Logomain

A budavári palota 700 éves históriája 1.

By Kelecsényi Kristóf 2010. december 26. 10:15

szerk at hg dot hu

02b_-_buda_1686-os_ostroma_frans_geffels_olajfestmenye_20130603-19838-agqke0.gallery

budai_palota_1686-os ostrom

Index20130603-19838-1e2dmin.gallery

budai_palota_index

01_-_buda_a_nurnbergi_vilagkronika_1493_metszeten_-_xv_szazad_masodik_fele20130603-19838-1ie73do.gallery

A királyi palota középkori állapota metszeteken és a feltárás fotóin

02_-_buda_1686-os_ostroma_michael_wening_20130603-19838-kl7hal.gallery

A királyi palota középkori állapota metszeteken és a feltárás fotóin

03_-_a_matyas_kori_palota_hipotetikus_rekonstrukcioja_lux_kalmantol_1920_20130603-19838-19zkhb2.gallery

A királyi palota középkori állapota metszeteken és a feltárás fotóin

04_-_a_budavari_palota_oroszlanos_udvaraban_zajlo_feltarasok_az_otvenes_evekben_gerevich_laszlo_-_a_budai_var_feltarasa_cimu_konyvebol_20130603-19838-1a96p8y.gallery

A királyi palota középkori állapota metszeteken és a feltárás fotóin

05_-_a_kozepkori_palota_feltart_falmaradvanyai_1966-ban_gerevich_laszlo_a_budai_var_feltarasa_cimu_konyvenek_melleklete_20130603-19838-sftmkc.gallery

A királyi palota középkori állapota metszeteken és a feltárás fotóin

06_-_a_kozepkori_palota_matyas_kori_kepe_az_asatasok_alapjan_gerevich_laszlo_a_budai_var_feltarasa_cimu_konyvenek_melleklete_20130603-19838-1nomyoz.gallery

A királyi palota középkori állapota metszeteken és a feltárás fotóin

07_-_az_egymassal_atfedesben_levo_kozepkori_palota_magja_es_a_barokk_palota_gerevich_laszlo_konyvenek_metszete_a_szerzo_modositasaival_20130603-19838-131u9yr.gallery

A királyi palota középkori állapota metszeteken és a feltárás fotóin

08_a_kiralyi_kapolna_gerevich_altal_feltart_also_szintje20130603-19838-19ujbc7.gallery

A királyi palota középkori állapota metszeteken és a feltárás fotóin

09_a_kozepkori_palota_romjai_a_foto_gerevich_laszlo_konyvebol_szarmazik_20130603-19838-gi3kob.gallery

A királyi palota középkori állapota metszeteken és a feltárás fotóin

Nyito20130603-19838-18ofmzr.gallery

A királyi palota középkori állapota metszeteken és a feltárás fotóin nyito

00_-_a_deli_erodrendszer_osszkepe_kelecsenyi_kristof_20130603-19838-vfmjm.gallery

A palota helyreállított középkori erődrendszere ma

01_-_a_deli_rondella_belseje_es_a_lihego_kapu_i_polgar_csaba_20130603-19838-136cka6.gallery

A palota helyreállított középkori erődrendszere ma

02_-_a_deli_rondalla_belseje_es_a_lihego_kapu_ii_polgar_csaba_20130603-19838-sgn60y.gallery

A palota helyreállított középkori erődrendszere ma

04_-_a_buzoganytorony_es_a_nyugati_falak_polgar_csaba_20130603-19838-1595tji.gallery

A palota helyreállított középkori erődrendszere ma

04b_-_a_szent_gyorgy_teri_homlokzat_elo_visszafalazott_maradvanyok_a_homlokzatba_nyilo_kozepkori_kapuval_kelecsenyi_kristof_20130603-19838-9eav1i.gallery

A palota helyreállított középkori erődrendszere ma

05_-_a_szent_gyorgy_teren_a_hauszmann-fele_epulet_homlokzat_elott_kiasott_torony_bemutatasa_polgar_csaba_20130603-19838-1qhkvbj.gallery

A palota helyreállított középkori erődrendszere ma

06_-_a_szent_gyorgy_teri_torony_pinceje_es_a_szerzo_polgar_csaba_20130603-19838-1c04anf.gallery

A palota helyreállított középkori erődrendszere ma

07_-_a_helyreallitott_karakas_pasa_torony_a_masodik_helyreallitast_koveto_tetejevel_es_szalagablakjaval_kelecsenyi_kristof_20130603-19838-1qho25d.gallery

