Logomain

A budavári palota 700 éves históriája 3.

By Kelecsényi Kristóf 2011. január 9. 11:29

szerk at hg dot hu

Index20130603-19838-1vdlqh0.gallery

budai vár 3 index

Cikkbe_-_a_kiralyi_palota_1940_korul_-_fortepanhu20130603-19838-1dittfa.gallery

A budavári palota 700 éves históriája_cikkép

Abra_1_-_epuletreszek_201020130603-19838-11nxry6.gallery

A budavári palota 700 éves históriája_cikk2

Axo_mod_final20130603-19838-1qjxm8k.gallery

A budavári palota 700 éves históriája_cikk3

Cikkbe_-_a_kiralyi_palota_1940_korul_-_fortepanhu_thumb20130603-19838-21zwlx.gallery

hl_budai vár

01_-_a_kiralyi_palota_hauszmann_alajos_fele_dunai_homlokzata_-_1920_korul_-_kepeslap20130603-19838-zi19cl.gallery

A Királyi Palota Hauszmann Alajos féle dunai homlokzata - 1920 körül - képeslap

02_-_a_kiralyi_palota_dunai_homlokzatanak_kozepe_a_kupolaval_-_1930_korul_-_kepeslap20130603-19838-jf0ryy.gallery

A királyi palota Dunai homlokzatának közepe a kupolával - 1930 körül - képeslap

03_-_a_dunai_homlokzat_kozepe_a_habsburg-lepcsovel_-_1930_korul_-_kepeslap20130603-19838-72vlqp.gallery

A dunai homlokzat közepe a Habsburg-lépcsővel - 1930 körül - képeslap

04_-_szent_gyorgy_teri_bejarat_hauszmann_alajos_tervei_szerint_1905_korul_-_kepeslap20130603-19838-iwjjun.gallery

Szent György téri bejárat Hauszmann Alajos tervei szerint 1905 körül - képeslap

05_-_nagy_balterem_a_ferenc_jozsef_fele_szarnyban_-_kepeslap20130603-19838-ganoyh.gallery

Nagy Bálterem a Ferenc József féle szárnyban - képeslap

06_-_a_habsburg_terem_lotz_karoly_freskojaval_1920_korul_-_kepeslap20130603-19838-1vz0z3n.gallery

A Habsburg terem Lotz Károly freskójával 1920 körül - képeslap

07_-_kis_tronterem_a_maria_terezia-szarnyban20130603-19838-3m5pbr.gallery

Kis trónterem a Mária Terézia-szárnyban

08_-_a_fohercegi_szarny_folepcsohaza_1920_korul_-_kepeslap20130603-19838-191z4qv.gallery

A Főhercegi szárny főlépcsőháza 1920 körül - képeslap

09_-_a_kiralyi_varkert_a_sissy_altal_kert_ugynevezett_magyaros-hazzal_-_1905_korul_-_gombos_zoltan_budavari_kertek_cimu_konyvebol20130603-19838-d0dnwi.gallery

A királyi várkert a Sissy által kért, úgynevezett Magyaros-házzal - 1905 körül - Gombos Zoltán, Budavári kertek című könyvéből

10_-_a_kiralyi_varkert_reszlete_a_deli_oldalon_1905_korul_-_kepeslap20130603-19838-1aic2ku.gallery

A királyi várkert részlete a déli oldalon, 1905 körül - képeslap

11_-_a_kiralyi_varkert_reszlete_a_nyugati_oldalon-_gombos_zoltan_budavari_kertek_cimu_konyvebol20130603-19838-1fhaun3.gallery

A királyi várkert részlete a nyugati oldalon- Gombos Zoltán, Budavári kertek című könyvéből

12_-_iv_karoly_koronazasakor_hasznalt_aranyozott_hinto_1916-ban_a_palota_udvaran_-_koronazasi_albumbol20130603-19838-1pg59k4.gallery

IV. Károly koronázásakor használt aranyozott hintó 1916-ban a palota udvarán - Koronázási albumból

Galieria20130603-19838-1urmxf0.gallery

A budavári palota 700 éves históriája galéria

Hauszmanntól Horthy-ig: a volt királyi palota történetének fénykora a 19. század vége és 1945 között. Sorozatunk 3. epizódja.

