és lakhatóságának helyreállítása – pláne, hogy az új politikai rendszerben az épület is funkcióját vesztette. A nagyrészt tető nélküli palotá így csak a legszükségesebb veszélytelenítési munkákat, apróbb bontásokat végezték el. Ezzel párhuzamosan a budai Vár egész területe alapvető funkcióváltáson ment át. Korábban itt székelt az Úri utcában a Belügy-, a Szentháromság téren a Pénzügy-, a Dísz téren Külügy-, és a Szent György téren a Honvédelmi Minisztérium. Szintén a Dísz téren a Honvéd Főparancsnokság, a Sándor-palotában a Miniszterelnökség. Ezek a többnyire hatalmas épületek a vár ostromát igencsak megsínylették, szemben az 1947-49 között államosított kereskedelmi bankok lipótvárosi székházaival. A kormányzati negyed így elköltözött a várból, a várbéli polgárházak egy részét birtokló bárókat, hercegeket és egyéb előkelőket pedig az új társadalmi rendszer ellenségeinek kiáltották ki és elüldözték. Ezzel a várnegyed kézzelfogható funkcióját végleg elvesztette és jóformán a műemléki városok helyreállításának módszertani kísérletező terepévé lett a következő évtizedekre.

Az egykori királyi palota sorsa természetesen mindenkit izgatott. A régészeket és művészettörténészeket a sorozatunk első részében bemutatott középkori palota maradványai érdekelték, amelyeket eddig alig-alig volt lehetőség kutatni. 1943-ban a légoltalmi vízmedencék várkertbeli ásásával összefüggésben kerültek elő értékes vörösmárvány faragványok a Mátyás-kori palotából. Az építésztársadalmat szintén foglalkoztatta az ekkoriban már sokat kritizált Hauszmann-féle palota újraépítésének mikéntje. Dr. Kotsis Iván (többek közt a városligeti Regnum Marianum-templom építésze – a szerk.) „építészeti rajongásból” készítette el az első tervet, még 1945 nyarán. A lapostetős épület összképét a XVIII. század végén az akkori palotára ráépített csillagvizsgáló tornyot idéző felépítménnyel fogta össze.

Bár a terv mögött megbízás nem állt, azt mindenképpen jól szemlélteti miként gondolkodott a kor építészeinek jelentős része. A döntéshozók szintén nem hagyhatták figyelmen kívül a palota sorsát. Bár lebontása a kelet-európai példák tükrében sem lett volna elképzelhetetlen, komolyabban sem ez, sem az úgynevezett „mementóként való meghagyás” nem merült fel. A Hauszmann-féle építkezéseket kezdték újfent ostorozni a sajtó legkülönfélébb szintjeiben, sokszor túlzásokba esve, elővéve például a századfordulós bővítésnek olyan vitatott elemeit, mint Karakas pasa középkori tornyának lebontása.

Hiba lenne azonban e mögött pusztán a politikai akaratot látni. A századforduló építészetének megítélése ez idő tájt került mélypontra a modernizmuson nevelkedett, a negyvenes évek végén kiteljesedő építészgeneráción belül, így egyrészt az ő véleményük, másrészt a politikai motivációkból is fakadó ítéletek szivárogtak be a napi sajtóba és ez által a közvéleménybe is.

Ennek tükrében egyáltalán nem meglepő, hogy 1949-ben elsőként az ásatások indultak meg. A középkori romok feltárása a fedésben levő, későbbi, barokk és neobarokk épületrészekkel szemben szinte minden esetben elsőbbséget élvezett. Pedig az egykori királyi palota épületegyüttesét 1949-ben műemléknek nyilvánították, így a műemlékes elvek szerint későbbi korok építkezéseit is a műemlék részének illett volna tekinteni. Az 1949 és 1985 közötti munkálatok során azonban a műemlékes elvek mind a barokk-neobarokk palota, mind az erődrendszer helyreállítása során súlyos sérelmeket szenvedtek el.