A palota helyreállított középkori erődrendszere ma

08_-_a_kulso-udvar_epitmenyeinek_bemutatott_maradvanyai_polgar_csaba_20130603-19838-1krcrzn.gallery

A palota helyreállított középkori erődrendszere ma

09_-_a_szarazarok_rekonstrualt_jelenleg_eletveszely_miatt_lezart_hidja_polgar_csaba_20130603-19838-wwoay9.gallery

A palota helyreállított középkori erődrendszere ma

10_-_az_oroszlanos-udvar_burkolataban_megjeleno_alaprajz_szekely_marton_20130603-19838-127n03f.gallery

A palota helyreállított középkori erődrendszere ma

11_-_a_loportorony_botloakadalykent_is_mukodo_visszafogott_felfalazasa_a_dunai_teraszon_kelecsenyi_kristof_20130603-19838-6ucn9t.gallery

A palota helyreállított középkori erődrendszere ma

Nyito20130603-19838-1xusgy5.gallery

A palota helyreállított középkori erődrendszere ma nyito

Ezt_jo_lenne_a_cikknek_ahhoz_a_reszehez_kozel_kulon_belerakni_ahol_arrol_van_szo_hogy_a_kiraly_pinceben_mi_talalhato_fix_kepkent_gerevich_laszlo_a_budai_var_feltarasa__cikk_aljara20130603-19838-41l2jv.gallery

budai_palota_hipotetikus

A budai palotával foglalkozó új sorozatunk első részében a középkori maradványokat és azok feltárását mutatjuk be.

Az elmúlt években újra a közfigyelem fókuszába került a mind lepusztultabb állapotba jutó budavári palota – nemcsak a szakmában, de a városról gondolkodó polgárok között is. A palota építéstörténetéről, illetve az átépítésekről azonban számos közkeletű félreértés kering. Új cikksorozatunkban Kelecsényi Kristóf mutatja be az épületegyüttes történetét a kezdetektől napjainkig. Az első rész a középkori palotával foglalkozik a ma ismert maradványokon keresztül.

:image_69751
Buda 1686-os ostroma, Frans Geffels olajfestménye

Ha állna, képét a prágai Hradzsinnal és a mintájára épített krakkói Wawellel egy lapon mutatnák be az építészettörténeti tankönyvek Európa szerte. Gazdagsága és szépsége már a kortársakat is ámulatba ejtette, azonban sorsa a legtöbb hazai, középkori emlékünkhöz hasonlóan a török hódítás, majd 150 évvel később a visszahódítás során megpecsételődött. Maradványait széthordták és lebontották, helyét beépítették. Egy újabb ostrom kellett hozzá, hogy a magyar királyok ismételten romhalmazzá vált barokk és neobarokk palotája alól, amit lehetett előbányásszanak és bemutassanak a régészek, művészettörténészek és építészek. A budai vár történetével foglalkozó cikksorozatunk első részében megpróbáljuk olvasóink számára összerakni a sok helyen csak „bokáig érő falak” képében megmutatkozó középkori budai királyi palota ma ismert maradványainak összefüggéseit.

Az először IV. Béla által királyi székhellyé tett Várhegyen ma a Mária Terézia, majd Ferenc József által épített és a második világháború után nagymértékben átalakított palota hatalmas tömege uralkodik. Árnyékában és pincéjében kell keresnünk a független Magyarország királyainak lakhelyét, mely az 1686-os töröktől való visszavívás alatt sérült meg menthetetlenül. A 145 év után visszafoglalt egykori fővárosból lett török végvár épületeinek helyreállításáról természetesen szó sem lehetett, a magyar trónt időközben megszerző Habsburg-család Bécsben lakott, újabb királyi rezidencia építését semmi sem indokolta. A vár erődítmény jellege sem volt már olyan fontos, korszerűtlenné vált és a török veszély is hamar múlni látszott a karlócai béke megkötésével. A palota néhány állva maradt falát a XVIII. század elején lebontották, majd földdel temették be.

