Logomain

A budavári palota 700 éves históriája 2.

By Kelecsényi Kristóf 2011. január 2. 10:53

szerk at hg dot hu

Index120130603-19838-qvp1z5.gallery

budavár 2 index

Index220130603-19838-9qdwze.gallery

budavár 2 index 2

A_palota_jozsef_nador_koraban_-_rudolf_von_alt_festmenye_-_1844-4820130603-19838-1o5e7z4.gallery

A budai királyi palota József nádor korában - Rudolf von Alt festménye (1844-48)

A_palota_nyugati_udvara_az_1880_korul_-_czagany_istvan_-_a_budavari_palota_es_a_szent_gyorgy_teri_epuletek_196620130603-19838-14eiot.gallery

A budai királyi palota nyugati udvara 1880 körül

Axo_mod_final20130603-19838-1x60vwk.gallery

A budai királyi palota mai állapotának kialakulása axonometrikus ábrán

Abra_1_-_epuletreszek_201020130603-19838-12z5t13.gallery

A budai volt királyi palota funkcionális felosztása 2010-ben

Galeria20130603-19838-1p4texv.gallery

A budai királyi palota 1686-1891 között

01_-_iii_karoly_palotaja_-_mikovinyi_samuel_rezmetszete_173320130603-19838-13gvd43.gallery

A budai királyi palota 1686-1891 között

02_-_maria_terezia_palotaja_-_mayer_rajza_nyoman_mansfeld_johann_ernst_177720130603-19838-1t88jpd.gallery

A budai királyi palota 1686-1891 között

03_-_maria_terezia_palotaja_-_pichler-mansfeld_rezmetszete_1780_korul20130603-19838-31yei8.gallery

A budai királyi palota 1686-1891 között

05_-_a_palota_a_1848-49-et_koveto_helyreallitas_utan_1860_korul_-_rudolf_von_alt_festmenye20130603-19838-10zbgtf.gallery

A budai királyi palota 1686-1891 között

06_-_a_palota_az_1880-as_evekben_-_klosz_gyorgy_fotoja20130603-19838-1t8a0q4.gallery

A budai királyi palota 1686-1891 között

08_-_a_palota_nyugati_udvara_az_1880_korul_ii_-_czagany_istvan_-_a_budavari_palota_es_a_szent_gyorgy_teri_epuletek_196620130603-19838-en5ck4.gallery

A budai királyi palota 1686-1891 között

09_-_a_deli_kortinafalra_ybl_miklos_altal_epitett_lepcso_es_lepcsotorony_-_czagany_istvan_-_a_budavari_palota_es_a_szent_gyorgy_teri_epuletek_196620130603-19838-eps2c1.gallery

A budai királyi palota 1686-1891 között

10_-_a_palota_diszterme_a_maria_terezia_fele_tronterem_az_1880-as_evekben-_czagany_istvan_-_a_budavari_palota_es_a_szent_gyorgy_teri_epuletek_196620130603-19838-11vqk06.gallery

A budai királyi palota 1686-1891 között

11_-_ybl_miklos_tervenek_latvanyterve_188420130603-19838-13va3c4.gallery

A budai királyi palota 1686-1891 között

12_-_ybl_miklos_krisztinavarosi_szarnyanak_metszete_188420130603-19838-1yoknt8.gallery

A budai királyi palota 1686-1891 között

13_-_ybl_miklos_terve_-_gyorgyi_geza_festmenye20130603-19838-byhrw8.gallery

A budai királyi palota 1686-1891 között

Sorozatunk második része az 1686-1891 közötti, azaz a vár visszafoglalásától Ybl Miklós haláláig terjedő időszakkal foglalkozik.

A középkori Magyarország egyik legnagyszerűbb építészeti emlékének kellett majdnem maradéktalanul elpusztulnia ahhoz, hogy helyet adjon a 150 éves török megszállásból éledező Buda fővárosi törekvéseit kifejező épületnek. A várhegyen álló királyi palota építéstörténete nemcsak az országgal, de a várossal is sorsközösségben volt mindenkor. Együtt épült a török hódoltság után talpra álló nemzettel, szó szerint együtt égett a 1848-49-es forradalom lázával, és a kiegyezés után együtt vált az elképesztő ütemben fejlődő országgal a dualista állambeli párjának vetélytársává, hogy aztán a király nélküli királyság éveiben koronás fő nélkül maradjon. A budai vár történetével foglalkozó cikksorozatunk második és harmadik részében azt a kétszáz ötven éves építési periódust tárgyaljuk végig, amelynek eredményeként kialakult a ma is látható palota közvetlen elődje.

A budai királyi palota József nádor korában. Rudolf von Alt festménye (1844-48)

1686. szeptember 2. után három napig égett a keresztény seregek által a töröktől visszafoglalt Buda vára. Az akkor még valós török veszély miatt a bécsi udvar eleinte katonai központként képzelte el az újraépülő Budát. A középkori erősséget azonban már nemigen lehetett korszerűsíteni. A XVII. század végére nagy fejlődésen átment tüzérség miatt, hegytetőre erődöt építeni őrültség lett volna, így a terv hamar elbukott.

