Logomain

Iskola mint kísérlet, Budaörs mint építészeti labor

By Kovács Dániel 2010. december 20. 14:38

szerk at hg dot hu

720130603-19838-smw2yp.gallery

kékiskola

Cikkep220130603-19838-1dw5bgm.gallery

kékiskola_2

Cikkep2_hl20130603-19838-1h91xh3.gallery

dec21_hl_kekiskola

120130603-19838-prvpb9.gallery

Kék iskola, Budaörs: a jelenlegi állapot az udvar felől

220130603-19838-fripac.gallery

Kék iskola, Budaörs: a tervezett állapot az udvar felől

320130603-19838-1xwd7yl.gallery

Kék iskola, Budaörs: a jelenlegi állapot az udvar felől

420130603-19838-indvc3.gallery

Kék iskola, Budaörs: a tervezett állapot az udvar felől

520130603-19838-owg1vb.gallery

Kék iskola, Budaörs: egy osztályterem jelenlegi állapota

620130603-19838-1vkkxs8.gallery

Kék iskola, Budaörs: egy osztályterem tervezett állapota

820130603-19838-nj1c5y.gallery

Kék iskola, Budaörs: helyszínrajz

920130603-19838-19gw6sf.gallery

Kék iskola, Budaörs: a homlokzat terve

1120130603-19838-1pbxees.gallery

Kék iskola, Budaörs: alaprajzok

1220130603-19838-14z1tuo.gallery

Kék iskola, Budaörs: a tervezett klímahomlokzat szerkezeti felépítése

1320130603-19838-e3nptj.gallery

Kék iskola, Budaörs: ökoséma

Galeria20130603-19838-10a3mbv.gallery

Kék iskola, Budaörs galéria

Izgalmas építészeti kísérletnek ígérkezik a legújabb budaörsi fejlesztés, a Kék iskola tervezett klímabarát átépítése.

Győr az autóipar fellegvára, Szeged biopolisz, Pécs kulturális főváros, Gyula és Balatonfüred viszont a turizmusra koncentrál: egyre több magyar város próbálja újrapozicionálni magát a régió üzleti-kulturális-társadalmi térképén. A főváros szomszédságában fekvő Budaörs, túl azon, hogy kereskedelmi és logisztikai jellegének köszönhetően a legtehetősebb hazai települések egyike, emellett a kortárs építészet kísérleti laboratóriumává és reprezentatív bemutatóhelyévé válik mostanság.

:image_69527
Kék iskola, Budaörs: látványterv madártávlatból

A város elismerésre méltó eddigi új épületei, például a Dobai Építésziroda tervei alapján készült új általános iskola, az Építész Stúdió uszodája, vagy a Zsuffa-Kalmár páros városházája mellett ezt támasztja alá a legújabban tervezett fejlesztés: a lakótelepi „Kék iskola” átépítése. Az épületet 1978-ban 16 tantermes iskolaként adták át – ma ugyanakkora alapterületen 24 tantermesként üzemel. A folyamatos karbantartásnak köszönhetően jó karban van, a megnövekedett diákszámnak, a megváltozott oktatási metódusoknak azonban ma már nem felel meg. Az önkormányzat 2009-ben írt ki pályázatot a felújításra és az épület egy szinttel való bővítésére, amelynek megosztott első helyét a Fernezelyi-Basa Építészetiroda, illetve a Gereben Marián Építészek Kft. és Evva Ambrus közös terve nyerte. A közbeszerzési pályázat után végül a megbízó az utóbbi mellett döntött – pedig ők álltak elő a nagyobb volumenű tervvel, amely több szinten is gyökeres változtatásokat kínál.

Némi utánajárást követően ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy az iskola gondjait nem oldja meg, ha ráhúzunk a jelenlegi épületre plusz egy szintet és átszínezzük a homlokzatot – mondja Gereben Péter, az iroda vezetője a Pasaréti úti irodában, a tervek felett. Ezért döntöttek úgy, hogy a kijelölt területen túlnyúló változtatásokat is javasolnak pályatervükben, amelyet egyébként az esélytelenek nyugalmával dolgozott ki Gereben Péter és Evva Ambrus.

Az iskola jelenleg két, egymással párhuzamos tömbből áll: a Bretzfeld utcához közelebb fekszik a sportcsarnok és a hozzá kapcsolódó konyha és étkezde, a telek belsején pedig az iskolai szárny. A kettőt középen üvegezett, földszintes nyaktag kapcsolja össze. A főbejárat az iskola kapuja, amely azonban nehezen, egy gyalogos sétányról közelíthető meg. Ez fontos probléma, ugyanis míg az építés idején a legtöbb gyerek a közeli lakótelepről érkezett, gyalog, addig mostanában zömüket a szülők szállítják autóval. Megállni viszont alig lehet a közelben, így a pályázati kiírásban is szerepelt egy úgynevezett „kiss&drive” tér, azaz az autósok rövid megállására alkalmas parkoló létrehozása. Ezt az építészek a sportcsarnok előtt, a Bretzfeld utca mentén helyezték el.