A letűnt századok nyomának feltárására a második világháborút követően nyílt lehetőség. Ezt megelőzően csak a palota Ferenc József általi bővítésén dolgozó Hauszmann Alajosnak volt alkalma kutatni a romokat, azonban a bécsi udvar nemigen erőltette azoknak a feltárását, és bár a korszak kertépítészetében nagy divatnak számító műromokat itt igaziak helyettesíthették volna. Az 1945. utáni szemlélet ezzel szinte homlokegyenest szembement. A Vörös Hadsereg ostroma alatt több majdnem teljesen megkímélt, XIX. század végi kerti építményeket bontottak el, hogy egy középkori erődrendszer minél tökéletesebb illúzióját teremtsék meg. A feltárásokat vezető régész, Gerevich László, és a műemlékes tervező, Gerő László 1948 és 1966 között a politika szorításában volt kénytelen munkáját végezni.

Az erődrendszert és a Rákosi Mátyás által kért, az újkori palota elől a Clark Ádám térre levezető autóutat végül sikerült összeegyeztetni úgy, hogy mind a műemléki szempontok, mind a közlekedés szempontjai érvényre jutottak. Bár Rákosi autója sosem gördült végig az úton, az erődrendszer keleti és déli részei az úton végighaladva mutatkoznak meg leginkább. A várat nagymértékben fejlesztő Zsigmond által a dunai rév védelmére épített a hegyoldalról lefutó két párhuzamos fal máig megvan. A látogató elsőként ezeket az úgynevezett kortinafalakat keresztezi, a rajtuk 1950-51-ben nyitott kapukon át. A hegyoldal bekerítésének több előnye is volt. Egyrészt a közrezárt területen védetten lehetett elhelyezni a királyi gabona- és sóraktárakat, valamint az öntödét, másrészt a dunai kikötőt és folyó forgalmát is könnyebb volt ellenőrizni, harmadrészt a vízellátást is biztosítani lehetett. A Mátyás idejében épített vízhordólépcső a déli kortinafal belsejében fut végig máig, azonban a nagyközönség soha nem láthatta. A területet a Dunával párhuzamosan egy úgynevezett ülőfülkés zárófal védte a folyam felől, valamint a XVI. század első felében felépített Vizi-rondella. A nagyméretű építményt a török veszély elmúltával a Duna parti közlekedés akadályozása miatt bonthatták el, maradványait pedig Ybl Miklós Várkert Bazárjának 1875-ben megkezdett építésekor tüntették el teljesen, ahogy a zárófal egy részét is. A maradványok feltárása és bemutatása érdekében az ötvenes években tervbe vették a napjainkban hasznosítatlanul romladozó műemlék tekintélyes részének lebontását, azonban szerencsére erre nem, csupán az ülőfülkés fal rekonstrukciójára került sor, amely azonban jelenlegi formájában teljesen használhatatlanná teszi a Várkert Bazár északi teraszát.

Továbbhaladva a rekonstruált déli erődrendszerbe vezet az út. A vízhordólépcsőhöz csatlakozó kazamatarendszer egyik ága egészen a korabeli metszetek alapján újraépített kaputorony előtt levő feltárt, majd visszatemetett farkasveremig tart. A torony, vagy török neve szerint, a lihegő kapu 1951 és ’53 között épült újjá. Pusztulását az 1686-os ostrom okozta, azonban alapfalai jelentős mértékben megmaradtak, még a Hauszmann-féle kertnek is részét képezték a déli rondellának a visszafoglalás során épen megmaradt szakaszával együtt. Ez utóbbi építmény helyreállításához szintén ’51-ben fogtak hozzá. Öt méter vastag falait a századok alatt ráhordott földtöltések majdnem teljesen betakarták. Az ágyúállásnak épült kör alakú építményben a felvezető út 180 fokos fordulatot véve visz tovább az újkori épület elé a kortinafalak újbóli keresztezése által. 

A déli erődítés részét képezi még az úgynevezett Buzogánytorony. A valószínűleg Zsigmond uralkodása alatt emelt erősséget 1949 és ’53 között építették újra. Bár az eredeti, középkori falazat csak a jelenlegi toronynak részben maradt meg, kormányzati nyomásra „élményszerű” bemutatás érdekében Gerő kénytelen volt megtervezni analógiák és ábrázolások alapján felső részét is. A királyi palotát nyugatról védő falakról nagyrészt lehántották a XIX. század végi rátéteket, azonban az Ybl által megkezdett Krisztinavárosi szárny hegytetőről kilépő tömegének lábazata ketté osztja az egykor összetartozó falszorosokat. Az erődítmény északnyugati sarokpontját őrző erősség, a török Karakas pasa által 1614-21 körül felépített tizenkét szögletű torony egészen az 1890-es évek végéig állt, amikor egy rámpa építése miatt nagyrészt lebontották. Első rekonstrukciójára 1954 és ’64 között került sor.