Az első tervváltozat 1949-ben a legfőbb államvezetés elhelyezését tartalmazta. A királyok és Horthy után a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Politikai Bizottsága, és a Központi Vezetőség Titkársága, az államfő hivatala és a kormányülések költöztek volna be az épület falai közé. Az idősebb Janáky István és Perényi Imre által jegyzett terv komoly bontásokkal is számolt, a mai A- és E-épületek jelentős része eltűnt volna például. Az állami vezetést védte volna az a 18 méter széles árok, amely a Szent György tértől választotta volna az együttest, és amelyen csak egy vékony híd ívelt volna át, az autók fogadására. A dunai teraszok északi részén pedig teremgarázs épült volna fel, ahonnan a későbbi koncepciókban is megtartott és megvalósult úgynevezett keleti felvezető úton lehet gyorsan elhagyni a várat, amely az erődrendszer falai között kanyarog le a Clark Ádám térre. Az első változat viszont csakis a költségek megállapítására szolgált.

A második tervváltozat így már 1950-re elkészült, immár az előző évben megalakult Középület Tervező Intézet (KÖZTI) közreműködésével. A funkció nagyjából változatlan maradt, de lemondtak az épület tömegének radikálisabb megváltozatásáról, már egyedül csak a mai A-épület később kisebb léptékben valóban véghezvitt kibővítése volt változás a Hauszmann-féle palota alaprajzi kontúrjához képest. A tetőkre, a kupolára és a homlokzatokra viszont többféle megoldási lehetőség is készült id. Janáky István, Kotsis Iván és Gerő László részéről, pontos program azonban nem készült, a tervezői tevékenység kimerült a külső megjelenéssel való kísérletezésben. Kupola helyett Kotsisnak az 1945-ben rajzolt koncepcióját vették alapul, az egykori, II. József korabeli csillagvizsgálóra emlékeztető toronnyal. A terveknek volt a része a középkori erődrendszer Gerő által jegyzett helyreállítása is, amelybe bele is fogtak, a palotát illetően viszont csak apróbb munkálatok kezdődtek meg.

A harmadik tervváltozat az építési program felülvizsgálatának következményeként jött létre 1952-ben. Janákynak a Magyar Építőművészek Első Kongresszusán kiállított terveit mind a szakmán belülről, mind azon kívülről komoly kritikák érték. Így még az 1952. április 9-én meghozott, az építési program átalakítását előirányzó párthatározat előtt visszatért a kupolás megoldáshoz, amely ebben az időszakban még az esztergomi bazilikáéra emlékeztetett. Az új irányelvek elsősorban a belső terekre voltak hatással. Mivel az 1300 fős konferenciaterem, és a vendégfogadás kikerült a programból, végleg eldőlt, hogy a belső tereket nem eredeti formájukban, vagy ahhoz hasonló módon, hanem teljesen új alaprajz szerint alakítják ki, modern stílusban. Eddig a pontig ugyanis Flach János, a Janáky mellett dolgozó belsőépítész több történelmi enteriőr rekonstrukciós terveit is elkészítette. A program viszont „teljesen modern, világos irodaszobákat” írt elő, így a rekonstrukcióról le kellett mondani. A homlokzatok viszont továbbra is vita tárgyát képezték. 1952-ben éppen ezért kiírtak egy zártkörű tervpályázatot, melyre kilenc építészt hívtak meg. Ez azonban eredménytelenül zárult a külső megoldást illetően. Egyetlen konklúziója az volt, hogy a kupolát – mivel mindenkinek a pályázatában szerepelt – nem szabad elhagyni.

Negyedik tervváltozatként nevezi a szakirodalom Janákyéknak az 1953-ra elkészült, a sikertelen tervpályázat tanulságait beépítő elképzelését. A palota ma is ismert alaprajzi kontúrja ekkor véglegesedett, vagyis a Hauszmann Alajos féle épülethez képest, csupán a Szent György térre néző, ma A-épületnek nevezett szárny lett nyugat felé három ablaktengelynyivel kibővítve. A kupola még a C-épület beépített udvara feletti részen, tehát a korábbi megoldáshoz képest a Dunától hátrafelé tolva jelent meg. Az Építésügyi Minisztérium bírálóbizottsága azonban hiába fogadta el a terveket az 1953 utáni gazdasági, politikai helyzetben háttérbe szorult a palota kérdése, majd 1956-ban mindenféle állagmegóvás és építkezés leállt.