Ez magával vonta a földszint belső tereinek teljes újjászervezését – hiszen a főbejárat az épülettömb ellentétes oldalára került át, a sportcsarnok és a konyha közé. Így hozzá kellett nyúlni az eredeti feladatban nem szereplő részekhez is, ennek köszönhetően azonban új közösségi tereket lehetett kialakítani. A bejárattól az iskolai szárnyhoz vezető folyosó megmarad, ám a mostani nyaktag helyére kerülő, tölcsér alakú térrel nagyvonalú zsibongóvá alakul. Bekerült két újabb bővítmény is a két nagy épülettömb közé. Az egyikben a könyvtár olvasóterme, a másikban az étkező kapott helyet. A nyaktagok között két apró belső udvar jön létre, becsempészve a természetet és fényt juttatva a közösségi terekbe. Az iskolai szárny két, udvarra néző tantermének helyén, az új aulához csatlakozva alakult ki a színházterem, amely közvetlen kijáratot kapott az udvarra. Azon túl, hogy ezzel esős időben is használható belső tér alakult ki, az új udvari kijárat megold egy másik régi problémát is: most a szünetekben ugyanis csak a főbejáraton megközelíthető az udvar, így tanári csatárlánc ügyel arra, nehogy a nebulók kereket oldjanak. A létrejött, büfével és kiállítóteremmel bővíthető, de a sportcsarnokhoz is szervesen kapcsolódó zsibongó akár rendezvények szervezésére is alkalmas, hétvégére az iskola kiadhatja, plusz bevételre téve szert.

A változtatások másik része az iskola belső tereinek funkcióit érinti. Az iskolai szárny kettévágásával két, saját közlekedőmaggal bíró „torony” alakul ki: az egyik az alsósok, a másik a felsősök birodalma. Az alsósoknak saját játszóterük is lesz a földszintes nyaktagok tetején, ahol a nagyobbaktól háborítatlanul játszhatnak. A helyigényesebb felsős oktatás plusz teret nyer az újonnan épülő harmadik szint egyik felében – a másik felébe, az alsós „torony” tetejébe a tanári szobák kerülnek. Itt a kiszélesedő középfolyosó átvágásával keskeny, kétszintes átrium is kialakul, természetes fényt juttatva az alsóbb szintre. Emellett újra kibontják a középfolyosók utólag elfalazott, a világítást szolgáló bővületeit is az első-második emeleten.

A leglátványosabb változtatáson az iskola homlokzata esik át. Teljesen eltűnnek a részben hőszigetelés nélküli vasbeton elemek; helyükre könnyűszerkezetes, duplahéjú klímahomlokzat kerül. A vasbeton eltűntének köszönhetően nem kell megerősíteni az alapozást sem az újabb emelet miatt. A jelenlegi homlokzat helyére hatalmas üvegablakok kerülnek, maximum harminc centiméter magas párkányokkal. Előttük egy méterre újabb, részben átlátszó, részben áttetsző polikarbonát fal húzódik majd. Az így létrejövő épülethéj jó hő- és hangszigetelő, és megkönnyíti az épület szellőztetését. Az áttetsző polikarbonát homlokzatba minden tanteremnél két színes, szögletes tölcsér mélyül, egy kisebb és egy nagyobb ablakkal – ha szükséges, a közvetlen szellőztetés is megoldható így. Oda, ahol nincs ablak, az építészek cserepes növényeket terveztek, a speciális körülményekre való tekintettel gondosan válogatva, vegyítve a lombhullató és az örökzöld évelőket. A növények nemcsak a gondoskodás élményét adják meg a diákoknak, kézzelfoghatóvá téve a fenntarthatóságot, de nyári árnyékolásukkal és a párologtatással az egészséges környezethet is hozzájárulnak. 

:image_69528
A Kék iskola makettje

Az új homlokzat a polikarbonát fehéres-szürkés sávjaiból és a színes tölcsérek játékából áll össze. A kisebb ablakok körött meleg színek, a nagyobb nyílásoknál az épület nevéhez méltóan a kék eltérő árnyalatai jelennek meg. Az újszerű megoldások egy részét az építészek saját magukon modellezték – két hónapig dolgoztak például az ablakok elé erősített polikarbonát falak mögött.

Az iskola működését kipróbált technológia is segíti majd: a növényeket automata öntözőrendszer segítségével locsolják, az elhasznált levegőből kinyert hővel pedig a gépesített szellőztetőrendszeren beáramló friss levegőt melegítik fel. Az új legfelső szintre jól szigetelő zöldtető kerül. Felmerült a napkollektorok telepítése is – ezeket azonban inkább a sok melegvizet igénylő sportcsarnok-konyha tömb felújításánál javasolják majd.

A beruházás jelenleg az engedélyezési tervnél tart, a forrásokat nagyobbrészt pályázat útján tervezi összeszedni a fenntartó. Ha minden jól halad, három éven belül elkészülhet Budaörs legújabb kísérlete – eggyel több ok, hogy a kortárs építészet iránt érdeklődők ellátogassanak a városba.

építészet, magyar építészet, magyarország, terv, budaörs, kortárs építészet, evva ambrus, gereben-marián építészek, gereben péter, cKék iskola, Budaörs: látványterv madártávlatból Icon_print

kékiskola

kékiskola_2

dec21_hl_kekiskola

Kék iskola, Budaörs: a jelenlegi állapot az udvar felől

Kék iskola, Budaörs: a tervezett állapot az udvar felől

Kék iskola, Budaörs: a jelenlegi állapot az udvar felől

Kék iskola, Budaörs: a tervezett állapot az udvar felől

Kék iskola, Budaörs: egy osztályterem jelenlegi állapota

Kék iskola, Budaörs: egy osztályterem tervezett állapota

Kék iskola, Budaörs: helyszínrajz

Kék iskola, Budaörs: a homlokzat terve

Kék iskola, Budaörs: alaprajzok

Kék iskola, Budaörs: a tervezett klímahomlokzat szerkezeti felépítése

Kék iskola, Budaörs: ökoséma

Kék iskola, Budaörs galéria

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317