Logomain

Egyszervolt, egyszerlesz: a városligeti Műjégpálya

By Szekeres Júlia 2010. december 28. 09:00

szerk at hg dot hu

Mujegpalya_120130603-19838-1mirjt9.gallery

Városligeti Műjégpálya jégpálya

Mujegpalya_220130603-19838-1taz64l.gallery

Városligeti Műjégpálya jégpálya Hősök tere

Mujegpalya_320130603-19838-pvqke4.gallery

Városligeti Műjégpálya jégpálya

Mujegpalya_420130603-19838-9gi8ah.gallery

Városligeti Műjégpálya jégpálya korcsolyacsatoló

Mujegpalya_520130603-19838-1l8hzdi.gallery

Városligeti Műjégpálya jégpálya Hősök tere

Mujegpalya_indexre20130603-19838-1b8wsvo.gallery

Műjégpálya indexre

Egykor a férjfogás kedvelt színhelye volt, és hamarosan újra régi fényben pompázhat a világ legnagyobb szabadtéri műjege.

1876. december 11-én vehette birtokba a pesti közönség a városligeti korcsolyapályát és az első, Lechner Ödön tervezte melegedőházat. Ezzel kezdetét vette a pesti ifjúság egyik legkedvesebb szórakozása, a fővárosban felnövő generációk közös élménye: a városligeti korcsolyázás. A pálya felújítása sajnos – az eredeti ígéret ellenére – idén télen még nem fejeződik be, de ha a tervek megvalósulnak, ismét európai hírű látványosság és élmény lesz a Hősök tere melletti jégpálya.

Az előző mondat nem egy könnyen lelkesedő lokálpatrióta túlzása, hiszen a városligeti jégpálya, ha működik, tényleg különleges. Ez a világ legnagyobb szabadtéri műjege, ahol egy nagyváros közepén, történelmi – illetve részben áltörténelmi, ha a Vajdahunyadvárra gondolunk –, de mindenképpen szép, műemléki környezetben lehet télen körbecsúszni, nyáron csónakázni.

Ha Mátyás Duna jegén történt királlyá választását nem tekintjük valódi „korcsolyaeseménynek”, akkor bátran elmondhatjuk, hogy a pesti korcsolyázás mindig is a ligethez mint helyszínhez kötődött. A Honművész már 1835-ben Téli mulatság a’ városi erdőcskében címmel jelentetett meg cikket, de intézményesülni csak 1869-ben kezdett ez a sport: ekkor alakult meg Kresz Géza vezetésével a Pesti Korcsolya Egylet. A pesti sportélet talán legéletrevalóbb egylete volt a korcsolyázó, amely elsősorban annak köszönhette elsöprő sikerét, hogy a korcsolyapályán való megjelenés lényegében a bálozás kültéri, fesztelenebb formája volt.

A városligeti jégen hétről hétre feltűnt a partiképes ifjúság színe-java, ráadásul a jégpályán mindenféle társadalmi osztály tagjai együtt sportolhattak, az egyleti tagság ugyanis elvben bárki számára elérhető volt. Képzeljük csak el, milyen felszabadító élmény lehetett a csúszós jégen flörtölni egykor! Egy-egy kisebb botlás, baleset remek alkalmat teremtett az ismerkedésre és a testes gardedámok, amennyiben nem húztak maguk is korcsolyát, csak bajosan követhették a rájuk bízott célszemélyt. A Vasárnapi újság 1895-ben arról ír, hogy sok anya áldja a jeget, amiért eladósorban lévő leánya itt lelt megfelelő párra. A cikkíró szerint egyetlen szezon negyven-ötven házasságot hozott össze. (A jégpálya romantikus helyszínként később is megállta a helyét: ezt bizonyítja, hogy internetes források szerint egy idős budapesti úr, amikor idén szeptemberben az építkezés területe látogatható volt, egy bizonyos vaskorlátért ment ki a ligetbe. Ennél a vaskorlátnál csókolta meg először szerelmét, és a boldog percek emlékére szerette volna magával vinni azt a bizonyos darabot. Így a korlát a szeméttelep helyett emléktárgyként folytatta földi pályáját... )

