Logomain

A budavári palota 700 éves históriája 4.

By Kelecsényi Kristóf 2011. január 16. 10:50

szerk at hg dot hu

Abra_1_-_epuletreszek_201020130603-19838-c3x0io.gallery

A budai volt királyi palota funkcionális felosztása 2010-ben

Budai_var_index20130603-19838-1sadwf1.gallery

A budavári palota 700 éves históriája 4. rész_240

Budai_var_50020130603-19838-1friagh.gallery

A budavári palota 700 éves históriája 4. rész

01_-_a_palota_dunai_homlokzata_1948-ban_az_ujraepulo_lanchidrol_-_fortepanhu20130603-19838-16wyuxt.gallery

A palota dunai homlokzata 1948-ban az újraépülő Lánchídról

02_-_a_palota_homlokzata_a_negyvenes_evek_vegen_a_clark_adam_terrol_nezve_-_fortepanhu20130603-19838-5i07zt.gallery

A palota homlokzata a negyvenes évek végén a Clark Ádám térről nézve

03_-_a_palota_hauszmann_altal_epitett_szarnya_a_siklo_felso_allomasatol_fotozva_az_ostromot_kovetoen_-_fortepanhu20130603-19838-jnf4oj.gallery

A palota Hauszmann által épített szárnya a sikló felső állomásától fotózva az ostromot követően

04_-_a_palota_a_taban_felol_nezve_az_ostrom_utan_eloterben_a_lebontott_tabani_rac_templom_-_fortepanhu20130603-19838-13gms5h.gallery

A palota a Tabán felől nézve az ostrom után. Előtérben a lebontott tabáni rác templom

05_-_a_mai_a-epulet_hauszmanni_homlokzata_a_fobejarattal_jobb_oldalt_a_lebontott_istalloepulet_-_fortepanhu20130603-19838-1xrwy21.gallery

A mai A-épület Hauszmanni homlokzata a főbejárattal. Jobb oldalt a lebontott istállóépület

06_-_a_dunai_teraszok_az_ostrom_utan_a_mai_d-epulet_ablakait_ezen_a_szakszon_a_foto_szerint_befalaztak20130603-19838-1pcp761.gallery

A dunai teraszok az ostrom után. A mai D-épület ablakait ezen a szakszon a fotó szerint befalazták

07_-_a_hunyadi-udvar_az_ostrom_utan_jobboldalt_a_lebontott_istalloepulet_-_fortepanhu20130603-19838-koyos0.gallery

A Hunyadi-udvar az ostrom után, jobboldalt a lebontott istállóépület

08_-_az_oroszlanos-udvar_az_ostromot_kovetoen_jarmuroncsokkal_-_fortepanhu20130603-19838-annjd6.gallery

Az oroszlános-udvar az ostromot követően járműroncsokkal

09_-_a_szent_zsigmond_kapolna_az_ostromot_es_romeltakaritast_kovetoen20130603-19838-1bbx5tv.gallery

A Szent Zsigmond kápolna az ostromot és romeltakarítást követően

Budai_var_39920130603-19838-r0p0th.gallery

A budavári palota 700 éves históriája 4. rész_399

Aligha szenvedte meg épület jobban a második világháborút, mint a budai királyi palota.

A középkori Magyarország egyik legnagyszerűbb építészeti emlékének kellett majdnem maradéktalanul elpusztulnia ahhoz, hogy helyet adjon a 150 éves török megszállásból éledező Buda fővárosi törekvéseit kifejező épületnek. A várhegyen álló királyi palota építéstörténete nemcsak az országgal, de a várossal is sorsközösségben volt mindenkor. Együtt épült a török hódoltság után talpra álló nemzettel, szó szerint együtt égett a 1848-49-es forradalom lázával, és a kiegyezés után együtt vált az elképesztő ütemben fejlődő országgal a dualista állambeli párjának vetélytársává, hogy aztán a király nélküli királyság éveiben koronás fő nélkül maradjon. A budai vár történetével foglalkozó cikksorozatunk második és harmadik részében azt a kétszáz ötven éves építési periódust néztük végig, amelynek eredményeként kialakult a ma is látható palota közvetlen elődje. A Budavári Palota történetét bemutató cikksorozatunk negyedik részében a második világháború pusztításának történetét és közvetlen következményeit tárgyaljuk.