A középkori Magyarország egyik legnagyszerűbb építészeti emlékének kellett majdnem maradéktalanul elpusztulnia ahhoz, hogy helyet adjon a 150 éves török megszállásból éledező Buda fővárosi törekvéseit kifejező épületnek. A várhegyen álló királyi palota építéstörténete nemcsak az országgal, de a várossal is sorsközösségben volt mindenkor. Együtt épült a török hódoltság után talpra álló nemzettel, szó szerint együtt égett a 1848-49-es forradalom lázával, és a kiegyezés után együtt vált az elképesztő ütemben fejlődő országgal a dualista állambeli párjának vetélytársává, hogy aztán a király nélküli királyság éveiben koronás fő nélkül maradjon. A budai vár történetével foglalkozó cikksorozatunk második és mostani, harmadik részében azt a kétszáz ötven éves építési periódust tárgyaljuk végig, amelynek eredményeként kialakult a ma is látható palota közvetlen elődje.

Ybl Miklós halála előtt, egy alkalommal úgy nyilatkozott, hogy amennyiben meghalna, az építkezés befejezését Hauszmann Alajosra bízná. A császári udvar Bécsben, ezt annyira komolyan vette, hogy hiába pedálozott a kor számos ismert építésze a megbízást végül a lobbizást, naplója tanúsága szerint mellőző építész kapta. A 44 éves építész ekkortájt az Erzsébet körúti New York-palota építésével volt elfoglalva, melyben a műhelyében dolgozó Korb Flóris és Giergl Kálmán is részt vett. Hauszmann elődje terveit átdolgozta. Tömegében megtartotta az udvart bezáró Főhercegi-szárny (a ma az OSZK-nak helyet adó F-épület) ötletét, alaprajzát, belső díszítését és homlokzatát azonban némileg átdolgozta. Teljesen elvetette viszont a Duna felé különálló épületekben gondolkodó Ybl-tervet, és a halott mester egyik korábbi koncepcióját, a közepén kupolával hangsúlyozott északi irányú bővítését választotta, amely a gyakorlatban a dunai homlokzat megkettőzését jelentette.

1892-ben ünnepelték a kiegyezés és a koronázás negyedszázados évfordulóját, amikor újra szembeötlött a palota reprezentatív tereinek szűkössége. Ezért a még millenniumi ünnepségek előtt Hauszmann kibővítette a Mária Terézia-féle tróntermet, oly módon, hogy a terem udvarra néző fala előtti erkély területét beépítette, magát a kolonnádos erkélyt pedig az új homlokzat előtt ismét felépítette. Ezzel a megoldással kapott a terem egy hozzá közvetlenül csatlakozó kiszolgáló részt, de egybefüggő terének alapterülete nem növekedett. Ezért egy megfelelő befogadóképességgel bíró terem létesítése lett északi bővítés fő célja. Megvalósítása érdekében 1898-1901 közt Hauszmann lebontatta az útban levő Zeughaust, csupán bejáratát őrizve meg, felhasználva egy kerti kút díszítésére. 1899-ben került sor az építkezés később legtöbbet kritizált momentumára, a Hillebrandt-féle Szent Jobb-kápolna lebontására. Az indok az volt, hogy a mai C-épület, akkor még létező, belső udvarán való áthajtást akarta Hauszmann megkönnyíteni, hogy ne kelljen a szűk helyen kerülgetni az udvarba ékelődő kápolna ovális alaprajzú tömegét. 1902 és 1904 között elkészültek az északi szárnyak, azaz a jelenlegi A- és B-épület, valamint a meglevő C-épület radikális átalakítása. Ennek keretében az épületegyüttes egészét meghatározó kupola épült rá, csúcsán a Szent Korona aranyozott másával. Ezen kívül a palota egésze új, díszes tetőszerkezetet, és homlokzatokat kapott. Bizonyos mértékig még a megtartandónak ítélt barokk-kori homlokzatokhoz is hozzányúltak.

Az új főbejárat az épület északi végére, a Szent György térre került, ahol az érkezők Hungária-szobra alatt hajthattak be lovas kocsival, az üvegtetővel fedett átriumba. A megoldás különlegességét az szolgáltatta, hogy a magasabban levő Szent György térről a látszólag a palota földszintjére érkezők valójában az épület első emeletére érkeztek. Ezzel megspórolható volt a kényelmetlen lépcsőzés. Mint említettük az északi bővítés elsősorban a reprezentatív igények kielégítésére épült.

