Sárga tengeralattjárótól a szkarabeusz-sportcsarnokig: Nicolas Ziesellel, Budapesten járt francia tervezőjükkel beszélgettünk.
Leginkább gyerekeknek szeret építeni, és egy, a környezet és a biodiverzitás tiszteletén alapuló optimista életforma elterjesztéséért küzd kortárs francia építészeket bemutató minisorozatunk harmadik, záró részének szereplője, Nicolas Ziesel. Az építész idén másodjára járt Magyarországon: tavasszal a foghíjbeépítésekről szóló konferencián, most az ősz folyamán pedig a French Touch optimista építészeti évkönyvének bemutatója alkalmából találkozhattunk vele.
Ziesel 1966-ban született a franciaországi Boulogne Billancourt-ban. Építészmérnöki diplomáját a Paris Belleville Építésziskolában szerezte 1993-ban. 1999-ben Párizsban Christophe Ouhayoun-nal közösen megalapították a KOZ Építészirodát. Nicolas Ziesel a PLAN01 és a FRENCH TOUCH építészkollektíva tagja.
Hg.hu: Hogyan alakult az Ön pályafutása a KOZ irodán belül az elmúlt húsz évben, míg végül szerzője és egyben szereplője is lett az évkönyvnek?
Nicolas Ziesel: Christophe Ouhayoun-nal, akivel ketten vezetjük az irodánkat, ugyanabban az építésziskolában végeztük tanulmányainkat. Magas szintű intellektuális oktatásban részesültünk, azonban a szakmai életben hosszú időszaknak kellett eltelnie, amíg megtaláltuk a saját stílusunkat. Lassan bontakozott ki bennünk az, hogy mivel is szeretnénk építészet terén foglalkozni, milyen típusú épületeket terveznénk. Csak öt-hat év elmúltával sikerült megvalósítanunk az első tervünket. Kezdetben minden megbízást elvállaltunk. Valahogy szükségünk volt arra, hogy számtalan kihívással találjuk szembe magunkat. Szinte betegesen ki voltunk éhezve a munkára, faltuk a terveket. Napvilágra kellett jönniük a bennünk rejlő reflexeknek. És az is lehet, hogy ezek a reflexek nem mindig illeszkedtek a mai város, mai társadalom keretéhez.
Hg.hu: Az utóbbi években azonban számos épületet emeltek, amelyek már sajátos építészeti jegyeket hordoznak. Mi az Önök kiforrott ars poeticája?
Nicolas Ziesel: Mindegyik tervünk különös hangsúlyt fektet az épület és a kontextus kapcsolatára. Ezen felül arra törekszünk, hogy mindegyik épületünk egyedi legyen. A tervezési feladat kiírásában a programok, az egyes funkciók mindig jól el vannak választva egymástól. Tervezés során mi ezzel az elhatárolással szemben épp ellentétes műveletet hajtunk végre: arra törekszünk, hogy az eltérő funkciók párbeszédbe lépjenek egymással, máskülönben unalmas lenne az épületünk. Mindig igyekszünk rést találni az eredeti programban. Megpróbálunk hozzátenni az előírt programhoz valamit, amely életet lehel az élettelen, száraz programba. Természetesen mindezt a megadott keretek között tesszük a megrendelő büdzséjéhez mérten és a szabályzatoknak megfelelően. Rossz gyerekek vagyunk, hiszen tulajdonképpen „csalunk”. Az építész igazi feladata abban rejlik, hogy a tervezés elejétől kezdve egészen az épület megvalósításig trükköket alkalmazzon a megrendelővel, a hatósággal és a kivitelezővel szemben. Azért bűvészkedünk, hogy az építkezés befejeztével mindenki azt mondhassa:„Nahát, ez hihetetlen, ez nem is jutott volna az eszünkbe!” Persze, hogy nem gondoltak erre, hiszen ha javasoltuk volna, sohasem fogadták volna el. Mi azokhoz az ügyvédekhez hasonlítunk, akik azon törik a fejüket, mikor és hogyan lehetne az eljárást megszüntetni. Ilyenek vagyunk mi is építészet terén, szisztematikusan kutatunk a programban, keressük a kitörési lehetőségeket, a réseket. Meglehetősen furcsa eljárási mód, de rá vagyunk kényszerítve, hogy ezt a módszert alkalmazzuk.
hg.hu: Hogyan jelenik meg konkrétan ez a trükközés az épületeiken?
Nicolas Ziesel: A 2009-ben átadott, a Párizshoz közeli Saint-Cloud-ban lévő, gyermekek részére épített sport- és szabadidőközpontunk esetében mutatnám be módszerünket. A vegyes építészeti stílusú környezetben arra törekedtünk, hogy maximálisan beépítsük a rendelkezésre álló telket és kihasználjuk a megengedett legnagyobb építménymagasságot. A program két részből állt. 1600 m2-es épület, amelyet eredetileg egy hasábnak terveztünk, ketté lett szelve a két funkció egymás feletti befogadására. Mindezt a nélkül tettük, hogy elszigeteltük volna egyik funkciót a másiktól. Közös életet élnek. A sportrészleg többek között falmászók és vívók részére kialakított nagyteremből áll. A szabadidős tevékenységek céljára pedig rendezvénytermet, főzőiskolák rendezésére alkalmas konyhát, valamint könyvtárat tart fenn a központ. Ne felejtsük el a tetőn kialakított udvart sem! A két funkció közötti kapcsolatban olyan terek jelennek meg, amelyek az eredeti kiírásban nem szerepeltek. A belső közlekedéshez túlméretezett, szellős folyosókat terveztünk, amelyek helyenként játszósarkok kialakítására is alkalmasak. Érvényes ez a gyerekek által sárga folyónak keresztelt külső rámpa esetében is, amely a tetőteraszra vezet fel. Mintha egy városban lennénk: a belső termek épületekhez hasonlóan sorakoznak egymás mellett, a folyosó meg egy széles útként fut a házak előtt.