A budai királyi palota története során átélt pár ostromot. Bár hadászati jelentősége a XVII. századi visszafoglalást követően elveszett, a várhegy birtoklásának szimbolikus jelentősége azonban mindig megmaradt. A második világháború során, a visszaszoruló német hadsereg a Horthy-kor kormányzati központjából katonai központtá változott történelmi városrészbe szorult vissza, amely így törvényszerűen vált az ostrom áldozatává. A háború után pedig a súlyosan sérült épület a formálódó új politikai rendszernek az elődeivel szemben érzett ellenszenvét is el kellett viselni.

Budapestet 1944 karácsonyára érte el a második világháború keleti frontja és a fegyverek egészen február 13-ig dörögtek a város területén. Bár már karácsony napján egészen a Szépilona-kocsiszínig, sőt egyes források szerint a mai is létező Szilágyi Erzsébet fasor és Pasaréti út elválásánál levő benzinkútig eljutottak az orosz csapatok, végül a budai várnegyed csak az ostrom utolsó óráiban került a Vörös Hadsereg kezére. Ebből következően a történelmi városrész és vele együtt a királyi palota más városrészekkel ellentétben egész idő alatt ki volt téve a két idegen hatalom harcának. A bombázás és lövetés december 26-ától február 11-ig kisebb-nagyobb megszakításokkal folyamatosan zajlott. Nem csoda, hogy a vár falai által határolt több mint négyszáz épületből mindösszesen egyetlenegy volt, amely nem sérült meg. Ez az egy azonban nem a hatalmas méretű királyi palota volt természetesen.

A Hauszmann Alajos tervezte épület és környezete, az akkori kormányzati negyed, szigorúan el volt különítve. A területre a belépést csakis magyar és német hatóságok által együttesen kiállított igazolvánnyal engedélyezték. A szigor legfőbb oka az volt, hogy a palota falai közé költözött a német katonai-parancsnokság, az SS- és a kórházparancsnokság, illetve a magyar katonai-, és a magyar csendőrparancsnokság, valamint január közepétől a pincékben hadikórház került berendezésre, a közeli sziklakórház tehermentesítésére. Ebből kifolyólag az épület nemcsak vétlen áldozata, hanem célpontja is lett a tüzérségi tűznek és a bombázásoknak.

A Budavári Palota pusztulásának leghitelesebb és jelenleg egyetlen ismert forrása a Szabó László várkapitány által készített feljegyzések. Ebből megtudhatjuk azt is, hogy az épület „békelétszámának” hatszorosát volt kénytelen ellátni az ostrom ideje alatt, összesen körülbelül 3000 személyt. Szabónak, mint Várkapitánynak volt a feladata a palota ingó és ingatlan értékeinek biztosítása, védelme. Ezt a feladatát a háborús helyzetben, és a német megszállás miatt azonban csak korlátozottan tudta ellátni. A palotában található értékeket a szovjetek által körbezárt Budapestről lehetetlen lett volna elszállítani, a város egyéb részeiben való elrejtésük kivitelezhetetlen lett volna, már csak mennyiségük miatt is. A legbiztosabbnak így a palota úgynevezett ezüstkamrájában és a fehérneműkamrájában való elrejtésük látszott, amelyek a krisztinavárosi-szárny Oroszlános-udvar szintje alatt elhelyezkedő emeletein voltak megtalálhatóak. Az egész palota bútorzatát azonban nem lehetett ebbe a két helyiségbe összezsúfolni, így Szabó jobb megoldás hiányában a belövésektől védettebbnek ítélt termekbe hordatta össze a dísztermek bútorzatait. Fényképek tanúsága szerint néhány helyen sor került az ablakok befalazására is.