A fagyos korcsolyapálya után térjünk be megint képzeletben a melegedőbe. Az első Lechner-féle épület a sok faelem miatt gyorsan rongálódott, szűkös is volt, és hamarosan nem felelt már meg a növekvő számú korcsolyázni vágyó igényeinek. 1893-ban mindössze hat hónap alatt épült fel a modern melegedő, Francsek Imre tervei szerint. Ez az a sárgás színű neobarokk épület, amelyet mi maiak, korcsolyakötés közben, végletekig elhanyagolt formájában láthattunk. Elkészültekor azonban a korcsolyaegyesület új palotájaként emlegették, és igazi szenzációnak számított a 40 méter hosszú melegedőteremmel, a kupolarészben zenekari terasszal, külön férfi és női ruhatárral, amely „oly tágas és kényelmes, hogy három-négyezer felsőkabát a legkisebb zsúfoltság nélkül elhelyezhető benne.” A ruhatárak mellett az épületben úgynevezett Jackson Haines-helyiségek is voltak, ahol kilencszáz zárható szekrény sorakozott „azon korcsolyázók számára, akik korcsolyázás előtt lábbelit váltanak.” Jackson Haines a jégen való táncolás atyamestere volt, aki először építette össze csizmáját a korcsolyájával, ezzel sokkal szabadabb, balettes korcsolyázást is lehetővé téve – míg az átlagos csúszók ekkor még javarészt felcsatolható éleken siklottak.

Haines járt Pesten is. Egyik leghívebb követője Rohonczy Gedeon híres pesti szívtipró volt, aki a Szabadelvű Párt tagjaként nappal az országgyűlésben tündökölt, hogy aztán este a jégpálya hercege legyen. (Figurája Mikszáth Kálmánt és Gárdonyi Gézát is megihlette, de nem sok jót írtak róla.) Rohonczy volt a szervezője a báli szezon kimagasló eseményeinek, az úgynevezett Jégünnepélyeknek, amelyekre díszletképpen jégből több méter magas kompozíciókat is varázsoltak, például boszorkányvárat sárkányostul. Volt lányszöktetés és boszorkányégetés, több ezer fős jelmezes mulatság, zene és tánc hajnalig.

Nem tudjuk, hogy lesznek-e hasonlók a jövő szezonban már biztosan működő műjégen, de a tervek szerint a városligeti sportpálya és környezete a legmodernebb technikával, a műemléki épületet megtartva újul meg (építész tervező: Mányi István Építész Stúdió Kft.). Újra felépül a palota II. világháborúban lebombázott bal oldali épületszárnya, ezenkívül pedig téli és nyári rendezvények számára is kulturált kiszolgálóegységeket, elegendő vécét, mosdót, öltözőt, éttermet találunk majd itt. Lesz turisztikai információs központ is, amely a Városligetbe látogatókat látja majd el az összes ligeti látványosságról tájékoztatással, jegyekkel. A jégfelület pedig nemzetközi korcsolya- és jégkorongversenyek megrendezésére is alkalmas lesz, a nemzetközi szabványnak megfelelő méretekkel, színvonalas lelátókkal. Nyáron a pálya helyén ismét csónakázhatunk majd, ahogy régen is. A csónakázótó funkció megtartása állítólag az egyik legnehezebb feladat, a természetétől fogva mocsaras, vizenyős, nem állékony altalajon a tó komoly műtárgyakat igényel. Ha megnyílik megint a jég, figyeljünk csak, hátha újra ott köröz majd a vérbeli dandy, Rohonczy szelleme, ezúttal hokiruhába bújva, hatalmas vállakkal, mert most meg az a menő...

magazin, budapest, hősök tere, városliget, városligeti jégpálya, műjégpálya, korcsolyázás, csónakázótó, mányi istván építész stúdió kft., szekeres júlia, téli sportok Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317