Mindeközben a palotában még töredékesen megmaradt ingóságok szerencsés része múzeumokba került. Sok műalkotás azonban, főleg a palotát kívül és belül is díszítő szobrok a szabad ég alatt, sokszor az építési törmelék közé dobva hevertek éveken keresztül. Ezek azonban még mindig jobban jártak, mint a krisztinavárosi szárny főlépcsőházában épen maradt, carrarai márványból készült Justicia-szobor, melyet a kivitelező szállítási nehézségekre hivatkozva inkább darabokra tört az épület belsejében. De érdekes módon a Fővárosi Múzeum munkatársai is jeleskedtek a műemlékpusztításban, a szintén a lépcsőházból származó, a falról levett Lotz-falképeket ugyanis sikerült a Kiscelli Múzeum területén „rossz kezelés” következtében megsemmisíteni. Jobban jártak a Szent Zsigmond és a Szent Jobb kápolna berendezései viszont, melyek egy része vidéki plébánosok magánakcióinak köszönhetőek Pilisvörösvárra, illetve Balatonalmádiba kerültek 1957 folyamán.

Ebben az évben indult újra a palota tervezése is. A városképben egyre kínosabb épület helyreállításának folyatását a sajtó is sürgette. Az Építésügyi Minisztérium ismét újragondolta a programot, abból a megfontolásból, hogy a palotát nehéz lesz megközelíteni autóval, éppen ezért az ötödik tervváltozatban jelent meg az 1948-ban már felmerült gondolat, hogy Párizshoz és Szentpétervárhoz hasonlóan a volt királyi palota kulturális intézményeknek adjon otthont. Ezek a már ekkor mai helyükre tervezett Vármúzeum és az Országos Széchenyi Könyvtár. A Nemzeti Galéria helyén azonban még a minisztertanács és egy „kisebb minisztérium” kapott volna helyet. A homlokzat építészeti megformálása tovább közelített Hauszmann tervéhez. Visszakerült a kupola az eredeti helyére, és a bekerültek a tervbe a szárnyak sarkain megépítendő manzárd-tetők. 1958 decemberében elfogadták a terveket és 1959-ben elindulnak a kivitelezési munkálatok az A- és B-épület területén. A hatodik tervváltozat, mely 1960-61 során öltött végleges formát, már az épület ma látható formáját és funkcióit tartalmazta, többek között a sokáig vita tárgyát képező kupola pontos megoldásával.

A zavaros politikai időkben zajló tervezés 10-12 éves elhúzódása nem kedvezett az épületnek. A tervezés folyamán az építészek valószínűleg sokszor közvetlen politikai ráhatás mellett voltak kénytelenek munkájukat végezni, ami szintén befolyásolta a palota sorsát. Sajnos rengeteg érték meggondolatlan elpusztításával is járt ez az alig több mint egy évtizedes időszak, ezért az a megállapítás, hogy a helyreállítás tetőzte a világháború pusztításait, helytálló. Körbenézve a kelet-európai palota-sorsok közt, azonban találhatunk rosszabbul is járt épületeket. A folyamatról összességében elmondható, hogy amíg a külsőt illetően egyre inkább a Hauszmann-féle koncepcióhoz való közeledés, addig a belső terek kapcsán az ettől való távolodás volt a jellemző. Hogy végül mindez milyen eredménnyel járt és hozott-e létre értékeket a hatodik tervváltozat, azt a palota történetét bemutató cikksorozatunk következő részében mutatjuk be.

építészet, magazin, magyar építészet, budapest, kotsis iván, magyarország, buda, királyi palota, kelecsényi kristóf, közti, modern építészet, hidasi lajos, gerő lászló, id. janáky istván, perényi imre, flach jános, epiteszet, magyar epiteszet Icon_print

A budai királyi palota mai állapotának kialakulása axonometrikus ábrán

A budai volt királyi palota funkcionális felosztása 2010-ben

budai 5 index

A budai királyi palota dunai homlokzata az 1950-es évek elején

Tervváltozatok a budai királyi palota újjáépítéséhez

Tervváltozatok a budai királyi palota újjáépítéséhez

Tervváltozatok a budai királyi palota újjáépítéséhez

Tervváltozatok a budai királyi palota újjáépítéséhez

Tervváltozatok a budai királyi palota újjáépítéséhez

Tervváltozatok a budai királyi palota újjáépítéséhez

Tervváltozatok a budai királyi palota újjáépítéséhez

Tervváltozatok a budai királyi palota újjáépítéséhez

A budai királyi palota az 1950-es években

A budai királyi palota az 1950-es években

A budai királyi palota az 1950-es években

A budai királyi palota az 1950-es években

A budai királyi palota az 1950-es években

A budai királyi palota az 1950-es években

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317