Az egykori királyi rezidencia maradványainak bemutatása képezte a műemlékes munka másik részét. A Szent György tér felől közelítve ennek első nyoma a Hauszmann-féle palota kibővített, északi homlokzata előtt bemutatott kaputorony pinceszintje, mely fentebb említett Karakas Pasa toronyból kiinduló Dunára merőleges védővonal részét képezte. Innentől nagyjából a ma Hunyadi udvarnak nevezett térség közepéig ez volt az úgynevezett külső-udvar, lovagi tornák, kivégzések, vásárok helyszíne. 1457. március 16-án este itt fejezték le Hunyadi Lászlót is, amit az uralkodó V. László a Zsigmond által épített gótikus Friss-palota erkélyéről nézett végig. Az udvaron jelentékenyebb épület nem állt, a ma a nyugati várfal melletti füves területen bemutatott alapfalak és pincék valószínűleg a polgárság által épített házak maradványai. Az imént említett Friss-palota a következő udvaron állt, a Zsigmond-udvarának nevezett térséget zárta le északról. A kettőt a szárazárok választotta el, melynek egy szakaszát és a rajta átívelő, kőpilléreken nyugvó fahidat a hatvanas évek végén rekonstruálták az egyik Hauszmann-féle melléképület bontása árán. A Friss-palota és a szomszédos reneszánsz épületek az 1686. július 22-iki hatalmas erejű lőporrobbanás következtében szinte teljesen eltűntek, alaprajzuk és pontos kiterjedésük nem tisztázható. Az udvart nyugatról a Zsigmond által elkezdett, és befejezetlenül maradt, Csonkatoronyként emlegetett, hatalmas építmény határolta, melynek alapfalai megmaradtak, és a török alatt itt raboskodó személyek falba vésett üzeneteit hordozzák a mai napig. A Zsigmond-féle udvar terét többé-kevésbé a Nemzeti Galéria központi részét képező C-épület foglalja el. 

A helyreállítás során az újkori palota épületének teljes bontására sehol sem került sor. Ezért a Budapest Történeti Múzeum pincéjében, és a barokk teraszok alatt található középkori részek kivételével az korábbi épületek fennmaradt alapjait eltérő az udvarok burkolatában. Az így jelzett épületek két udvart, az Mátyás-féle reneszánsz loggiákkal szegélyezett Belső-udvart és a vár legdélebbi és legrégebbi részét képező István-vár magját képező Kisudvart szegélyezték. Előbbi részben az Oroszlános-udvar délkeleti sarkába, részben pedig az újkori palota D-épülete alá, utóbbi pedig a részben a történeti múzeum aulájába illetve épülete alá esett.

:image_69752
A középkori palota meglévő maradványai, illetve hipotetikus rekonstrukciójuk. (Forrás: Gerevich László: A budai vár feltárása)

A palota bemutatására legjobban a barokk épület pincéjében és tőle keletre és délre a teraszok helyén volt lehetőség. 1949-ben került elő a gótikus palotakápolna altemploma a dunai homlokzat előtti teraszok földtöltése alól beomlott boltozatokkal, melyeket 1956 után egészítettek ki. A déli homlokzat előtt kerültek elő a középkori ábrázolásokon a vár legmagasabb és legdíszesebb tornyaként látható István-torony maradványai, amelyet az erődítmény legrégebbi őrtornyaként tartanak számon, és amely 1686-ban szenvedett súlyos sérüléseket, amiért le is bontották. Tőle keletre találták meg, a gótikus nagytermet, melyet Zsigmond építőtevékenységének köszönhetünk. 1958 és 62 között állították helyre két szintjét és boltozott tereit. Az épület legdíszesebb harmadik szintjéről és tetőzetéről viszont nem állt rendelkezésre elegendő információ a hiteles helyreállításhoz, valamint az újkori palotát is nagymértékben takarta volna a további kiegészítés. Ezért csak a gótikus zárterkély rekonstrukciója készült el a második emeletből. A terem és a palotakápolna közötti homlokzat falai is viszonylag magasan megmaradtak, azonban ennek a szakasznak a rekonstrukcióját nagyban meghatározta, hogy a barokk palota boltozatos pincéjébe, az úgynevezett Király-pincébe esik. Az István-torony másik oldalán találták meg az Albrecht-pincét, amely több egymásból nyíló, feltehetően ciszterna, majd börtön és jégverem céljára hasznosított helység volt. 

