Logomain

A house olyan, mint az építészet!

By Szépvölgyi Viktória 2010. december 12. 10:49

szerk at hg dot hu

Porte320130603-19838-f3s6d3.gallery

tiovonen_portré

Toivonen_installacio120130603-19838-14tfgpp.gallery

tiovonen_installáció

Toivonen_irodater20130603-19838-1t2i93i.gallery

tiovonen_irodatér

Toivonen_nyaralo220130603-19838-1pkb79x.gallery

tiovonen_nyaralo2

Toivonen_nyaralo420130603-19838-bna2fi.gallery

tiovonen_nyaralo4

Toivonen_nyaralo520130603-19838-my374d.gallery

tiovonen_nyaralo5

Toivonen_nyaralo620130603-19838-4puvpm.gallery

tiovonen_nyaralo6

Index20130603-19838-1urerna.gallery

toivonen index

Toivonen_yhouse120130603-19838-6jv0qy.gallery

tiovonen_yhouse

Tuomas Toivonen, sokoldalú finn építész-dj-vel beszélgettünk kommunikációról, a forma fétiséről és a finnek legnagyobb bajáról.

Szókimondó rapper, várostervező, filmes, építész, dj és oktató. A finn Tuomas Toivonen. Helsinkiben él, New Yorkban, Shanghaiban, Tokióban és Európa számos nagyvárosában tart előadásokat, komponál kortárs táncelőadáshoz zenét, forgat kísérleti filmet, publikál újságíróként és kritikusként, készít könyvet, vezet oknyomozó riport-sorozatot a finn tévében, tervez várost, nyaralót, divatbemutatóhoz látványvilágot, ír és ad ki építészeti problémáknak szentelt house lemezt. A sokoldalú tehetség 2010 novemberében a II. Nemzetközi Építészeti Makettfesztivál alkalmából járt Budapesten. A Műcsarnokban tartott előadása után adott interjút a hg.hu-nak, majd az este folyamán dj-ként és rapperként is bemutatkozott.

Toivonen 2005-ben alapította NOW for Architecture and Urbanism nevű stúdióját, melyet „akadémiaként”, különös iskolaként működtet. Kollégáival kísérletezik és tanul, a megrendelőket laboratóriumnak tekinti. A NOW stúdió nem klasszikus tervező cég, inkább emberi közösség. Elbírja azt a rugalmasságot, melyet Tuomas sokrétű érdeklődése és nyitottsága megkövetel. „…valós értékekre van szükség, a mátrixon és az üres esztétizáláson túl. Tényleges emberek álmaival dolgozunk, ebből kell várost építenünk! Nem csomagolástervezők vagyunk!” – mondja. Tevékenységére a neves New York-i Wall Street Journal is felfigyelt az elmúlt hónapban, címlaptörténetként cikket közölve Toivonenről.

hg.hu: Az Ön sokoldalúsága Moholy-Nagy Lászlót juttatja eszembe, aki arról írt a húszas-harmincas években, hogy az ember eredendően minden szakma birtokosa volt. Vadász, építész, orvos, szűcs feladatát is ellátta.

Tuomas Toivonen: Szakmaszerű túlélő! Képességeink egy része teljesen haszontalannak tűnik, mégis egy adott pillanatban szükség lehet rá. Talán nem is neked, hanem a gyermekeidnek. Ez a kontinuitás mechanizmusa – ugyanaz, mintha civilizációt mondanék. A tudásra való képesség. Ami röviden annyit tesz, hogy Te vagy a könyvtár!

hg.hu: Az építész dolga tradicionálisan ez, ha nem tévedek.

TT: Abszolút! A figyelem, a megértés nagyon fontos, és a döntések, amit ezek alapján meghozol. Akár ház születik a munkádból a folyamat végén, akár nem, az is lényeges, hogy meggyőzhetsz embereket, véleményformálókat, a társadalmat… Olyan családból származom, ahol mindenki újságíró. Anyám, apám, nagybátyám, nagynéném, és én is rengeteget publikálok. Anyám mindig azt mondja: „Egy jó újságíró bármilyen témából képes izgalmas cikket írni. Ha egyáltalán nem érdekel a téma, akkor is.” Ugyanígy működik az építészet. Nincs álom megbízás, vagy álom beruházó. Mindig az a tökéletes, ami érkezik! Ha elég jó vagy, mindent a megfelelő irányba fordíthatsz! Ezt a legnehezebb megtanulni és tanítani.

:image_69185
Tuomas Toivonen: Megamúzeum – konceptuális épület a Finn Nemzeti Múzeum gyűjteményének időrendben történő bemutatására

hg.hu: Előadásában hangsúlyozta a kommunikáció jelentőségét. Ez a terület kézzel foghatóan átalakította az építészetet, egyben életterünket és munkakörnyezetünket is: nyitott, egyterű irodákban, lakásokban, úgynevezett kommunikatív terekben élünk, dolgozunk. Milyen hatással van mindez a városi szövetre és a várostervezésre?

