Logomain

A folyamat fontossága

By Pallai Katalin 2010. november 16. 09:48

szerk at hg dot hu

Pallai Katalin a nyitott, demokratikus városkormányzásról, az egyeztetés és a megegyezés kultúrájának szükségéről.

Dr. Pallai Katalin cikkét a Studio Metropolitana és a hg.hu együttműködésében közöljük. A szerző 1990 óta dolgozik önkormányzati szakértőként és trénerként; a közpolitikai és stratégiai folyamatok mellett konfliktuskezeléssel, valamint az önkormányzati döntéshozók és civil résztvevők képzésével és támogatásával is foglalkozik. Pallai Katalin a november 15-i Metropoly Fórum résztvevője.

Pallai_katalin_1920130603-19838-duszjk.gallery

Metropoly Fórum: Pallai Katalin

Tőle megszokottan érdekes gondolatokat fejtett ki Gauder Péter a cikksorozatot indító interjúban arról, hogy látja Budapest versenyhelyzetét és milyen szervezeti megoldást javasol e versenyhelyzet javítására. Bár máskor az ő is figyel a folyamatra, és nem csak a vágyakra, itt most nem maradt ideje a folyamatról is mondani valamit. Így, ami az interjúban szerepel az egy tipikus "tervezői megközelítés" alapján megfogalmazott elvárás. A tervező - szakértelme alapján megformált – véleménye: olyan intézményrendszer kellene a metropolis régiónak, amely a hálózati kormányzás logikája alapján intézményesítené az önkormányzatok és más szereplők együttműködését.

Két napja megjelent cikkében Horváth M. Tamás közérthető szakszerűséggel tisztázta, hogy mit jelent pontosan a Gauder által felidézet hálózati kormányzás és röviden bemutatta, hogy milyen megoldási típusai alakultak ki az ilyen kormányzásnak Európában. Én e hálózati kormányzás kialakításának feltételeiről szeretnék röviden elgondolkodni, és arról, hogy milyen viszonyban áll ez aktuális települési gyakorlatunkkal és a közügyekben való részvételünk kultúrájával. (Kultúrán itt a tipikus közéleti működési és reagálási módokat és a mögöttük rejlő világlátást, feltételezéseket és attitűdöket értem.)

Gauder az interjú végén azt mondja, hogy számára nem is a végső megoldás formája a lényeg. „A lényeg az lenne, hogy kezdjünk el erről gondolkodni.” Én azért tartom fontosnak, hogy e gondolkodás során szó essen a vágyott modell működésének feltételeiről is, és a feltételek között a közügyek intézésének kultúrájáról, és arról a folyamatról, amiben a döntés az adott modellről megszületik, mert látszólag tökéletes „tervezői gondolatok” sora bukott már meg a tervezési folyamat módszerén és a közügyek intézésének „kultúráján” Budapest térségében.

Ahhoz, hogy érthetővé váljon mire is gondolok valószínűleg elég egy példát említeni. Az elmúlt évtizedekben - a közlekedési krízis oldására - két híd épült Budapesten és közvetlen környezetében: a Lágymányosi és az M0 északi hídja. Mindkettőt évtizedeken át tartó tervezés előzte meg. A Hungária körút és a Lágymányosi híd esetében már a múlt században „tartalékolták” azt a sávot, amin keresztül a forgalom gyorsan elhagyhatta volna a várost. Az M0 esetében – ami sokkal fiatalabb gondolat volt – a tervezők keresték meg azt a nyomvonalat, amelyen keresztül az északi bevezető utak elérhetővé válhattak volna. És mi történt? Mindkét esetben a nagyszerű terv készen állt, de nem lehetett megvalósítani. A Lágymányosi híd esetében abszurd volt látni, hogy pont azokat a lakossági csoportokat hergelte ellenállásba néhány civil és helyi politikus, akiknek közvetlen környezete javult volna. Az M0 híd esetében a környező települések ellenállásán akadt meg az engedélyezés és építés. Mindkét esetben az eredmény az, hogy a hídról továbbhajtani szándékozó autós gyakorlatilag falba ütközik, majd kacskaringós és a mai terhelésre nem méretezett úthálózaton keres átjárást uticéljához. Eközben szinte állandósult dugókban terheli környezetét és saját idegeit. De miért is történt ez? Mert egymás ellen hergelt csoportok között nem sikerült értelmesen egyeztetni és megegyezni.

Mivel a Gauder által (és persze általam is) vágyott hálózati kormányzási modell leginkább a horizontális koordinációról és megegyezésekről szól, nem látszik feleslegesnek feltételeit és logikáját az aktuális, helyi közcselekvés logikájával összevetni. Egy ilyen összevetés talán rávilágít néhány olyan elemre, amelyek megteremtése nélkül nem működik.

Ahogy néhány nappal ezelőtti cikkében Horváth M. Tamás is írja: a 21. századi hálózati kormányzás olyan rendszert épít, amelyben létrejön a folyamatos elemzés és egyeztetés szervezete és intézménye. Ehhez persze egyrészről olyan politikus kell, aki akar és képes egy olyan horizontális egyeztető mechanizmust felépíteni, ami koordinálni és integrálni képes. Ilyen politikust pedig általában olyan kultúrában választanak, amelyben az elemzés és egyeztetés a politika része, és olyan polgárok választanak, akik figyelnek és megtanulták az iskolában, vagy otthon, vagy a médiából, hogy a polgárság az egyénen és szűkcsoporton túli nézőpontot jelent, és a demokrácia az átlátható egyeztetés és elfogadhatónak kimunkált megoldások alapján történő döntéshozást jelent. Ezek az elemek elválaszthatatlanul összefüggenek. Az érdemi térségi koordináció akkor jön általában létre, amikor nem csak egyeztető intézményrendszer, de megfelelő folyamat és kultúra is támogatja.

