Logomain

A klasszicista Pest éke: ilyen volt a Lloyd-palota

By Merényi György 2010. december 5. 09:00

szerk at hg dot hu http://giorgionane.blog.hu/

Haboru20130603-19838-1o1ohes.gallery

lloyd_palota_háború

Lloyd_csesze20130603-19838-mvi2sf.gallery

lloyd_palota_csésze

Huttl_cegjelzes20130603-19838-13f8bbs.gallery

lloyd_palota_cégjelzés

Index20130603-19838-nqo8hd.gallery

lloyd_palota_index

9kirakodovasarter20130603-19838-wos44f.gallery

lloyd_palota_kirakodó

11kirakodoterazeuropaszallovalhatterbenalloydpalotaval20130603-19838-1iozto.gallery

A Kirakodó tér egységes házsora; balra az Európa-szálló, a háttérben a Lloyd-palota.

Apalotaalaprjza20130603-19838-1sewdx1.gallery

A palota alaprajza.

6hildterveahomlokzatrol20130603-19838-dwl5cf.gallery

Hild József terve a Lloyd-palota homlokzatához.

8anagyportfelvertarkadok20130603-19838-wdfwts.gallery

A Lloyd-palota nagy port felvert árkádjai, a háttérben a királyi palota.

Apalotakloszfelvetelen_a_huttluzletprtaljaval20130603-19838-1m5ax3o.gallery

A Lloyd-palota a koronázási dombról.

Aferencjozsefterhatterbena_polaotaval20130603-19838-13svm9b.gallery

A Ferenc József tér, a háttérben a Lloyd-palotával.

10deakszobraa_aploteelott20130603-19838-jdf1xt.gallery

Deák Ferenc szobra, a háttérben a Lloyd-palotával

4alloydpalotaszembol20130603-19838-onqb0m.gallery

A Lloyd-palota Klösz György fotóján, beüvegezett oszlopsorral.

Lloydpalotabeuvegezettportikusszaldianafurdovel20130603-19838-1vjswr2.gallery

A Lloyd-palota és a Diana-fürdő még ép épülete.

Galeria20130603-19838-1ai2e4w.gallery

Kép-regény: a Lloyd-palota története galéria

Hild remekműve, a mai Roosevelt téren álló Lloyd-palota egykor a város legszebb klasszicista remek volt.

Szerencsésebb időkben a nagyvárosok arculatának kialakulását egységes elvek segítették, ezek következetes végigvitelére alapított intézményekkel. Pesten a 19. század elején a József nádor vezette Szépítő Bizottmány, a század második felére egyesült Budapesten pedig a napjainkban annyiszor emlegetett Fővárosi Közmunkák Tanácsa őrködött a városképi harmónia felett. Az eredmény ma is lenyűgöző: a budai alagút bejáratának tetejéről a Dunán átfeszülő Lánchídon áttekintve bontakozik ki például annak a várost rendező tengelynek a képe, amely mentén a Pest középkori városfalától északra kiépülő új városrész kialakulhatott. E tengelyt a méretei miatt bazilikaként emlegetett lipótvárosi plébániatemplom monumentális toronypárja koronázza. A Lánchíd pesti oldalán születő városrész kereskedelmi központjában, az akkori Kirakodó téren (korábban Rakpiacnak, majd Ferenc József térnek nevezték, napjainkban pedig Roosevelt térnek hívják) és környékén felépülő paloták páratlanul egységes városképpé formálódtak.

E korszak kimagasló építésze kétségtelenül az Itáliában tanult Hild József (1789-1867), hiszen nagyrészt az ő munkásságához köthető Pest klasszicista városképének kialakulása. Gazdag pályafutása során Hild Pesten és Budán 917 építési engedély iránti kérelmet nyújtott be. A Kirakodó téren és a környező utcákban a legtöbb épületet is ő tervezte.