TT: A város a kommunikáció hangszere. Aktivitást eredményez az emberek között. De kérdem én, hogy MIT akarsz kommunikálni? Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy általa megváltozatható bármi! Vajon az egy nap alatt téged érő vizuális ingereknek mekkora hányada a grafikai tartalom? És ennek a grafikai tartalomnak hány százaléka szeretne eladni valamit? Vizuálisan és kommunikációs módszereiben egyaránt agresszív világ vesz körbe minket. Nagyon kevés szabad hely marad fenn a figyelmünkben egyéb üzenetek és hatások befogadására. A valláshoz kapcsolódó képi információ például egész más szándékkal kommunikál, és manapság nem tudjuk hova tenni. Pedig ha egy középkori városra gondolsz, a kultúra középpontját jelentették a templomok. A katedrális volt a neonfelirat! A kor Las Vegasa! Színekkel, fényhatásokkal, képekkel, őrült, letaglózó építészettel.

:image_69186
Tuomas Toivonen tervezte irodaházbelső

hg.hu: Ez a vizuális kommunikáció. De mi lesz a szöveggel?

TT: Több szöveg kellene, több tartalom! Ez a legértékesebb adatátviteli folyamat. Gondolkodásmódot, új aspektust adhatsz át a szöveggel. Olyan értéket, amiben van potenciál, és a kommunikáció egyre izgalmasabb területe.

hg.hu: Az építészet alapvetően vizuálisan kommunikál. Ugyanakkor gyakran magában az épületben ölt testet a projekt gondolati háttere. Például Arata Isozaki japán építész Krakkóban hullámot formázó háztetőt tervezett a Manghha Center múzeumnak, mert a Visztula folyó mellett található az épület, és szerette volna a hullámokat a formába komponálni.

TT: Végy egy témát és esztétizáld! Ideológiai vákuumban létezünk, amely arra készteti az embereket, hogy belekapaszkodjanak bármibe. Jellemző manapság a technológia vagy egy-egy jelenség esztétizálása, a Forma Fétise. De hát könyörgöm, nincs is tárgy, forma nélkül! És ha valakinek az a válasza, hogy „Forma”, akkor vajon mi lehetett a kérdés? Jó technika az ötletek tesztelésére, ha elgondolkodsz „Valóban azt a kérdést tettem fel magamnak, ami előre visz?” És ha megjelenik a tudatodban az a szó, hogy MEGOLDÁS, azonnal felejtsd el! Rettenetes szó az építészetben a Megoldás. Az elmúlt 80-90 év modernizmusa megoldott-e több problémát, mint amennyit létrehozott? Az idealizmus, az optimizmus sohasem működött. Minden újabb generáció nekifut - hiszen ez a kötelessége -, hogy létrehozza az új ideált és eltűntesse az előzőt. Ez az, amit az összes szakma tesz - legyen szó zenéről, írásról, vagy filmről. Az építészek tervezőasztalán landol maga a változás, így szerepe szerint a tervező a változásnak nevet ad, és kezeli azt.

hg.hu: Kiemelte előadásában, hogy egy maketten keresztül lehet a legjobban kommunikálni.

TT: Míg a látványterv zárt, nem körbejárható, a makettre rámutathatsz, és megválaszthatod a saját nézőpontodat. Mivel megépíted, arra kényszerít, hogy minden részletet megoldj. Szembesülsz vele - amit a rajzon észre sem vettél -, hogy egy-egy sarok például túl sötét. Általában csak akkor tanulunk a házainkból, amikor már megépítettük őket. De ha modellt is készítesz, lehet, hogy fel sem épül a ház, mert a makett rádöbbent, hogy újra kell kezdened a tervezést. Az egyik barátom megnyert egy óriási pályázatot, és bár nagy dolog a giga beruházás, de 7 év után még nincs kész az épület. Minden hibájukat ezen a házon követik el. Az irodámmal több mint 40 kicsi projektet csináltunk végig az elmúlt három évben, melyeknél apró részleteket tesztelhettünk. A munkáink többsége határterületeken mozognak. Gyakran olyanok, amik sohasem tartoztak eddig építészi feladatkörbe.

:image_69187
NOW: Nyaraló Finnországban

:image_69189
NOW: Nyaraló Finnországban

:image_69191
NOW: Nyaraló Finnországban

:image_69190
NOW: Nyaraló Finnországban – az épület és a makett

hg.hu: Miben segíti Önt ez a sokoldalúság?

TT: Például magam köré gyűjtök embercsoportokat, és „teremtek” egy klienst. Csoportos házépítésbe kezdek, úgynevezett Call housing projektekbe.

hg.hu: Call housing?

TT: Lefoglalunk a várostól területeket, és a lakók, magánemberek szállnak be a saját pénzükkel. Jelképesen „téglákat” vásárolnak, ezzel társ beruházóvá válnak. Sok lakás valósult meg így Finnországban az 1920-as, 30-as években. Építészek foglalták le a földet, tervezték a házat, fektették a téglát, hoztak létre lakóépületeket. Több szakma, ügyvédek saját maguknak építtettek házat. Egész más hozzáállást tükröz ez, mint az ingatlanpiacnak termelt lakópark esete. Így nem a statisztika és a piac irányít mindent! Különben, ha a statisztika azt dobja ki, akkor 1,7 gyermekre kell kiszámítanod az ideális életteret? Mi az az 1,7 gyermek? Borzasztó a tömeges lakásépítési mutatókra szabott építészet. Tényleges emberek álmaival dolgozunk, ebből kell várost építenünk! Nagy kár, hogy nincs több olyan építész, aki a már elfeledett, igazi szakmának hódolna. Nem csomagolástervezők vagyunk!

hg.hu: Legfrissebben felépült terve, a saját nyaralója fenntarthatósági díjat kapott. Hogyan tölti be ezt a szerepét a ház?

