Logomain

Pécs 2010: Honnan indult és hova tart?

By Berkecz Balázs 2011. január 12. 17:18

szerk at hg dot hu

P107013020130603-19838-1szjffd.gallery

Pécs, a Széchenyi tér az EKF megnyitóünnepsége idején, 2010 januárjában

Szechenyi_ter20130603-19838-1tc7wiy.gallery

Pécs, a Széchenyi tér az átépítés elkészültét követően

Kaptar20130603-19838-1pawibq.gallery

Pécs, a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont helyisége, a Kaptár

Kaptar_320130603-19838-1krddu2.gallery

Pécs, a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont

Pecs_index20130603-19838-mwscxh.gallery

pécs berkecz indey

Városfejlesztési kérdések és lehetőségek a kulturális főváros után. Berkecz Balázs, a MUT területi vezetőjének írása.

Az Európa Kulturális Fővárosa rendezvényév lebonyolítása és előkészítése Pécsett városfejlesztési programként fogalmazódott meg. Néhány néhány napja ért véget az évad, miközben a megkezdett szellemi és fizikai építkezés korántsem fejeződött be. Éppen ideje megvizsgálni, hogy az EKF pécsi pályázata által megrajzolt városfejlődési pálya öt év elteltével milyen irányba tart.

A „határtalan város” névre keresztelt EKF pályázat közel öt éve fogalmazta meg azt, hogy Pécs városfejlődése szempontjából három jelentős folyamat katalizátora lehet az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerése: „felgyorsíthatja az ipari és bányavárosból kulturális várossá változást, a regionális várossá alakulást és a nemzetközi regionális kulturális központtá válást.” A pályázati dokumentum szerint a lehetséges gazdasági kitörési pont Pécs és régiója számára a kulturális ipar és a turizmus lehet, az EKF cím éppen e két összekapcsolódó stratégiai ágazat fejlődését segíthetné / segíthette volna elő.

A tervezett (és azóta nagyrészt megvalósult) öt kulcsprojektből álló fejlesztési csomag a kulturális várostervezést állította a középpontba: „a városiasság újrafelfedezése”, „a városfejlesztés kulturális fordulata” és „a városi kulturális politika átváltoztatása” eszméinek háromszögében.

Az EKF révén várt hozadékok pedig nem voltak kisebbek, mint
• új növekedési pályára állítani a város és a Dél-dunántúli régió kreatív iparát és idegenforgalmát;
• hozzájárulni a helyi kulturális intézmények és szereplők szemléleti paradigmaváltásához;
• elősegíteni a fiatal nemzedékek kreatív tagjainak Pécsett maradását;
• egy nagy lökést adni a dél-dunántúli régió regionális önazonossága felépítéséhez;
• hozzájárulni az ország decentralizációjához és kulturális élete többpólusúvá válásához;
• nemzetközi várossá tenni Pécset: kulturális intézményeit bekapcsolni a nemzetközi kulturális hálózatokba, és hozzájárulni ahhoz, hogy nemzetközi szerepkörű intézmények települjenek meg a városban;
• hozzásegíteni a várost, hogy nemzetközi regionális innovációs központtá váljon;
• mintául szolgálni az európai kulturális decentralizáció kibontakozásához, a kelet-közép-európai regionális centrumok kulturális fejlesztéséhez.

Az Európa Kulturális Fővárosa-pályázat készítőinek (Takáts József, Tarrósy István, Szalay Tamás, Szokolai Zsolt, Patartics Zorán, Czakó Zsolt, Pesti András és Bert van Meggelen) elképzelése az volt, hogy az EKF projekt illetve a cím elnyerése arra fogja ösztönözni a várost, hogy régióközpontként és ne csak megyeszékhelyként tekintsen magára. További lehetőségként jelent meg, hogy a Bécs-Budapest „fejlődési folyosón” kívül elhelyezkedő Pécs egy nemzetközi régió kulturális központjává válhat az EKF által. Ez kiemelten fontos, hiszen egy középváros fejlődési potenciálja az interregionális együttműködésben is rejlik.