A romok több korabeli ábrázoláson is megfigyelhetőek. A falak helyenként kétemeletes magasságig állva maradtak, közöttük azonban a palota födémjei teljesen beomlottak. Az összkép nagyjából a ma országszerte látható várromok állapotára emlékeztethetett. Ezeket a romokat egészen 1715-ig az új épületekhez szándékozták felhasználni, de ekkor mindössze a pincét meghagyva lebontották őket. A bontott építőanyagot a várárkok betemetésénél, valamint az új palota építésénél használták fel. Palotának nevezni a III. Károly-féle épületet azonban túlzás. Az 1719-re szerkezetkész tömböt sosem fejezték be tervezett formájában, azonban a palota kiépítésének kiindulópontjául szolgált. Ma a Budapest Történeti Múzeumnak helyet adó E-épület formájában az együttes része.

Az 1740-ben trónra kerülő Mária Terézia már inkább hajlott a rendek kérésének teljesítésére, hogy új királyi palota épüljön a hegyen. A munkálatok 1749-ben indultak meg, a III. Károly féle épület északnyugati szárnyának bontása után kiépültek a napjainkban a Nemzeti Galéria által használt, C-, és D-épületek. A morva származású Oracsek Ignác nyugodt, barokk tervei alapján képezték ki a homlokzatokat, és a kettős kupolát is, mely 1758-ra lett készen. Ez a motívum máig megfigyelhető a gödöllői Grassalkovich-kastélyon, amelyhez Oracseknek szintén köze van, hiszen a család udvari építésze volt. Csak a következő évtized végére fejezték be a vártemplomot, a Szent Zsigmond-kápolnát, majd egy évtizedre rá 1778-ban Franz Anton Hillebrandt tervei nyomán a Szent Jobb őrzésére szolgáló oldalkápolnát.

Az épületbe időközben Pozsonyból ideköltözött a helytartó, Albert Kázmér, szász-tescheni herceg és hitvese, Habsburg Mária Krisztina. Mária Terézia építkezéseinek köszönhetően a palota 203 helyisége készült el, többségükben barokk enteriőrökkel. Azonban csak 1777-ig szolgált helytartói lakhelyként, ezt követően átalakították a Nagyszombatról Budára költöztetett egyetem céljaira. Ennek leglátványosabb jele volt, hogy lebontották Oracsek kupolái közül a Duna felőlit, helyére pedig négy szint magas csillagvizsgáló tornyot emeltek.

Az egyetem sem maradt azonban sokáig a palota falai között: II. József Pestre költöztette át. Utolsó rendeletei között viszont 1790 februárjában visszahozatta az 1541-ben Budáról elvitt királyi koronát. Utódja, II. Lipót rendeletben is rögzítette, hogy a koronázási ékszerek a palotában őrizendőek; 1792-ben pedig Budán koronázták magyar királlyá I. Ferencet. Ekkor a palotában zajlott többek között az udvari díszebéd és az ünnepi ajándékozás is. Buda városa ettől az időponttól számítható a Habsburg Birodalom központjai közé – még ha másodrendűként is.

Az újkori palota második virágkorát József nádor ideje alatt élte. 1795 és 1847 közt a pest-budai társadalmi élet egyik központjává vált az épület, 1809-ben például maga Haydn vezényelte itt Teremtés című oratóriumát. A napóleoni-háborúk elől pedig a Habsburg-család zöme is fél évre ide költözött ugyanebben az évben. 1814-ben a Szent Szövetség katonai és politikai rendszerét létrehozó három uralkodó, I. Ferenc, osztrák császár és magyar király, III. Frigyes Vilmos, porosz király valamint I. Sándor, orosz cár is megfordult az épület falai között.

Bár a XIX. század első negyedében rengeteg átalakítási terv látott napvilágot, a palota érintetlen maradt. Az 1830-as évekre bontották le a funkcióját vesztett csillagvizsgáló tornyot és Oracsek megmaradt, nyugati-kupoláját, hogy harmadik emeletet építsenek az épület középső részére. Ezzel párhuzamosan zajlottak a belső terek átalakításai is. A „legmagyarabb Habsburg”-ként emlegetett nádor nagyon megkedvelte a palotát; 1837-39 között még a kápolna altemplomát is átalakíttatta, hogy a bécsi, Habsburg-kripta helyett ide temetkezzen családjával. Már István főherceg helytartósága alatt bővítették ki a dunai homlokzat négyoszlopos kolonnádját az új homlokzati arányokhoz jobban igazodó, ma is látható hatoszlopos megoldásúvá.