Hg.hu: A sport- és szabadidőközpont színes világa vidámságot sugall. Nem riadnak vissza a harsány színek használatától?
Nicolas Ziesel: Ez az én kicsit sajátos, személyes történetem. Olykor előbújik belőlem a bennem rejlő gyermek, aki alig várja, hogy kezébe vehesse kifestőkönyvét és színezhessen. Szeretek gyerekeknek építeni, ahol lehet játszani a színekkel. A gyermekkori élményeink inspiráltak bennünket tervezés során. Ahogy annak idején legóból és duplóból tettük, most előre gyártott színezett betonelemekből rakosgattuk össze az épületünket. A betont a szivárvány színeiben tündöklő üveghomlokzat egészíti ki, lehetővé téve, hogy a természetes fény minél nagyobb felületen, de megszűrve áramoljon be.
A belső térben is megjelennek a színek, amelyeket a beazonosítás végett alkalmaztunk: azok segítik a tájékozódást. Éppúgy, mint a Périphériques által tervezett Jussieu Egyetemen. Majd ha a „mi gyerekeik” felnőnek, ők is oda fognak járni! Chaumont-ban a sárga tengeralattjárónak becézett inkubátorházunk esetében is a megkülönböztetés végett alkalmaztuk a sárga színt. A sárgára festett épületrészek a közösségi tereket, találkozóhelyeket jelzik az épületen belül. Ez az idén befejezett létesítmény a sport- és szabadidőközponttól eltérően teljes egészében fából épült meg.
Hg.hu: Akárcsak a Forges-les-Bains-ben megépült sportcsarnokuk, amely szintén faszerkezetű.
Nicolas Ziesel: Különös, geometrikus formájú, faburkolatú épületünk elegáns sziluettet rajzol a természet lágy ölébe. Az ég és föld közé ékelődött létesítményünket skarabeuszbogárnak neveztük el. Növényzettel telepített teteje teljesen beleolvad a körülötte lévő mezők világába.Családi házak esetében is előszeretettel alkalmaztuk a fát.
Hg.hu: Nemcsak családi lakóházakat, nyaralókat, hanem többlakásos lakóépületeket is emeltek. Mi jellemzi ezeket?
Nicolas Ziesel: Sokat foglalkoztunk azzal a gondolattal, hogyan élhetünk többlakásos lakóépületben egyszerre közösségben és egyszerre egyénileg? A Courbevoie-ban található 27 lakásos szociális lakóépületünk esetében igyekeztünk mind a két lehetőségnek eleget tenni. Ez volt az első kiindulási alap. A fenntartható fejlődés jegyében született épületen körös-körül megjelenő erkélyek, teraszok átmenetet képeznek a belső és a külső terek között. Méretüknek köszönhetően jól lehet hasznosítani ezeket. A cél az volt, hogy a lakók minél többet lehessenek a szabadban, akárcsak egy kertes ház esetében. A másik ötlet az volt, hogy a lakások sokfélék és flexibilis kialakításúak legyenek. A szobákat igény esetén dolgozószobává, irodává is át lehet alakítani. A környezetbarát építési módhoz természetesen hozzátartozik az is, hogy az épületet a lakói végül intelligensen lakják és használják.
Hg.hu: Nemcsak a KOZ irodán belül tevékenykedik, hanem alapító tagja a PLAN01 építészkollektívának is. A környezetbarát építészeti tevékenységük hatékonyabb működéséhez pedig újabb csoportot hoztak létre.
Nicolas Ziesel: A KOZ három másik irodával együtt, a [BP] Architecture-rel, az Atelier du Pont és a Philéas Építészirodával alkotta meg a PLAN01 építészkollektívát. Majd a PLAN01-et követően megalkottuk a PLAN02 vagy másképpen PLAN 02 –nek nevezett öko-design csoportot is. A fenntartható fejlődés jegyében tervezett épületeink megalkotásához szakmérnökök bevonására van szükségünk. A négy iroda közösen három mérnököt alkalmaz. Folyamatosan együttműködünk, együtt gondolkozunk a tervezési feladatokon. A mérnökök már pályázat szintjén figyelemmel kísérik a terveket, majd közösen fejlesztjük tovább a nyertes pályaműveket. A munkánk hatékonyabb ezáltal, hogy nem külsősöket kérünk fel környezetvédelmi munkarészek elkészítésére, hanem ezt a munkafolyamatot közvetlenül az irodai munkánkba illesztjük be. A PLAN02 a PLAN01-hez hasonlóan a szaktudás kölcsönös átadásán alapszik. A természetes energiaforrásokat felhasználó építészeti tevékenységünkkel mindnyájan a környezet és a biodiverzitás tiszteletén alapuló új optimista életformának az elterjedését szolgáljuk.
A tavaszi és őszi magyarországi előadás szervezésében is nagy szerepet játszott a Kortárs Építészeti Központ részéről Evva Ambrus építész, aki korábban a KOZ irodában, Nicolas Ziesler mellett dolgozott és az ismertetett tervek nagy részében is aktívan közreműködött. Köszönettel tartozunk neki az interjúk szervezéséért.