Hát ez sajnos egy másik játék, mint amit mi általában itthon játszunk. Egyrészről az erőből politizálás kultúrája mond ellent a hálózati modellnek, meg a vertikálisan gondolkodó, politikusok és bürokraták serege. Másrészről a polgár hiányzik. Helyette van állampolgár, aki az életén átvonuló csoportlojalitásokra épülő csoportokhoz csapódik, és úgy érzi, hogy akkor erős a csapata, ha megingathatatlanul keresztülviszi akaratát. Ebben a rendszerben ritka az egyeztetés, az eltérő nézetek közötti párbeszéd, így nem alakul ki az elemezés, tanulás és megegyezés sem.

Nézzük csak, hogyan is volt a hidak esete! Mindkét esetben volt megbízó politikus, aki megrendelte a tervet és volt hozzáértő tervező, aki kiszámította és megrajzolta a „szakmailag jó megoldást”, majd döntés született a magvalósításról. Elvben egyeztetés is volt mindkét esetben, de a már kidolgozott elképzelésekről, amik elfogadásra vártak, de ellenállást szültek. Az érintettek számára harmadik lehetőség alig volt, hiszen már kész volt a megoldás. Később, ugyanúgy, mint ahogy a tervezési szakaszból kimaradt az a szakértelem és ráfordítás, amely tudott volna olyan egyeztetést tervezni és vezetni, amely jó eséllyel megegyezést épít, a kialakult konfliktus idején sem hozták be azt a szakértelmet, amely a polarizált álláspontok képviselőinek segíthetett volna az álláspontjaik mélyén lapuló megegyezési lehetőségeket megtalálni. Így maradtak a torzók: a csonka levezető úthálózat, meg sok-sok más közéleti sakk, vagy matt miatt félbemaradt terv és elképzelés. És marad a közélet, amelybe nem épül bele az egyeztetés és megegyezés kultúrája, meg marad az állampolgár, aki így nem gyűjthet együttműködő tapasztalatot, ezért azt hiszi így kell győzni.

Miért is fontos itt és most mindez nekünk? Azért, mert a közpolitikai megoldások megvalósíthatóságát alapvetően meghatározza a közeg, az a kultúra és informális viszonyrendszer, amely az alkotókat, érdekelteket és érintetteket összefűzi. Szép dolog a hálózati kormányzás, de technikai megoldásai és hivatalos intézményei nem működnek magukban. Egyetlen régió kormányzási rendszere sem másolható. Ezért nem csak azt a rendszert kell kitalálni, amelyben versenyképesebb lenne a metropolisztérség. Ezzel együtt sürgősen ki kellene találni azt a folyamatot is, amely a közeget formálja és lassanként felépíti az átlátható elemzés, egyeztetés és együttműködés tapasztalatait. Legalább kicsiben tapasztalatokat ad azért, hogy elkezdje azt a közeget és kultúrát kiépíteni, amelyben nemcsak hivatalosan felállítható, de működtethetővé is válna egy ilyen rendszer.

Összefoglalva: fontos, amit Gauder szeretne. Fontos, hogy gondolkodjunk azon, hogy milyen rendszerben működhetne versenyképesebben a metropolis térség. Ahhoz azonban, hogy valami ilyen irányban létre is jöjjön, ahhoz nem csak szakértői gondolatok, hanem folyamat is kell. Méghozzá nyitott, demokratikus folyamat. Nemcsak azért mert a demokrácia magáért való érték, hanem azért is, mert a hálózati kormányzás – amiről Gauder beszél - nem működik nélküle.

A demokratikus folyamaton alapuló hálózati kormányzásnak első feltétele persze az, hogy a közszféra valamely része, felvállalja a folyamatvezetést. Ugyanakkor a folyamatnak vannak az informális mezőben is feltételei: pl. a polgár, aki figyeli és érti mi történik körülötte, és aki nem okvetlenül a vélt, vagy rövidtávú lokális érdeket megfogalmazó populizmusra szavaz. Meg feltétele az a kultúra, ahol létezik a megegyezés, konfliktusoldás és a sokféle nézőponton alapuló kreatív gondolkodás kultúrája, és az erre épülő tervezési folyamat.

Ha elfogadjuk, hogy az informális mező fontos, és bármely bevezetett formális rendszert szétrág az, ha az informálissal ütköző működésmódot, vagy kultúrát próbál bevezetni, akkor valószínűleg azt is elfogadjuk, hogy necces párbeszéd és részvétel nélkül hálózati kormányzási modellről hosszan szakértői gondolatokat cserélgetni, vagy azt szakértőknek kitalálni.

A Gauder által (és persze általam is) vágyott hálózati kormányzási modellt azért vetettem össze az aktuális, helyi közcselekvés kultúrájával, mert azt reméltem, hogy az összevetés rávilágít néhány olyan elemre, amelyet a „tervezői gondolkodás” mellett okvetlenül el kellene kezdeni. Különösen azért, mert – megfelelő megbízó mellett - a tervezők gyorsabban dolgoznak, mint a társadalom.

városfejlesztés, studio metropolitana, város, metropoly fórum, pallai katalin Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317