A helységeket a feltárt leletanyag legérdekesebbnek tartott részének bemutatására használta fel a BTM. A Mátyás korából származó temérdek reneszánsz épületdísz-töredék alapján azonban aligha képzelhető el az egykori gazdagság. Legjobb támaszunk a király udvarának dolgozó, humanista történetíró, Antonio Bonfini leírása. Mátyás a Zsigmond után félbehagyott építkezések későgótikus, majd főként reneszánsz modorban való befejezését tűzte ki célul. A palota külső és belső átépítésére került sor az együttes nagy részén, valamint a Zsigmond-udvarban új épületeket is építtetett. Az udvarba hívott firenzei mesterek vitelezték ki az aranyozott és színezett kazettás famennyezeteket, a kandallókat és majolika padlókat, a részben vörösmárványból kifaragott többszintes udvari loggiát. Ekkor került az udvarok díszítésére a Hunyadi Jánost, Lászlót és Mátyást megörökítő bronz szoborcsoport, valamint a Pallasz-kút és a külső udvarba Herkules ércszobra. A Corvina-könyvtár elhelyezésére az 1480-as évek eleje közepe táján kerülhetett sor két boltozatos helységben, melyek plafonjára a csillagok állását festették a Mátyás születése, és cseh királlyá koronázása napi állásuk szerint. Ez utóbbit később II. Ulászló átfestette saját trónra lépésének napja nyomán. A palota kertjeiben egzotikus vadakat is felvonultató állatkert, illetve madaras liget kapott helyet többek közt. II. Ulászló szerette volna felülmúlni elődjét építkezésekben, ám ez sem neki, sem a Mohácsi-csatát követően patakba fúlt fiának, II. Lajosnak nem adatott már meg, építőtevékenységük zömében erődítésekre koncentrálódott a közelgő török veszély miatt.

A palota pusztulása volt az egyik ára a régi magyar főváros visszaszerzésének. Az 1686-os veszteségért a fennmaradt töredékes leletanyag és az újkori palota részben talán kárpótol minket. Azonban Gerevich és Gerő László minden akarata ellenére, talán a politikai nyomás miatt sok helyen vitatható megoldásokra, a műemléki elvek figyelmen kívül hagyására került sor. Más helyeken viszont a XIX. század végi építkezésekkel szemben érzett, kritikátlan ellenszenv vezetett a második világháborús pusztítást tetéző bontásokhoz, nagyban visszavetve ezzel a rekonstrukció egészének szakmai és általános elfogadottságát. Összességében a Gerő által utólag élményszerű bemutatásnak nevezett módszer legsikerültebb részének a királyi kertek helyén kialakított egykori erődrendszer bemutatása nevezhető, sajnos azonban azt hozzá kell tenni, hogy sok helyen ez a palota megközelítésének, utólag nézve elfogadhatatlan mértékű romlását eredményezte.

történelmi építészet, magazin, budapest, buda, királyi palota, budai vár, ybl miklós, kelecsényi kristóf, hauszmann alajos, budai királyi palota, gerő lászló Icon_print

budai_palota_1686-os ostrom

budai_palota_index

A királyi palota középkori állapota metszeteken és a feltárás fotóin

A királyi palota középkori állapota metszeteken és a feltárás fotóin

A királyi palota középkori állapota metszeteken és a feltárás fotóin

A királyi palota középkori állapota metszeteken és a feltárás fotóin

A királyi palota középkori állapota metszeteken és a feltárás fotóin

A királyi palota középkori állapota metszeteken és a feltárás fotóin

A királyi palota középkori állapota metszeteken és a feltárás fotóin

A királyi palota középkori állapota metszeteken és a feltárás fotóin

A királyi palota középkori állapota metszeteken és a feltárás fotóin

A királyi palota középkori állapota metszeteken és a feltárás fotóin nyito

A palota helyreállított középkori erődrendszere ma

A palota helyreállított középkori erődrendszere ma

A palota helyreállított középkori erődrendszere ma

A palota helyreállított középkori erődrendszere ma

A palota helyreállított középkori erődrendszere ma

A palota helyreállított középkori erődrendszere ma

A palota helyreállított középkori erődrendszere ma

A palota helyreállított középkori erődrendszere ma

A palota helyreállított középkori erődrendszere ma

A palota helyreállított középkori erődrendszere ma

A palota helyreállított középkori erődrendszere ma

A palota helyreállított középkori erődrendszere ma

A palota helyreállított középkori erődrendszere ma nyito

budai_palota_hipotetikus

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317