Logomain

Meddig mehetünk még el a Pecsába?

By Papp Géza 2011. január 18. 10:19

szerk at hg dot hu http://fovarosi.blog.hu/

Index20130603-19838-8t4cld.gallery

petőfi csarnok index

Cikkep_pecsa20-hg20130603-19838-1hog7eh.gallery

A Petőfi Csarnok átadása idején, archív képen.

Cikkep_petoficsarnok-iparcsarnok20130603-19838-1etzhk0.gallery

Az egykori Iparcsarnok, a Petőfi Csarnok elődje a Városligetben

Tanchaz_galeria20130603-19838-3w694a.gallery

A Városligeti Táncház tervei 1980-ból

Tanchaz220130603-19838-bflnmp.gallery

A Városligeti Táncház helyszínrajza 1980-ból. Kép: Halmos György

Tanchaz620130603-19838-fzze2v.gallery

A Városligeti Táncház modellje 1980-ból. Kép: Halmos György

Tanchaz120130603-19838-zibcat.gallery

A Városligeti Táncház modellje 1980-ból. Kép: Halmos György

Galeria_220130603-19838-bqby8e.gallery

A Petőfi Csarnok egykor és ma

Pecsa02-hg20130603-19838-1ktx6rh.gallery

A Petőfi Csarnok közvetlen elődje archív fényképen. Kép: Móri András

Pecsa04-hg20130603-19838-ykvui3.gallery

A Petőfi Csarnok helyszínrajza, 1984. Kép: Halmos György

Pecsa10-hg20130603-19838-12nxu5k.gallery

A Petőfi Csarnok újkorában. Kép: Móri András

Pecsa11-hg20130603-19838-bz6thc.gallery

A Petőfi Csarnok újkorában: a koncertterem előtere. Kép: Móri András

Pecsa15-hg20130603-19838-pks51.gallery

A Petőfi Csarnok újkorában: a koncertterem. Kép: Móri András

Pecsa16-hg20130603-19838-ksx1mb.gallery

A Petőfi Csarnok újkorában: a Repüléstörténeti Múzeum. Kép: Móri András

Pecsa18-hg20130603-19838-1hutnog.gallery

A Petőfi Csarnok újkorában: korlátrészlet a belső térből. Kép: Móri András

P109086820130603-19838-1g08unw.gallery

A Petőfi Csarnok ma: az előtér. Kép: Papp Géza

P109088120130603-19838-driiku.gallery

A Petőfi Csarnok ma: az ajtósor tűzzománc betéte. Kép: Papp Géza

P109087020130603-19838-1l55ll2.gallery

A Petőfi Csarnok ma: a koncertterem. Kép: Papp Géza

P109087720130603-19838-vnjkvj.gallery

A Petőfi Csarnok ma: a koncertterem. Kép: Papp Géza

Petoficsarnok-20100323-0420130603-19838-dz0n5i.gallery

A Petőfi Csarnok ma: a szabadtéri színpad. Kép: Papp Géza

Működtetőt cserél idén a városligeti PeCsa. De van-e jövője a nyolcvanas évek kultikus, mára megkopott bulihelyszínének?

A második világháború utáni építészet alkotásai már elérték azt a kort, hogy modernnek, újszerűnek már nem láthatjuk őket, de még nem elég régiek ahhoz, hogy a műemlékvédelem látókörébe kerüljenek. A Kőbánya moziból tévészékház lett, Kőbánya-Kispest metróvégállomását a szemünk előtt dózerolták el, és talán ez a sors vár a Chemolimpex-székházra is. Az elmúlt hetekben újabb épület neve merült fel: a Petőfi Csarnoké. Döntés még nincs az ügyben, de addig is utánajártunk a meglepően nagy múltú épület történetének.

A Petőfi Csarnok átadása idején, archív képen. Fotó: Halmos György

A Városliget az 1800-as évek végén a nagy kiállítások színterévé vált. 1885-ben itt épült fel a mai PeCsa elődje, az Iparcsarnok, Kohn János (a Schlick-gyár későbbi vasszerkezeti tervezője) és Ulrich Keresztély (többek között a Műegyetem tanára és a ferencvárosi Elevátorház tervezője) tervei szerint. A neoreneszánsz stílusú, téglából, kőből, vasból és üvegből épület csarnok alapterülete meghaladta az 14 000 négyzetmétert! Az 1896-os Millenniumi Kiállításon az Iparcsarnok a bútor-, szövő- és anyagipari termékek bemutatóhelyeként szolgált. A mostani szabadtéri színpad helyén akkor még a Sió szökőkút állt, amelyet hétvégeken éjszakára ki is világítottak. (Ez komoly kuriózumnak számított.)

