A belga ingatlanfejlesztő debütálásával Budapest legzöldebb irodaháza és új közterek létesülhetnek.
Kedden sajátos, beltéri alapkőletétellel ünnepélyesen is elindították a hazai irodaház-piac legújabb fejlesztését, a Váci Greens irodaház építését – az esemény ilyetén bonyolítása a rossz időnek volt köszönhető, és tulajdonképpen a látványtervek ünnepélyes aláírását jelentette. Az Elzett gyár elhagyott angyalföldi területén több fázisban, 50 milliárd forint értékben megvalósuló barnamezős beruházás keretében összesen 85 000 négyzetméter A kategóriás irodaterületet alakítanak ki. Az épület versenybe lép a legzöldebb hazai irodaház címért, építése pedig közterek létrehozását is jelenti a városrészben; a mostani gazdasági helyzetben különös figyelmet érdemel továbbá, hogy a nagyszabású beruházással új ingatlanfejlesztő, a belga Atenor Group jelenik meg Magyarországon.
A Váci út 117-129. szám alatti, a Forgách utca és Gyöngyösi utca metrómegállók közti szakaszra eső, a Váci út-Fiastyúk utca-Madarász Viktor utca-Föveny utca által határolt területen (Google Maps) felhúzandó irodaház-komplexum mellett a fejlesztés keretében – az önkormányzattal kötött településrendezési szerződés értelmében – az itt lakók és dolgozók által használható közösségi tér is létrejön, illetve a környező utcákat is rendbe hozzák majd, így a városrész fejlesztése szempontjából is jelentőséget kap a projekt.
A belga Atenor Group a válság ellenére is optimista, és ígéretes piacnak látja Budapestet. A beruházás jelentőségét elismerve a keddi ünnepélyes eseményen részt vett Pierre Labouverie, a Belga Királyság nagykövete, Nyitrai Zsolt, az NFM Infokommunikációs államtitkára, Tóth József, a XIII. kerület polgármestere, és természetesen az Atenor képviselői: Stéphan Sonneville vezérigazgató, és Borbély Zoltán projektigazgató. Az épületet a TIBA Építész Stúdió Kft. tervezői (építésztervezők: Tiba János és Király Zoltán) jegyzik; Király Zoltánt a tervezési folyamatról faggattuk.
Első körben három épületet emelnek, a munkálatok már idén karácsony előtt elkezdődnek, a tervek szerint ezeket 2012 őszén vehetik birtokba a bérlők. Ezt követően 1-1,5 éves ütemezéssel építik fel a következő épületeket, a piaci lehetőségekhez igazodva. A kivitelezési munkálatok közvetlenül 1000, közvetve 2500 új munkahelyet teremtenek. Ennek fontosságát hangsúlyozta beszédében Nyitrai Zsolt államtitkár, míg a kerület polgármestere, Tóth József rámutatott: míg 2008-ban például egy év alatt 2000 lakást és 100 000 négyzetméternyi irodaterületet adtak át, a válság következtében ma már különösen meg kell becsülni a beruházásokat. Stéphan Sonneville kifejtette, hogy Budapestet a válság ellenére is vonzónak tartják: kiemelte az olyan adottságokat, mint a gazdasági dinamizmus, a kereskedelmi potenciál, a képzett munkaerő (szellemi és fizikai), valamint azt is, hogy jól fogadják a külföldi tőkét.
Az első épület alapterülete körülbelül 16 000 négyzetméter lesz, és 1200 munkaállomás létesül benne. Az irodaházak túlkínálattal jellemezhető piacán a környezetbarát kialakítás látszik az egyik kitörési pontnak: a Váci Greens kihívója a fenntartható irodaházak versenyében a SKANSKA Green House névre keresztelt, Budapest leendő legzöldebb irodaházaként beharangozott, szintén 2012-ben befejezni tervezett, viszont nem a BREEAM, hanem a LEED Platina minősítését megcélzó irodaháza lehet. A környezetbarát kialakítás a Váci Greens esetében olyan megoldásoknak köszönhető majd, mint a kiváló hő- és hangszigetelés, a levegőből való hővisszanyerés és a vízmelegítés az így nyert energiával, az energiatakarékos világítás, a talajhő szivattyúkkal működő fűtés, az eső- és talajvíz gyűjtése és felhasználása, a szelektív hulladékgyűjtés vagy az öltözőkkel is kiegészített kerékpártárolók. A beruházó szerint, bár természetesen többe kerül egy fenntartható épületet megépíteni, az alacsonyabb üzemeltetési költségek hosszú távon ellensúlyozzák a többletbefektetést.