A Pesti Kereskedelmi Testület 1828-ban építtetett reprezentatív palotát a Kirakodó tér déli oldalán Hild Józseffel. Ez az 1854-től Lloyd-palotaként emlegetett portikuszos épület a főváros legszebb klasszicista palotája lett, amelynek harmóniájához csak két későbbi ház, Pollack Mihály Nemzeti Múzeuma (1837-1847), és a pesti Vármegyeháza ifjabb Zitterbarth Mátyás tervei alapján készült homlokzata (1838-1841) mérhető. A Lloyd-palota tervei 1826-ban készültek, József nádor helyeslése mellett. Merkur isten „templomát” később vele átellenben a század hatvanas éveiben követte Athénéé: az Akadémia ma is álló épületét azonban osztrák építész, Friedrich Stühler tervezte neoreneszánsz modorban, ám kivitelezésében a kor kiválóságai, Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal vettek részt.

A Lloyd-palota a mellette álló Diana-fürdővel és az Európa szálló tömbjével harmonikus együttest képezett, amelynek egyik titka az volt, hogy homlokzataik közel azonos rendszerben készültek, szinte kivétel nélkül három szinttel. A telekméretekhez igazodó szélességük azonban különböző volt: ez határozta meg a nyílástengelyek kiosztását, a kiemelt középrizalit és az épület arányait. Hild újítását, a Lloyd-palota erőteljesen kiugró rizalitjának árkádos alsó részét eleinte komoly kritikák is érték emiatt.

A trapéz alakú telken szabályos téglalap formájú belső udvar köré szerveződött az épület. Az északi főhomlokzatra a reprezentatív helyiségek néztek. A dunai és az átellenes oldalon egymásba nyíló, oldalfolyosóra fűzött látványos térsor jött létre. A földszinten, a tér és az utca felé, közönségforgalmi szempontból nyitott termek voltak. Hild ezzel jól használható, egyszerű, mégis látványos épületet teremtett. Az öttengelyes középrizalittal és kétszer öttengelyes oldalszárnnyal tagolt épület méltóságteljes látványt nyújtott. (A középrizalit oszlopközeit később beüvegezték, ez némileg lerontotta az eredeti hatást.)

Nevét a ház nem véletlenül kapta Edward Lloyd XVII. század végi angol üzletemberről, aki londoni kávéháza megnyitása után hajózási kereskedelmi szaklapot is indított. Az osztrák, német és angol hajózási vállalatok erről a lapról nevezték el magukat „Lloyd”-nak. Az épület kalandos, regényes történetét ott lakó hírességek, változó funkciók, átalakítások, háborúk rombolásai színesítették. 1867-ben például ennek az épületnek ablakaiból követhette Erzsébet királyné hitvesének, Ferenc József császárnak magyar királlyá koronázásakor a koronázási dombon megtett szimbolikus kardcsapásait. 1914-ben eltervezett bontását, hogy helyén még hatalmasabb biztosítótársasági épület születhessen, csak az első világháború akadályozta meg.

A belső udvarán oszlopcsarnokos palota többféle funkciót töltött be: földszintjén Gabonacsarnok (szállítmányozási vállalatok), a Pesther Lloyd című napilap nyomdája, valamint kávéház működött, első emeletén a Lloyd Társaság és a Magyar Kereskedelmi Bank, a második emeleten pedig a Kereskedelmi Kamara helyiségei voltak. Az emeleten, a jón fejezetes oszlopokkal és háromszögű oromzattal hangsúlyozott középrész mögött, a Lloyd Társaság ünnepélyes alkalmakra használt, reprezentatív dísztermét alakították ki. Az első pesti tőzsdét is itt alapították 1854-ben. (1893-ban döntöttek új otthon építéséről, ez lett Alpár Ignác monumentális Tőzsdepalotája a Szabadság téren.) A Nemzeti Kaszinó az első emeleti traktusnak azokat a részeit foglalta el, melyeket később a Munkapárt (korábban Szabadelvű párt) bérelt, és 1830-tól kezdve 1847-ig itt tartotta összejöveteleit, tanácskozásait, hangversenyeit és híres báljait. A palota második emeletén volt a Kereskedői Kaszinó, amelyet csak jobb módú pesti kereskedők látogattak.