A kocsiáthajtótól pár lépésre levő ruhatár annak a 304 méter hosszúságú teremsornak volt az nyitánya, amely a palota első emeletén futott végig a dunai homlokzat mögött. Ilyen hosszú teremsor – Versailles-t leszámítva – egyetlen európai uralkodói rezidenciában sem akadt. Két előtermen átsétálva juthattak a vendégek a nagy bálterem falai közé, mely 724 négyzetméteres alapterületével a pesti Vígadó nagytermét is túlszárnyalta. 15 és fél méteres belmagasságával három szintet foglalt el, a felső szinten páholyokat alakítottak ki, a termet pedig 12 darab hatalmas üveggyöngycsillár világította be. A terem hatalmas ablakai a ma Hunyadi-udvarként emlegetett térségre néztek, a Duna felől pedig a neobarokk stílusban kiképzett büfé csarnok csatlakozott hozzá, melynek ablakaiból Pest panorámájában gyönyörködhetett a bálozásból pihenni térő úri közönség.

Áthaladva három kisebb, de szintén dúsan díszített termen az úgynevezett Habsburg-terembe juthatott a vendég. A főhercegi szárnyban elhelyezetett neoromán stílusú Szent István- és neoreneszánsz Mátyás-termekkel együtt ez a kétemeletes belmagasságú, neobarokk terem volt hivatott kifejezni a Magyar Királyság alkotmányosságának folyamatosságát, és egyúttal a Habsburg-ház legitimációját. Mennyezetét Lotz Károly hatalmas méretű, Ferenc József és Erzsébet megdicsőülését ábrázoló freskója borította, a falak előtt pedig a palota legnagyobb, Habsburg építőinek carrarai márvány mellszobrai álltak. Innen lehetett kijutni az úgynevezett Habsburg-lépcsőn át a palota előtt máig álló Savoyai-szobor teraszára. Eredetileg Ferenc József lovas szobra került volna ide, azonban Róna József műhelyében Hauszmann meglátta a Zenta városa által át nem vett másik lovas alakot, és meggyőzte a bécsi udvart, hogy amíg a császárról el nem készül a szobor, próbaképp kerüljön a helyére ez. A Habsburg uralkodóház azonban előbb távozott a magyar királyi trónról, minthogy megörökíthették volna magukat ezen a helyen, így Savoyai herceg szobra túlélhette a XX. századot is.

A mai C-épületben volt a Szent Zsigmond-kápolna is, melynek barokk kialakítását csak csekély mértékben módosította a századfordulós átépítés. A már említett, lebontott oldalkápolna helyett a főoltár mögött alakítottak ki egy díszes, ámde a korábbihoz képest szűkös helyiséget a Szent Jobb-ereklye őrzésére.

A Habsburg-teremtől délre voltak megtalálhatóak a Hauszmann által csak alig bolygatott, Mária Terézia-korából származó császárnői és császári lakosztályok, valamint a már többször emlegetett trón- vagy díszterem. Minden tevékenységre külön-külön helyiség állt az uralkodópár rendelkezésre, úgy, mint öltöző-, társalgó-, kihallgatási-, író-, vagy hálószoba. Ezeket a gazdagon díszített, barokk termeket 1905-öt követően szintén reprezentációs célokra tervezték felhasználni. Ezért az uralkodói lakosztályok a krisztinavárosi-szárnya költöztetett főhercegi lakosztályok helyére kerültek a palota legdélebbi részét képező, mai E-épületbe.

A főhercegi-szárny valójában egy hat emelet magas lábazatra épült rá, amely a Krisztinaváros felőli oldalon a völgybe támaszkodik le. A barokk U-alakú udvart lezáró épületrészben helyezték el a magyar koronázási ékszereket, és itt alakítottak ki az épület páncéltermét is. Erzsébet királyné 1898-as meggyilkolását követően pedig ide került a személyes tárgyaiból álló emlékmúzeum is. A nagyrészt az első emeleten található dísztermeken kívül, az épületrészek földszintjét és második, illetve harmadik emeletét a személyzet lakásai, irodái, gazdasági helyiségek, konyhák, raktárak foglalták el. A főhercegi szárnyban található kiszolgálóhelyiségeket az Oroszlános-udvar alatt átvezetett alagúttal kötötte össze a Mária Terézia féle épületrész pincéjével, hogy a kiszolgálás minél diszkrétebben és gyorsabban folyhasson egy-egy esemény alkalmával.

A királyi palota kiépítése során a századforduló ismert magyar művészei is gazdagíthatták a palota berendezését. Hauszmann kijárta ugyanis, hogy az építési költségeket évente előre kapja meg, így azok kifizetéséig kamatoztathatta az összeget. Ezt a többletet pedig a császár engedélyével képzőművészeti alkotások megvásárlására költhette. Az építkezések során a királyi várkert sem maradt érintetlenül. Sissy kérésére magyaros ornamentikával díszített kerti lak épült, valamint a palota virág-, zöldség- és gyümölcsigényének ellátására kerti melegházak sora. A vadregényes sétányokat itt-ott szökőkutak és kerti szobrok gazdagították.