Az Iparcsarnok az ország egyik legnépszerűbb kiállítási helyszíneként működött a második világháborúig: volt itt papíráru, automobil, cukrászipari, hadirepülő, vasipari és reklámkiállítás is. Minden évben május elején Tavaszi Nemzetközi Árumintavásárt, ősszel Országos Mezőgazdasági Kiállítást tartottak, de itt rendezték meg a Budapesti Nemzetközi Vásárokat is.

Az egykori városligeti Iparcsarnok, a Petőfi Csarnok elődje. 

A második világháborúban az épület kiégett, tetőszerkezete elpusztult, ezért lebontották. Helyére 1947-ben húzták fel a BNV egyik pavilonját. A nagynevű vásár egészen 1974-ig ezen a területen működött – ekkor nyílt meg a mai helyszín Kőbányában. A megüresedett városligeti nagycsarnokot, amelyet ezidőtájt már Petőfi Csarnok néven emlegettek, ezután évekig bútorraktárnak használták.

1981-ben döntött a Fővárosi Tanács az épület átalakítása mellett, ifjúsági szabadidőközpont funkcióval. Akkor ugyanis már látszott, hogy a Várkertbazárban működő Ifjúsági Park egyre kevésbé képes kiszolgálni az igényeket – a nagy lökést egy egy 1980-as Edda koncerten történt baleset adta meg, majd a Park 1984-ben végleg bezárt. 1980 őszén az Általános Épülettervező Vállalatnál (ÁÉTV) Tihanyi Judit, Halmos György és tervezőtársaik tanulmánytervet készítettek az Ifjúsági Park kiváltására, akkor már városligeti helyszínre, de közelebb a Széchenyi Fürdőhöz. A „Városligeti Táncház" még elsősorban az Ifjúsági Park táncos szórakozóhely-funkcióját vette volna át.

1981-ben már ennél bővebb kulturális funkciókra jelölték ki a jóval nagyobb Petőfi Csarnokot. Csakhogy hiába vonták be az Állami Ifjúsági Bizottság és a KISZ pénzeit is, a válságos gazdasági helyzetben ez sem volt elég. Így került a képbe a Közlekedési Múzeum, amely már korábban is szerette volna megszerezni az épületet vagy annak egy részét. Sajátos házasság alakult így ki: az ifjúsági központ mellé a múzeum repüléstörténeti gyűjteménye költözhetett be. Ez az állapot aztán végig fenn is maradt, a mai napig ezek az intézmények adják a két fő „lakót". A PeCsa első igazgatója, Lehel László vetette fel, hogy meg kellene tartani a régi nevet. Ellenvetés nem volt – persze akkor még nem lehetett sejteni, hogy rövidítése majdan számos, kevéssé szalonképes tréfára ad okot.

Az ÁÉTV tervezői, Tihanyi Judit és Halmos György építészek az egykori óriási vásárcsarnokot a két fő lakó igényeire mérten szabdalták fel. A középső nagy tér köré közbenső vasbeton födémet húztak, de az egyik oldalon meghagyták az eredeti magasságot. Utóbbi teret kapta meg a múzeum. A födémmel megosztott terekben lehetett kialakítani a szabadidőközpont kisebb helyiségeit; ennek ára a rendkívül alacsony beltéri magasság lett. Az alaprajz kialakításánál azt is figyelembe kellett venni, hogy a 6000 főre tervezett szabadtéri színpad csak az egyik oldalhoz csatlakoztatható. A mindkét színpadot kiszolgálni hivatott öltözőcsoport és a kistermek így a két színpad közé kerültek.

A 2500 fős nagyterem is kompromisszumokkal épült meg. Keresztbe fordított színpadán a mobil színpad állításának lehetősége javított. A nagyterem körül J alakban húzódik az előcsarnok. Hátul a Repüléstörténeti Múzeum bejáratát képletesen és szó szerint is az ég felé emelték: az emeletre helyezték a bejáratot. A múzeum tágasabb tereiből csak a legszükségesebbeket választották le, mivel a bemutatandó anyag minél nagyobb, tágasabb tereket követelt magának. Jellemző a kényszerű takarékoskodásra, hogy a múzeum azért nincs nyitva télen, mert fűtési rendszert nem építettek be a múzeumi terekbe.

A belsőépítészeti terveket Tihanyi Judit, Halmos György és Geblusek Antal készítették. A valamikori "Ujjé a Ligetben" vidám hangulatot a tervezők élénk színekkel kívánták megidézni. Bár mára igencsak megkopott a régi kép, a sárga előtetők és a vörös oszlopok ma is megragadják a tekintetet. Az anyagi korlátok már az átalakításkor sem tették lehetővé a nemesebb, drágább anyagok használatát, így a tervezők a színek felé "menekültek", az épület szerkezete kívülről lényegesen nem változott. 1986-ban a Magyar Építőművészetben így írtak: "Az erőteljesebb formálás, építőiparunk képességeit ismerve amúgy is tanácsos." Az előtetők üvegszálas poliészterből készültek. Belül nyersbeton, nyerstégla és aszfaltozott felületek jelezték: drágább kialakításra nem jutott. Ezt a tervezők néhány kisebb elemmel igyekeztek ezt ellensúlyozni: színes oszlopfők, acélvázak, ernyők vittek némi színt az enteriőrökbe. Torzóban maradt az az ötlet is, hogy - a zománcozott ajtókon, a festett mennyezeten, a bazár homokfúvott üvegfalán - virágos ornamentikával díszítsék fel a belső tereket – a minta csak néhány helyen jelenik meg.

