Átadták a felújított sopronbánfalvai Pálos-Karmelita Kolostort, amely ezentúl meditációs központként működik tovább.
Nemsokára bárki kolostorba vonulhat, aki úgy érzi, szüksége van egy kis nyugalomra, ugyanis a nemrég átadott Sopronbánfalvi Pálos-Karmelita Kolostor jövő tavasszal már vendégeket is fogad. A hányatott sorsú épület története 1482-ig nyúlik vissza, és a műemléki helyreállítás után bizton állíthatjuk: szebb, mint valaha.
:image_68581
A kolostort a pálos szerzetesek alapították 1482-ben, de az eredeti épület nagy része a törökök dúlása következtében szinte teljesen elpusztult. Az 1600-as évek elején a pálosok visszatelepültek, és a területen 1786-ig, a rend feloszlatásáig az ő kolostoruk működött. Ez után az épületet kórháznak használták, majd a 19. század végén birtokukba vették a karmelita apácák. A szigorú imádságos rendet 1950-ben feloszlatták, a kolostorban ezután először idősek otthona, majd elme-szociális otthon működött, a 70-es évek közepétől azonban üresen állt az épület. Azt csak a rendszerváltás után kapta vissza az apácarend, akik 2004-ben, egy tévés interjú láttán keresték meg telefonon Kovács Gábort, a KOGART tulajdonosát.
Kovács egy negyedórás beszélgetés után megvette tőlük a kolostort, de csak három hónappal később ment el megnézni, mit is vásárolt valójában. Akkor szembesült azzal, hogy az új szerzemény nem csupán egy ingatlan, hanem fontos műemlék, amelynek történelmét és szellemiségét mindenképp meg kell őriznie. Épp ezért az 1610 és 1614 között épült kolostor renoválását átfogó építészeti és művészettörténeti tanulmányok előzték meg.
Az épület felújítására a KOGART 2006-ban pályázott a Norvég Alapnál, akiktől kapott is 1,8 millió eurót, és ezzel elkezdődött a munka. A terveket két Ybl-díjas építész, Magyari Éva és Pazár Béla készítette; a régészeti feltárást Nemes András és Balázsik Tamás; a művészettörténeti konzultációt pedig Dávid Ferenc, az MTA munkatársa biztosította. A felújítási munkálatok 14 hónapot vettek igénybe. Az eredeti állapotról képek itt és itt láthatók.
A renoválás a kolostor minden régi szépségét megőrizte. A munka egy1860-as alaprajz nyomán, korabeli dokumentumok segítségével zajlott; minimális módosítással, és ahol lehetett, korabeli vagy korhű anyaghasználattal. A feltárás alatt talált régi ablak- és ajtókereteket mind beépítették az épületbe, az egykori szerzetesi étkező (a refektórium) freskóit és stukkóit pedig restaurálták, csakúgy, mint a novíciátus eredeti fagerendás mennyezetét. Magyari elmondta, hogy szerkezeti átalakításra nem volt szükség, hiszen az alapok és a főfalak meglepően jó állapotban voltak, de az eredeti burkolatokra az évszázadok során számtalan réteget ráépítettek. „Amikor először jártunk itt, a falak másfél méter magasságig le voltak csempézve, a padló pedig világoskék metlachi volt" – tette hozzá Veöres András, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal munkatársa. „Ezenfelül a barokk fedélszék is elpusztult, itt sajnos teljes cserére volt szükség." Ennek köszönhetően viszont beépíthették a padlást, ahol most könyvtár, kiállítótér, meditációs szobák és egy társalgó lett. A tetőtér ékköve a könyvtár a két gótikus ablakkal, amelyeket szintén a munkálatok közben találtak meg, és helyeztek be a könyvtár és a templom közös falába. A padlás másik nagyvonalú helysége az újonnan kialakított társalgó, amely a világos színű bútorokkal és az egyedi tervezésű, falba süllyesztett térelválasztó polcrendszerrel egyszerre elegáns, barátságos és funkcionális.
A lakószobák tervezésekor Bársony István belsőépítész is kitűnő munkát végzett: az egykori szerzetesi cellákat utánozhatatlan hangulatú szállodai szobákká alakította. A 23 szoba között nincs két egyforma, a méretük, az elrendezés, a kilátás minden lakóhelyiséget sajátos egyediséggel ruház fel, és ehhez igazodik a berendezés is. A vendégszobák egyedi tervezésű és kivitelezésű bútorai egyszerre sugallnak luxust, illetve puritanizmust, a berendezés letisztult formavilágát pedig meleg fényű lámpák teszik még hangulatosabbá. A fényforrások egyébként az épület egészében fontos szerepet kapnak. A kolostor folyosóira kortárs olasz design-lámpák kerültek, amelyek finom fényükkel hol megbújva, hol pedig kontrasztosan kiemelkedve tökéletes összhangban állnak a súlyos régi falak és terek hangulatával. A kolostor nagy műgonddal restaurált helyiségeibe, a refektóriumba, illetve a novíciátusba azonban már az adott helyiség történelmi hátteréhez illeszkedő, antik hatású világítótestek kerültek.
Az eredeti formáját visszanyert kolostornak sikerült olyan funkciót találni, amely hiánypótló és összhangban van az eredeti rendeltetésével is: ezentúl meditációs- és oktatóközpontként, non-profit keretek között működik tovább. Ehhez a kolostor hangulata, puritán egyszerűsége tökéletes környezetet biztosít, miközben az épület szellemisége sértetlen marad. A földszinten a pálos rend történetét bemutató állandó kiállítás kapott helyet, az épület többi részében pedig a KOGART-nak köszönhetően kortárs magyar művészek spirituális tematikájú műveit láthatjuk.
Az értékmentés tehát sikerült, mi több: a régi, több száz éves épületet 21. századi tartalommal töltötték meg. A kolostor múltja és az új funkció teljes összhangban állnak, és ez még csak az első lépés. Mert ahogy Kovács Gábor elmondta, a jelenleg romos gazdasági épületet és a kolostor egész környezetét rehabilitálni szeretnék. Úgy legyen.