Január közepe tájára a német tábori kórházzá előlépett korábbi elsősegélynyújtó hely is egyre inkább igénybe vette az épületet. Szabó kénytelen volt kórházi célokra átadni a függönyöket, illetve az értéktelenebb szőnyegeket, az alagsorokat egyre nagyobb területen elfoglaló kórház céljaira. Szintén január közepétől egyre fokozódott a palota lövetése. 16-án az Oroszlános-udvarba becsapódott bomba légnyomása tette tönkre például a Várkapitányság hivatalát, 22-én pedig a fehérneműkamra előtti Újvilág kert kapott találatot, aminek következtében a helyiség ablakainak bezárt vaslemez spalettái a terem másik végében kötöttek ki. Január vége felé a belövések rendszeressé váltak, a palota és melléképületei komoly károkat szenvedtek el. A gyújtóbombák következtében tüzek is keletkeztek, amelyek oltása a vízhiány miatt lehetetlen volt, elharapózásukat csakis a belső terek falburkolatainak és padlójának bontásával és homokszórással lehetett megakadályozni. Komoly gondokat okozott a tető kigyulladása is, ahol szintén a részleges bontással próbálták megakadályozni a tüzek továbbterjedését. A bútorokat nemegyszer az oltást végző német katonák a leggyorsabb módon távolították el az épületből: kidobálták őket az ablakokon. A bútorok fedett helyre való menekítése is lehetetlennek bizonyult, mivel a pesti oldalról kézifegyverekből belőtt Dunai teraszokra való kilépés életveszélyes lett volna. Érdekes fejezete Szabó vagyontárgyak megmentésére irányuló kísérleteinek Benczúr Gyula, Millenáris hódolat című képének története. A nagyméretű festményt, melyet már korábban egy hengerre tekertek fel, ugyanis nem lehetett levinni az ezüstkamrába, mivel nem fértek el vele az alagsorba vezető lépcső fordulójában. Azonban a kamrában sem biztos, hogy szerencsésebben járt volna, mivel a világítóudvarba ahova annak ablakai nyíltak akna csapódott be, amely a fehérneműkamrához hasonlóan a páncél spalettát a szoba másik végébe vágta február 7-én összetörve az ott elhelyezett értékek egy részét.

A királyi palota február 13-án siralmas látképet mutatott. Tetőszerkezete a jelenlegi A- és B-épületek kivételével maradéktalanul leégett. A kupola vasszerkezete ugyan kisebb sérülésekkel megmaradt, de díszmű-bádogos borításának maradványai cafatokként lógtak le róla. Sokan jelnek vélték viszont, hogy a tetejét díszítő Szent Korona épen átvészelte az ostromot. Bombatalálat érte a Hauszmann-féle nagy bálterem északi részét, a hozzá kapcsolódó büfé-csarnok mennyezete pedig tűz következtében omlott be, oldalfalai apró sérüléseket szenvedtek csak el. Aknák luggatták át a Szent Zsigmond kápolna boltozatait, belső kiképzése azonban repeszsérülésektől eltekintve épen maradt. A Szent István-terem és a Mátyás-terem szinte maradéktalanul elpusztult. A Habsburg-teremben viszont csak a Lotz Károly féle freskó egy csekély része vált le a plafonról, más részei épen maradtak. Teljesen kiégtek a Mária Terézia szárny barokk eredetű terei. A trónterem mennyezete beszakadt, oldalfalai azonban csak kis mértékig sérültek. A krisztinavárosi-szárny főlépcsőháza lőszerrobbanás következtében szintén erősen rongálódott, pihenője beomlott. A homlokzatok viszont egyetlen hely kivétel sehol sem omlottak össze, viszont az épület dunai frontját díszítő kolonnádok oszlopai közül több is ledőlt, valamint erősen sérült a Habsburg-terembe az épen maradt Savoyai-szobor mögött felvezető lépcső egyik karja is.