Király Zoltán, a TIBA Építész Stúdió tervezője szerint a beruházás városépítészeti szempontból is rendkívül pozitív hatású lesz, ugyanis kiemelten figyeltek az előzőekben is említett közösségi terekre: ráadásul a tömb közepén húzódó, a Váci úttal párhuzamos Bence utca bekapcsolódik egy észak-déli irányú sétálóutca-tengelybe, amely egészen a Rákos-patakig húzódik majd. Ez a gesztus, azaz a forgalmas úttal párhuzamos belső sétálóutca Nyugat-Európában már elterjedtnek számít. A vegyes használatú létesítmény emellett jó átkötést, egyfajta ütközőzónát biztosít majd a forgalmas Váci út és a belső, nagy sűrűségű lakóövezet között.
A magyar építésziroda kezdetben társirodaként együtt dolgozott az Atenor már bevált belga tervező partnerével, idővel azonban a beépítés teljes áttervezésétől indulva teljesen átvették a projektet. Király szerint rendkívül nagy segítséget jelentett, hogy a konzulensek (az SMG-SISU Mérnöki Tanácsadó Kft.) már rendelkeztek tapasztalattal a zöld építészet terén, de mankót nyújtottak a tervezésnél a BREEAM minősítési rendszer követelményei is. Ha fenntartható építészet, valószínűleg mindenkinek az energiatakarékosság jut először eszébe, azonban az értékelésnél számos egyéb szempontot is figyelembe vesznek, kezdve a földhasználat, a helyszíni ökológiai szempontoktól a felhasznált anyagokig. Az épületben nagy arányban alkalmaznak majd újrahasznosított anyagokat: greslap, szőnyegpadló vagy éppen visszaforgatott zúzalék is található ezek között.
A minősítési folyamat részeként a BRE minősítő intézet egy munkatársa már a kezdetektől figyelemmel kíséri a projektet. A minősítés egyik legfontosabb vívmánya azonban, hogy „erősíti a már amúgy is meglévő pozitív gondolkodást – ahogy pedig a gondolkodásmód átalakul, úgy találunk rá a partnerekre, megoldásokra, anyagokra.” A tervező kiemeli: példaértékű volt, ahogy a beruházó a projekt mögé állt, bár „szerencsére a hosszú távú gondolkodást szem előtt tartva már itthon is egyre több pozitív példa van e téren.”
Az Atenor egyéb, folyamatban lévő beruházásai: a brüsszeli Premium lakópark és a bukaresti Hermes Business Center
Az Atenor Group Belgium egyik legnagyobb ingatlanfejlesztő cége. Jelenleg kilenc projektjük van folyamatban, összesen 350 000 négyzetméternyi fejlesztést megvalósítva. Ezek közé tartozik például egy vegyes funkciójú létesítmény Brüsszelben, amelynek részeként felépül majd Belgium legmagasabb, 140 méteres lakótornya. A cég a nagyszabású, különleges adottságú városi környezetben elhelyezkedő projektekre specializálódott. A brüsszeli projektek és a budapesti fejlesztés mellett Romániában is jelen vannak, a Hermes Business Campus 75 000 négyzetméteres leendő létesítményével.
A Váci Greens tervezői:
Építészet:
Vezető tervezők: Tiba János, Király Zoltán
Építészek: Beczner Balázs, Beszeda Zoltán, Bozsik Zoltán, Buzder-Lantos Zsófia, Erdei István, Hajas Veronika, Kovács Gergely, Patkó Csilla, Perényi Lóránt, Pintér Anita, Rosnyay Nóra, Skaliczki Judit, Szabó P. Nándor
Tartószerkezet: MTM Markovits Tanácsadó Mérnökiroda Kft.
Gépészet és elektromosság: SMG-SISU Budapest Mérnöki Tanácsadó és Szolgáltató Kft.