TT: „Kitűnően fenntartható családi ház” a díj pontos neve, amin bevallom, csodálkoztam, hiszen a fenntarthatóság nem felsőbbrendű, „kitűnő” címet érdemlő dolog. A hideg finnországi tél miatt nagyon jól szigetelt a ház, föld-hő hasznosításával, geotermikusan fűtünk, a szomszédos tó rendkívül tiszta, így onnan nyerjük a vezetékes vizet. Valójában semmi különös technológiai vívmány nincs beépítve. Finn viszonyok között kifejezetten olcsónak számít az épület, 1000 EUR/m2 volt a létrehozási költsége. A fenntarthatóság terén egyébként Finnország egyáltalán nem kínál követendő példát! Az Arab Emirátusok, Szaúd-Arábia, és az USA után, a 4. helyen, Finnországnak a legnagyobb az ökológiai lábnyoma. Ugyanakkor az erdőknek köszönhetően ez mégsem jelent akkora problémát, hiszen majdnem egyensúlyba tudják hozni a helyzetet. Különös, nem?

:image_69193
NOW: Y House, Finnország

hg.hu: Mitől lehet ilyen nagy a „lábnyom”?

TT: Óriási a baj! A negyvenes évektől a kilencvenes évekig folyamatosan romlott a helyzet. Úgy is leírhatnám az országot, mint egy 520 km átmérőjű népes erdőt. Jelenleg Finnországban a legnagyobb a munkahely-lakóhely, iskola-lakóhely között megtett távolság a világon. Hosszan és sebesen autóznak az emberek. Helsinki régiójában 1,2 millió ember él, de ebből csupán 580 000 fő lakik Helsinkiben. A külvárosban 250-300 méterre állnak egymástól a házak - az az érzésed, mintha nem is lenne szomszédod. Mikor repülőről nézed, üresnek hat az ország, pedig a teljes területét használjuk. Általában egy családból két autóval indulnak el reggel, és levezetnek 60 km-t a munkahelyükig. Azért költöztek ki a városból, mert alacsony volt a telekdíj. Az önkormányzatok a legkülönfélébb adókedvezményeket találják ki, hogy az embereket odacsábítsák, sőt, gyakran ingyen adják a telket, ha építesz rá. Szóval, ha a fenntarthatóságot vesszük, fontosabb, hogy HOVÁ építkezel, mint a HOGYAN.

hg.hu: Ön dj-ként is ismert. Most jelent meg legújabb albuma, Urbanism in the House címmel. Milyen múltra tekint vissza zenészként?

TT: Kilencéves koromban már zongoráztam, 10 évesen kaptam meg az első szintetizátoromat, majd house, techno és hip-hop zenét játszottam rádió dj-ként. Aztán egy évtizedig működtettük a Giant Robot zenekart. Játszottunk Budapesten is, 2002-ben a Sziget Fesztiválon, meg az A38 hajón. 4 albumot adtunk ki. Van egy saját stúdióm otthon, ott készítem az önálló lemezeimet 2005 óta. Az említett Urbanism in the House albumot az idei, 12. Velencei Építészeti Biennálén mutattam be. Építészeti lemez lett, számos szakmai tartalmú rappel, társadalomról, civilizációról, várostervezésről, építészetről és annak kultúrájáról szóló számokkal. Végig house zenével, mert a house olyan, mint az építészet!

NOW: Town planning becomes a tool

hg.hu: Hol segíti ez a két terület egymást?

TT: Elgondolkodtam rajta, ha az enyém a közönség figyelme 2-3 percre, akkor mit is adjak át nekik. Hiszen nálam a mikrofon! Nem tapéta, nem maszatolás a háttérben a zeném, hanem kommunikációs csatorna, kinyilatkoztatás! Ha egy előadáson, vagy egy beszélgetés során körülírnám, mit jelent számomra a várostervezés, fél órába telne ugyanazt átadnom, mint amit egy 3 perces számmal, letisztultan el tudok mondani. Ez a műfaj szépsége! Számomra azért fontos ez az album, mert korábban szétvált bennem a zenész identitása az építészétől. Ez az első alkalom, hogy nem kell különválasztanom a foglalkozásaimat. Önmagam vagyok, és felvállalom, ami érdekel. Nem csinálok belőle problémát, hogy dj-ként építész, vagy építészként dj legyek. Nem akarok megfelelni, és alkalomhoz illő módon megjelenni az aktuális környezetemben!

építészet, kék, finnország, interjú, finn építészet, kortárs építészet, tuomas toivonen, szépvölgyi viktória, now office for architecture and urbanism Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317