Az épületben sem Ferenc József, sem utóda, az utolsó király, IV. Károly nem tartózkodott huzamosabb ideig. 1908-ban viszont itt jelentette be Ferenc József Bosznia és Hercegovina annektálását, vagyis bekebelezését. 1916-ban pedig óriási pompától övezve a koronázással kapcsolatos események színhelye lett az épület. Érdemes külön kitérni az úgynevezett koronázási ebédre. A nagy bálterem adott helyet az etikett szigorú rendje szerint zajló szimbolikus ebédnek. A tizenkilenc fogást aranyozott tálakon szolgálták fel az alkalmi pincérek, grófok és bárók. A fogások közt olyan különlegességek voltak, mint a gombás libamájpástétom, „vadhabarék szarvasgombával”, „tátrai sziklapisztráng”, „tokaji gyümölcsszörp” és az ígéretes nevű „trónörökös kosár”. A királyi gyomrot azonban aligha tette próbára az impozáns menüsor, ugyanis szimbolikus ebéd révén az ételekhez hozzá sem nyúlhatott. Hogy végül megette-e valaki az ország utolsó koronázási ebédjére készült ételeket, azt nem tudjuk. 

Paradox módon komolyabb politikai szerep a királyi laknak csak a király nélküli királyság idejében jutott. Horthy Miklós 1920. április 1-jén költözött fel a Gellért Szállóból, a krisztinavárosi-szárny kilenc helyiségét elfoglalva. A kormányzó nem csak itt lakott, de itt is dolgozott. Itt kérte fel kormányalakításra a miniszterelnököket, itt tették le esküjüket a kormányok, itt alapították meg a vitézi rendet, és itt tárgyalt a trónját visszaszerezni kívánó IV. Károllyal is. A palota rendszeres jelleggel ünnepségek és fogadások helyszínévé lett, ezek leghíresebbje talán az 1937-ben az olasz király, III. Viktor Emánuel és családja tiszteletére rendezett 3000 fős „gardenparty” volt. Radikálisabb, az épület összképét befolyásoló építési munkálatokra nem került sor. Horthy mindössze a palota könyvtárának létesített új termet, az úgynevezett Corvina-termet, a D-épület világítóudvarának részleges beépítésével, neobarokk stílusban.  1944 őszén szintén a palota falai között zajlott le Horthy kiugrási kísérletének előkészítése, majd október 15-iki bukása. A kormányzó ekkor járt utoljára a palotában. A bálterem rövidesen Szálasi Ferenc eskütételének szolgált díszletéül, melyet követően a XX. századi magyar történelem egyik legsötétebb korszaka következett, amely végső soron a cikksorozat tárgyául szolgáló épületnek csak az 1686-ik évihez hasonítható léptékű pusztulását okozta.

történelmi építészet, magazin, buda, királyi palota, ybl miklós, kelecsényi kristóf, hauszmann alajos, budapesti Icon_print

budai vár 3 index

A budavári palota 700 éves históriája_cikkép

A budavári palota 700 éves históriája_cikk2

A budavári palota 700 éves históriája_cikk3

hl_budai vár

A Királyi Palota Hauszmann Alajos féle dunai homlokzata - 1920 körül - képeslap

A királyi palota Dunai homlokzatának közepe a kupolával - 1930 körül - képeslap

A dunai homlokzat közepe a Habsburg-lépcsővel - 1930 körül - képeslap

Szent György téri bejárat Hauszmann Alajos tervei szerint 1905 körül - képeslap

Nagy Bálterem a Ferenc József féle szárnyban - képeslap

A Habsburg terem Lotz Károly freskójával 1920 körül - képeslap

Kis trónterem a Mária Terézia-szárnyban

A Főhercegi szárny főlépcsőháza 1920 körül - képeslap

A királyi várkert a Sissy által kért, úgynevezett Magyaros-házzal - 1905 körül - Gombos Zoltán, Budavári kertek című könyvéből

A királyi várkert részlete a déli oldalon, 1905 körül - képeslap

A királyi várkert részlete a nyugati oldalon- Gombos Zoltán, Budavári kertek című könyvéből

IV. Károly koronázásakor használt aranyozott hintó 1916-ban a palota udvarán - Koronázási albumból

A budavári palota 700 éves históriája galéria

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317