Az 1985 tavaszán megnyílt csarnok szabadidőközpontjában a könnyűzenéé lett a főszerep (sok egyéb rendezvény mellett). A szabadtéri színpad fedésének acélszerkezetét és ponyváját Majoros Gábor építész tervezte. Az épület tövében működik a város egyik legnépszerűbb bolhapiaca is. Az elmúlt 25 évben már több mint 10 millió látogató fordult meg a közel 15 ezer rendezvényen.

Quimby - Mari (2005. PECSA)

Subscribe - Rebirth (2009. PECSA)

Hogy ki volt minden idők leghíresebb fellépője a PeCsában? Para-Kovács Imre felvetésére az Urbanlegends derítette ki, hogy a mendemonda, miszerint 1989. november 21-én a Nirvana koncertezett a PeCsában, igaz. De igaz az is, hogy az együttest csak később fedezték fel. A TAD előzenekarjaként érkező Nirvana fellépésére így alig négyszázan voltak kíváncsiak, ráadásul a fáradt csapat bemelegítő koncertje állítólag csapnivalóra sikeredett. Ennek dacára elmondhatjuk: Kurt Cobain is megfordult itt egyszer. Egy fotó alapján pedig azt is tudjuk, hogy a koncert előtt a Művész Cukrászdát is megjárta... A koncertért a Nirvana 10 ezer forintos gázsit kapott. Aztán 1990-ben megírták a Smells Like Teen Spirit-et, és 20 millió lemezt adtak el világszerte. (Az eredeti koncertplakátot ld. itt.)

A PeCsa korabeli építészeti megítélése sokkal jobb volt, mint a mai vélemények, amelyekben az épület elhasználtsága is szerepet játszik. Annak idején több nyugat-európai szakfolyóirat bemutatta, így a Deutsche Bauzeitschrift, a Sportstättenbau és a Tennessee Architect is. Tihanyi Judit és Halmos György építészek 1990-ben kapott Ybl-díjának indoklása, „nevelési-, sport- és szabadidő létesítmények tervezéséért", erre az épületre is vonatkozott.

Ennek ellenére a bontás ötlete már többször is felmerült. Az emellett kardoskodók joggal érvelhetnek az intézmény lerobbantságával, a parkba nem igazán illő funkcióval. (Megjegyezzük: az épület villamos rendszerét néhány éve teljesen felújították.) Az ellenzők viszont felvetik: ha a Kultiplex és az Almássy után a PeCsa is "elesik", akkor a hazai rockzene újabb kultikus helyszíne veszhet el. A döntés a főváros kezében van.

építészet, történelmi építészet, magazin, múzeum, magyar építészet, budapest, papp géza, kulturális épület, városliget, pecsa, petőfi csarnok, halmos györgy, tihanyi judit, geblusek antal, posztmodern építészet, epiteszet, magyar epiteszet, muzeum Icon_print

petőfi csarnok index

A Petőfi Csarnok átadása idején, archív képen.

Az egykori Iparcsarnok, a Petőfi Csarnok elődje a Városligetben

A Városligeti Táncház tervei 1980-ból

A Városligeti Táncház helyszínrajza 1980-ból. Kép: Halmos György

A Városligeti Táncház modellje 1980-ból. Kép: Halmos György

A Városligeti Táncház modellje 1980-ból. Kép: Halmos György

A Petőfi Csarnok egykor és ma

A Petőfi Csarnok közvetlen elődje archív fényképen. Kép: Móri András

A Petőfi Csarnok helyszínrajza, 1984. Kép: Halmos György

A Petőfi Csarnok újkorában. Kép: Móri András

A Petőfi Csarnok újkorában: a koncertterem előtere. Kép: Móri András

A Petőfi Csarnok újkorában: a koncertterem. Kép: Móri András

A Petőfi Csarnok újkorában: a Repüléstörténeti Múzeum. Kép: Móri András

A Petőfi Csarnok újkorában: korlátrészlet a belső térből. Kép: Móri András

A Petőfi Csarnok ma: az előtér. Kép: Papp Géza

A Petőfi Csarnok ma: az ajtósor tűzzománc betéte. Kép: Papp Géza

A Petőfi Csarnok ma: a koncertterem. Kép: Papp Géza

A Petőfi Csarnok ma: a koncertterem. Kép: Papp Géza

A Petőfi Csarnok ma: a szabadtéri színpad. Kép: Papp Géza

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317