Az épületnek a Dorottya utcai sarkán üzemelő lármás Lloyd kávéház helyén nyílott a város egyik elegáns porcelánüzlete: Hüttl Tivadaré. Óbudán termelő gyárának porcelánjai mellett az angol, francia, cseh porcelán különlegességeket is beszerezhette a korabeli polgár. A századfordulón, majd az ezt követő évtizedekben leginkább a nászajándékot vásárlók zarándokhelyévé vált.

Ám, hogy ne csak illúzióink legyenek, nem szabad elhallgatni azt sem, mennyien panaszolták egykoron a palota előtti tér elhanyagoltságát, bűzét, amelyen csak a század második felében kiépülő csatornarendszer és a köztisztaságot védő, szigorodó szabályok javítottak. E tér a városnak valóságos kereskedelmi központja is lévén, például itt „pihentek meg”, majd haladtak el a Lánchídon áthajtott sertés- és marhacsordák. A funkcióját betöltött és még hónapokig a tér közepén pusztuló mesterségesen alakított koronázási dombról is sok kesergés hangzott el a korabeli sajtóban...

Bár az első bontási szándékokat átvészelte, a felépülte után azonnal a pesti látványosságok közt szerepelt Lloyd-ot végül utolérte végzete. Végső soron értelmetlenül bontották le az Európa szállóval együtt 1948-ban, hiszen falai sértetlenek maradtak, csak tetőzete pusztult el a világégésben. Egyetlen megmaradt oszlopfője árulkodik a szép időkről, amely ma a Kiscelli Múzeum udvarán látható.

A tér valamennyi korabeli épülete ma már a múlté, csak az Akadémiai utca 3. szám alatti, szépen rendbe hozott Tänzer-palota ad képet Hild irigyelt világáról. Szerencsénkre újabb korszak újabb remekműve — a Hild-féle Nákó-ház helyén a századfordulón felépült szecessziós Gresham-palota — menthette át napjainkra a tér elegáns, városközpontnak tervezett arculatát.

Egykori vedutákon, majd archív fotográfiákon azonban tanulmányozható, ahogyan a nemes arányú Lloyd nyitja a városi polgárok közkedvelt pesti Duna-korzója egykor világhíres szállodaépületeinek sorát. A Hild-épület melletti később lebontott Stein-ház helyén épült a Ritz-Duna palota, feljebb a Grand Hotel Hungária (ez volt Pest első ötemeletes épülete) majd a Bristol és a Carlton zárta a sort. A Lánchídtól a Petőfi térig terjedő Duna-part hét épületéből hat lényegében állt 1944-ben, amikor elkezdődtek a harcok. Mára egy maradt meg ezekből — az ún. Thonet-udvar, amelyben az Állami Számvevőszék is működik.

A második világháborúban rendkívüli károkat szenvedett sor helyén épült újabb szállodák, semmibe véve ezt a páratlan és sokat emlegetett örökséget, leginkább ellehetetlenítették a városképet. Közülük még a szerencsésebbek közé tartozik a Sofitel Budapest – ez épült a Lloyd-palota helyére, Zalaváry Lajos tervei alapján. Ám ez már egy másik, szomorúbb fejezete lehetne az építészettörténeti mesének.

építészet, magazin, magyar építészet, budapest, bontás, magyarország, 5. kerület, merényi györgy, hild józsef, klasszicista építészet, lloyd-palota, epiteszet, magyar epiteszet Icon_print

lloyd_palota_háború

lloyd_palota_csésze

lloyd_palota_cégjelzés

lloyd_palota_index

lloyd_palota_kirakodó

A Kirakodó tér egységes házsora; balra az Európa-szálló, a háttérben a Lloyd-palota.

A palota alaprajza.

Hild József terve a Lloyd-palota homlokzatához.

A Lloyd-palota nagy port felvert árkádjai, a háttérben a királyi palota.

A Lloyd-palota a koronázási dombról.

A Ferenc József tér, a háttérben a Lloyd-palotával.

Deák Ferenc szobra, a háttérben a Lloyd-palotával

A Lloyd-palota Klösz György fotóján, beüvegezett oszlopsorral.

A Lloyd-palota és a Diana-fürdő még ép épülete.

Kép-regény: a Lloyd-palota története galéria

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317