1849 májusában, Buda ostroma során a várat védő császáriak a palotába szorultak vissza, amely ezért súlyos sérüléseket szenvedett külsőleg és belsőleg egyaránt. A beszámolók szerint a III. Károly idejéből származó épületrész a földszintig kiégett, szomszédja pedig, a mai D-épület szintén lángra kapott és tetőszerkezete leégett. A forradalom leverése után már 1851-ben megkezdték a helyreállítást, ami olyan tempóban haladt, hogy Ferenc József egy évre rá itt szállt meg egy rövidebb ideig. Az épület dunai homlokzatának középén felépült a romantikus architektúrájú kupola, valamint tövében elhelyezték a bécsi szobrász, August la Vigne négy allegorikus szobrát, mellyel elkezdődött a palota szobrászati díszítése is. A rekonstrukciót 1857-re fejezték be teljesen.

A budai királyi palota nyugati udvara 1880 körül. Forrás: Czagány István: A budavári palota és a Szent György téri épületek, 1966

A palota legnagyobb léptékű fejlesztését az 1867-es kiegyezést követő gazdasági és politikai konszolidálódás, valamint Ferenc József budai koronázásának tapasztalatai alapozták meg. A Mária Terézia-féle trónterem volt ugyanis a palota legnagyobb terme, ám még ez is szűknek bizonyult.

Ferenc József a kiegyezés szellemiségében egészen odáig ment, hogy magyar építészeket dolgoztasson az épület építésénél, amire a középkor óta nem volt példa. Ybl Miklós volt az, akinek nevével az 1874-től a palota területén zajló építkezéseket fémjelezni lehet. Tevékenységéhez fűződött a hegyoldalban a Dunához a palota teraszairól lefutó kortinafalak közlekedésre alkalmassá tétele lépcsőkkel és lépcsőtornyokkal, valamint a Clark Ádám téren ma is látható, címeres támfal megépítése.

A várkertet a Duna-part felől szegényes házsor szegélyezte. Ybl ezeknek a lebontása után építette fel 1874-82 között, a kert új lezárását képező, úgynevezett Várkert Bazárt. Eredeti funkcióját, vagyis hogy a kereskedelemnek adjon otthont, a ma is üresen álló építmény igazán jól sosem tudta ellátni a környék csekély forgalma miatt. A házsorral együtt lebontott vízmű ház pótlására ekkor épült fel a közelmúltig kaszinóként működő, úgynevezett Várkert Kioszk is.

1881-ben kezdte el Ybl magának a palotának a bővítését tervezni. Elsősorban új, korszerű lakosztályok és a gazdasági és szolgálati helyiségek létesítése volt a cél. Ez utóbbiak zöme ugyanis a palota épületétől északra, még III. Károly idején, 1725 és 1730 között felépített Zeughausban (fegyvertár) volt elhelyezve. Az egykor több mint nyolcvanezer harceszközt magába fogadó, puritán épület helyére kupolás testőrpalotát tervezett, amely ívelt vonalú, oszlopok által szegélyezett átjáróval lett volna összekötve a Mária Terézia féle épülettel.

Az Operaház tervezőjének legnagyobb újítása az volt, hogy kilépve a várhegy nyújtotta természeti keretből, egy hatalmas, a krisztinavárosi völgyben nyugvó lábazatra tervezte felépíteni a palotakomplexum bővítését, a meglevő épület nyugat felé nyitott udvarának lezárásával. Ez az úgynevezett főhercegi-szárny, ahol a gazdasági és szolgálati helyiségek mellett a trónörökös pár lakosztályai is helyet kaptak volna. Ennek a támfalnak az alapozásával kezdődött meg 1890. május 1-jén az építkezés. Ybl a természeti nehézségekből képes volt előnyt kovácsolni azzal, hogy a hatalmas lábazati részben helyezte el a személyzeti és gazdasági helyiségeket és személyzetüket, melyek így a királyi tekintetek elől elrejtve szolgálhatták ki az uralkodót és vendégeit. Az akadozó építkezést tovább hátráltatta Rudolf főherceg 1889. január 30-i mayerlingi öngyilkossága, hiszen a krisztinavárosi szárny felesége és az ő számára épült volna. Ybl Miklós végül 76 éves korában 1891. január 22-én elhunyt, és ezzel a tervezés más irányt vett, annak ellenére, hogy halála előtt jóformán maga jelölte ki utódját, Hauszmann Alajost.

történelmi építészet, magazin, budapest, buda, királyi palota, ybl miklós, kelecsényi kristóf, franz anton hillebrandt, hauszmann alajos, oracsek ignác, august la vigne Icon_print

budavár 2 index

budavár 2 index 2

A budai királyi palota József nádor korában - Rudolf von Alt festménye (1844-48)

A budai királyi palota nyugati udvara 1880 körül

A budai királyi palota mai állapotának kialakulása axonometrikus ábrán

A budai volt királyi palota funkcionális felosztása 2010-ben

A budai királyi palota 1686-1891 között

A budai királyi palota 1686-1891 között

A budai királyi palota 1686-1891 között

A budai királyi palota 1686-1891 között

A budai királyi palota 1686-1891 között

A budai királyi palota 1686-1891 között

A budai királyi palota 1686-1891 között

A budai királyi palota 1686-1891 között

A budai királyi palota 1686-1891 között

A budai királyi palota 1686-1891 között

A budai királyi palota 1686-1891 között

A budai királyi palota 1686-1891 között

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317