Takátsék abban is bíztak, hogy az EKF projekt révén létrejövő városközi kulturális kommunikációt hamarosan követheti a gazdasági kommunikáció is. Pécs pedig egy többközpontú nemzetközi kisrégió egyik központjaként másként építheti fel városidentitását, mintha csak nemzetállamának egyik periférikus helyzetű középvárosa volna.

Pécs tehát egy hosszú távú folyamat elindítása mellett döntött, amikor „A határtalan város” című pályázatát benyújtotta.

Az elmúlt négy-öt évben történt fejlesztések krónikáját, a sorozatos szerencsétlenségeket - és a helyzetet a valósnál is negatívabban ábrázoló kommunikációs köretet - most nem szeretném felidézni. Viszont annál fontosabb, hogy hol is tart a pécsi EKF program ma?

Nos, nagyon röviden és leegyszerűsítve: a kulcsprojektek - a Zsolnay Kulturális Negyed kivételével - már nagyjából elkészültek, de a fenntartásuk forrása még nem egészen biztosított. Az elkészült közterek felpezsdítették a belváros vérkeringését. Pécs városa megalapította a Pécsi Városfejlesztési Kft-t, amely cég kompetenciái még nem tisztázottak. Szinte minden projekt költségvetése meghaladja az eredetileg tervezettét, és úgy tűnik, hogy a keleti városrész szociális városrehabilitációjának első ütemére „félretett” másfélmilliárdot is elnyelheti a Zsolnay Kulturális Negyed.

Mindeközben a régió városfejlesztési akcióit támogatni hivatott Dél-Dunántúli Operatív Program 2011-2013-as városrehabilitációs kerete nagyjából kimerült.

De hol tart Pécs az eredeti célok és a várt hozadékok vonatkozásában?

A „városiasság újrafelfedezése” irányában - az új köztereket és azok lelkes használóit elnézve megállapítható, hogy - Pécs jó úton halad. A „városfejlesztés kulturális fordulata” és „a városi kulturális politika átváltoztatása” történt lépések értékeléséhez azonban már célszerűbb a várt hozadékokat újra felidézni:
• túlzás lenne azt állítani, hogy 2010-ig sikerült új növekedési pályára állítani a város és a dél-dunántúli régió kreatív iparát és idegenforgalmát (habár utóbbi esetében egyértelmű a pozitív hatás);
• a helyi kulturális intézmények és szereplők szemléleti paradigmaváltása még várat magára;
• a fiatal nemzedékek kreatív tagjainak Pécsett maradását talán segítheti Pécs egyre több helyen hangsúlyozott kulturális szerepe, de a népességmegtartó képesség nem fog javulni újabb munkahelyek nélkül;
• a dél-dunántúli régió regionális önazonosságának felépítése, mint elem megjelent az EKF programban a régióban folyamatban lévő társberuházások és programok révén, de az EKF országos kommunikációjában ez már nem kapott megfelelő szerepet;
• az ország decentralizációjához és kulturális életének többpólusúvá válásához nagyban járulhatna hozzá a 2011-es központi költségvetés a Kodály Központ évi 400 millió forintos támogatásával;
• Pécs nemzetközi kulturális szerepe sokat javult az elmúlt években, de ahhoz, hogy valóban nemzetközi szerepkörűvé váljanak a város kulturális intézményei, szükség van a fent említett központi költségvetési forrásra is;
• a nemzetközi regionális innovációs központ szerep irányában azonban nem történtek határozott lépések;
• az a kérdés, hogy Pécs fog-e a jövőben mintául szolgálni az európai kulturális decentralizáció kibontakozásához illetve a kelet-közép-európai regionális centrumok kulturális fejlesztéséhez, az még 2011-es év első napjaiban nem megválaszolható, de e tekintetben sok függ attól: a város milyen fejlesztési pályát tud bejárni a kulturális város után?