Bár az összkép valóban elborzasztó volt, a kárfelmérések megállapítása szerint az épület értékének körülbelül 60%-a semmisült meg, ami a később emlegetett teljes pusztuláshoz képest különösen figyelemre méltó. A külön nem említett részeken, néhány helyen az első emeletig is leszakadtak az emeletek. Különösen nagy volt ilyen szempontból a kár a legdélebbi, ma E-betűvel jelzett épületrészben. A tüzek oka nem csak a gyújtóbombákban keresendő. Több szemtanú is arról számolt be, hogy néhány alkalommal a lángokat elsőként az első emeletről látták felcsapni. Valószínűleg a januári hidegben a fűtés és ablakok nélküli épületben a német katonák tüzeket rakhattak a felszedett intarziás parkettából, amelyek aztán így terjedhettek tovább az épület felsőbb emeleteire és a tetőzetre. Azt, hogy a tetőt nem bombák pusztították el, az is alátámasztja, hogy a háború utáni fotókon láthatóak az állva maradt vékonyka kémények, amelyek egy robbanás detonációjától egészen biztosan összedőltek volna.

A királyi palota berendezéseit első körben a németek, aztán a polgári lakosság, míg legvégül az oroszok dézsmálták meg. A berendezésből legjobban talán a festmények jártak, amelyeknek egy jelentős része ma is múzeumaink tulajdonában áll. A bútorok legértékesebb része a zabrálások áldozata lett még az ostrom előtt. Az itt maradtak nagy része elpusztulhatott, azonban néhány darab ma is ismert ezek közül. A zavaros viszonyokat jól példázza, hogy jelen sorok írója rokonságának tulajdonában is megtalálhatóak voltak olyan székek, amelyek a palotával szomszédos, akkor még miniszterelnökségnek használt Sándor-palotából származtak.

A fenti leírásból egy dolog jól látszik. A háború után hangoztatott „itt minden elpusztult” szlogen koránt sem fedi az igazságot. A szétlőtt Budapesten azonban aligha élvezhetett prioritást a megváltozott államforma okán funkció nélkül maradt épületegyüttes helyreállítása. A lakáshiány orvoslása, az infrastruktúra, így például a felrobbantott hidak, a villamos közlekedés helyreállítása és a háborús jóvátétel fizetése évekre elodázta az újraépítés elkezdését. A palota ráadásul a Horthy-korszak emblematikus épületévé vált, így az előző politikai rendszerrel egyre inkább szembeforduló új kurzus érdeke is a teljes pusztulás elhitetése volt, és a város felett kiégve tornyosuló épületegyüttes erre kiválóan alkalmas volt. A királyi palota helyreállítását épp ezért a műemlékvédelmi és építészeti szempontokon túl súlyosan terhelte a politikai múltja is. Ez azonban már következő cikkünk témája.

A cikkben szereplő képek a fortepan.hu-ról származnak.

történelmi építészet, magazin, buda, királyi palota, ybl miklós, kelecsényi kristóf, hauszmann alajos, budapesti Icon_print

A budai volt királyi palota funkcionális felosztása 2010-ben

A budavári palota 700 éves históriája 4. rész_240

A budavári palota 700 éves históriája 4. rész

A palota dunai homlokzata 1948-ban az újraépülő Lánchídról

A palota homlokzata a negyvenes évek végén a Clark Ádám térről nézve

A palota Hauszmann által épített szárnya a sikló felső állomásától fotózva az ostromot követően

A palota a Tabán felől nézve az ostrom után. Előtérben a lebontott tabáni rác templom

A mai A-épület Hauszmanni homlokzata a főbejárattal. Jobb oldalt a lebontott istállóépület

A dunai teraszok az ostrom után. A mai D-épület ablakait ezen a szakszon a fotó szerint befalazták

A Hunyadi-udvar az ostrom után, jobboldalt a lebontott istállóépület

Az oroszlános-udvar az ostromot követően járműroncsokkal

A Szent Zsigmond kápolna az ostromot és romeltakarítást követően

A budavári palota 700 éves históriája 4. rész_399

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317