Sajnos Pécs jelenleg nem rendelkezik olyan megvalósítható városfejlesztési stratégiával, amely megnyugtatóan megmutatná, hogyan lehet a várost fenntartható fejlődési pályára állítani a következő tíz év távlatában, az elért eredményekre támaszkodva. Mihez fog kezdeni a város az EKF eddigi eredményeivel, milyen új fejlesztésekkel tud nagy számú munkahelyet teremteni, hogyan tudja ebben a fejlesztési munkában integrálni az EKF kapcsán létrejött, és a fejlesztés egyik húzóerejének szerepére alkalmas kreatív kulturális ipart? Hogyan válaszolja meg a rendezvényév utáni időszak fő városfejlesztési és gazdasági kérdését: milyen lesz az élet Pécsett 2010 után? Az EKF projekthez elkülönített uniós támogatások lehívásához szükséges pályázati dokumentumok mellékleteként sebtében készült integrált városfejlesztési stratégia (IVS) valószínűleg nem alkalmas arra, hogy az említett kérdéseket megválaszolja, és a következő nyolc-tíz évre is adekvát iránymutatást adjon Pécs város- és gazdaságfejlesztéséhez. Ezt Pécs közgyűlése is felismerte, hiszen november 18-án rendelkezett arról, hogy 2011-ben felülvizsgáltatják a jelenlegi IVS-t.

Pécs további városfejlesztési lehetőségeire azonban jelentős korlátozó tényezőként hat a város adósságállománya (egyes források szerint kb. 35 milliárd forint) és az – az egyre reálisabb veszély, - hogy a következő három évben nem (vagy csak nagyon korlátozottan) állnak majd rendelkezésre uniós és hazai városfejlesztési források.

Mégis van remény: megvalósítható, komplex városfejlesztési stratégiával, bevételtermelő kiadásokkal, a közszféra és a magánszféra strukturált együttműködésével - akár uniós támogatások nélkül is – van lehetőség komoly fejlődési pályát befutni, de ez elválaszthatatlan a helyi gazdaság fejlődésétől. Ezért most a legnagyobb hangsúlyt a megfelelő város- és gazdaságfejlesztési stratégia kidolgozása mellett a helyi gazdaságra kell fordítani! Pécsnek és az EKF-projektnek szüksége van a befektetői tőke támogatására is, amely készen áll az új minőségek létrehozására (például a kreatív iparban), a városnak pedig célszerű lenne elősegítenie az egyetem és a legfejlettebb technológiákat alkalmazó ipari vállalkozások együttműködését. Ugyanis hiába válik egyre vonzóbb és lakhatóbb hellyé Pécs, ha a város polgárai nem találnak helyben képzettségüknek megfelelő munkát, akkor kénytelenek lesznek más lehetőségek és más lakhely után nézni. Ugyanez igaz a gazdasági szereplők oldaláról is: ha nincs vonzó befektetői környezet (képzett munkaerő, fejlett infrastruktúra, megfelelő helyi gazdasági szabályozás, stb.), akkor nincs miről beszélni…

Pécs és a régió kulturális főváros utáni lehetőségei kapcsán – komolyabb vizsgálatok és hatástanulmányok híján is - megállapítható: ha Pécs és a régió nem folytatja a fejlesztéseket egy megvalósítható stratégia mentén, akkor a korábbi szép remények ködbe vesznek. Amennyiben folytatódik a szorgos építkezés, akkor Pécsnek komoly esélye van arra, hogy hozni tudja azokat a hozadékokat, amiket 2005-ben remélt és ezzel elfoglalja méltó helyét az európai kulturális városhálózatban.

A szerző településtervező, a Magyar Urbanisztikai Társaság Tolna-Baranyai területi csoportjának vezetője.

városfejlesztés, magyarország, pécs, mut, ekf 2010, kulturális városfejlesztés, berkecz balázs Icon_print

Pécs, a Széchenyi tér az EKF megnyitóünnepsége idején, 2010 januárjában

Pécs, a Széchenyi tér az átépítés elkészültét követően

Pécs, a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont helyisége, a Kaptár

Pécs, a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont

pécs berkecz indey

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317