Logomain

60 éves az Árpád híd

By Papp Géza 2010. november 7. 10:34

szerk at hg dot hu http://fovarosi.blog.hu/

Arpad_hid_cikkep_120130603-19838-j8peyq.gallery

Az Árpád híd egy 1942-es térképen

Arpad_hid_cikkep_220130603-19838-1esym34.gallery

Felhajtás az Árpád hídra a budai oldalon

Arpad_hid_wikipedia_120130603-19838-1b4gspz.gallery

Az Árpád híd a víz felől nézve

Arpad_hid_indexre20130603-19838-199cg1a.gallery

Árpád híd indexre

Arpad_hid_wikipedia_220130603-19838-20d4ws.gallery

Az Árpád híd légifotója

Arpad_hid_galerianyito20130603-19838-ojeu0k.gallery

Az Árpád híd alulnézetben; kép © Papp Géza

Arpad_hid_galeria_120130603-19838-1dp9hjl.gallery

Az Árpád híd alulnézetben; kép © Papp Géza

Arpad_hid_galeria_220130603-19838-1uzvn5e.gallery

Az Árpád híd környezete egyre lepusztultabb; kép © Papp Géza

Arpad_hid_galeria_320130603-19838-tbn721.gallery

A margitszigeti lehajtó; kép © Papp Géza

Arpad_hid_galeria_420130603-19838-1e8an8g.gallery

Madárfészek a vasbeton födémben tátongó lyukban; kép © Papp Géza

A második világháborút is szerencsésen átvészelte Budapest leghosszabb Duna-hídja, amely mára megérett a felújításra.

1950. november 7-én, azaz ma 60 éve, hogy ünnepélyes keretek között felavatták az Árpád hidat. Budapest leghosszabb, a második világháborút is szerencsésen átvészelt Duna-hídja ma az eredetihez képest átépített formában hatalmas forgalmat bonyolít. Az évforduló alkalmából utánajártunk a híd történetének.

A római időkben is állt már itt híd, vélhetően a 4. század végéig; ennek maradványai a XIX. század végén, a folyó medrének kotrásakor kerültek elő. A mai híd története a 20. század elején kezdődött: 1903-ban a budai és a pesti városrészek memorandumban fogalmazták meg igényüket egy új hídra, 1908-ban pedig az XLVIII. városfejlesztési törvénycikk elrendelte az óbudai híd megépítését.

A hídpályázatot azonban csak 1929 decemberében hirdették ki. Érdekes eredmény született: az I-II. helyet összevontan adták ki négy mérnöknek: dr. Mihailich Győzőnek, dr. Kotsis Istvánnak, dr. Kossalka Jánosnak és Wälder Gyulának. Végül 1932-ben dr. Kossalka János műegyetemi tanár kapott megbízást a híd megtervezésére; tervezőtársa dr. Széchy Károly, a Közúti Hídosztály vezetője volt.

Filmhíradó 1937-ből

Filmhíradó 1937 végéről: "Az Árpád-híd építésének előkészítő munkálatai Óbudán"

A tervezésnél nem elsősorban esztétikai szempontok uralkodtak. A belvároson kívül eső hidaknál (Petőfi híd, Árpád híd) a célszerűséget, a szolid esztétikumot keresték és valósították meg a tervezők.

A híd felsőpályás, azaz a tartószerkezet felett van a pályatest. A Dunának ezen a helyen több ága is van, és az ágak mindegyike különböző szöget zár be a híd tengelyével. Ebből adódóan ferde szerkezetekkel épült meg a híd. Az Óbudai Hajógyárnál 45 méteres, a Margitszigetnél 90 méteres vasbeton áthidalást kellett építeni - ezek tervezésében Sávoly Pál, az Erzsébet híd későbbi tervezője is részt vett. A nyílásbeosztások Óbudáról Pest felé: 65+65; 82+103+82; 76+102+76 méter. A két hídfő között 928 méter a távolság - a hídon átsétálni nagyjából annyi, mint a Lehel csarnokból elsétálni a Nyugati térre. A híd építése kapcsán a Margitszigetet is "átépítették": észak felé kb. 130 métert hosszabbodott a sziget. Ekkor keletkezett az a nyúlvány, amelyet később sok éven át agyaggalamb-lövészek használtak:

Az épülő Árpád híd egy 1942-es térképen, a Margitsziget megnyújtásával.

A híd építését 1939-ben kezdték meg, ám a háborús helyzetben a munkálatok 1943-ban megszakadtak. Mire eljött az 1944-es ostrom ideje, már elkészültek a hídfők, a pillérek, a Hajógyári-szigeti vasbeton áthidalás, a margitszigeti szárnyhíd nagy része, és az acélhidak néhány része.

Filmhíradó 1939 augusztusából

Filmhíradó 1939 augusztusából: "Az óbudai-híd építkezéseivel kapcsolatban megkezdték a Margitsziget északi csúcsának feltöltését."

A második világháborút szerencsésen átvészelte a híd. Ez volt az egyetlen híd, amelyet a németek nem robbantottak fel. Pedig még az épülőfélben levő, így járhatatlan hidat is aláaknázták - de a szerkezet nem robbant fel. A második világháborút követő újjáépítésben a híd építését 1948-tól folytatták, az átadásra 1950. november 7-én került sor. Akkor még Sztálin híd volt a neve. 1958-ban az új politikai szelek fújták el régi nevét - azóta hívják az eredetileg is tervezett nevén Árpád hídnak.

A hidat a város a 70-es évekre egyre jobban "kinőtte": a pesti és a budai oldalon is beindultak a lakótelep-építések. A közúti forgalom rohamos növekedésnek indult: 1964-80 között a főváros személygépkocsi-állománya a nyolcszorosára emelkedett. Ráadásul az eredeti híd méretével igencsak spórolósan bántak: az 1950-ben átadott híd még csak 11 méter széles hídpályát biztosított a villamos- és közúti forgalom számára (plusz 1-1 métert a járdáknak). A bővítés tehát egyre sürgetőbb volt, ám a 70-es évek végére tervezett felújítási munkálatok végül 1980-ig csúsztak.

Az 1980-ban elkezdődött felújításnak köszönhetően átépült a Flórián tér, az Árpád híd pesti hídfője és maga a híd is. A Flórián téren megépült a felüljáró-aluljáró rendszer, amely a kiszélesített hídra hordta fel a forgalmat, a pesti oldalon bővítették az autós sávokat és megépült a Váci út felüljárója.

Az új hidat 35,3 méter szélesre tervezték át. Ehhez új, két főtartós acélhíd épült a közúti és a gyalogos forgalomnak. A régi szegecselt helyett új acélszerkezet készült, és a Hajógyári-szigeti vasbeton szerkezet helyére is acélszerkezet került. A margitszigeti lehajtó változatlan maradt, de födémét és útpályáját újjáépítették. A híd közepén megszüntették a villamosperonokat, a szigetre ezentúl csak gyalog vagy busszal lehetett eljutni. A 17-18 méter hosszú acél szerkezeti elemeket száztonnás emelőképességű daruk emelték a helyükre.

A híd kiszélesítése a második világháborút követő újjáépítéseket követően az első plusz autós sávokat jelentette Budapesten a Duna felett. A beruházással párhuzamosan indult be a Hungária körgyűrű megépítése: már a Lágymányosi híd megépítését is tervbe vették, bár az végül csak 1995-
re készült el. A hídon áthaladó 1-es villamos 1984 őszétől a Bécsi úti végállomás és a Lehel út között közlekedett - de már tervben volt a továbbvitele a Lágymányosi hídig. (Manapság pedig tervben van a vonal továbbvezetése a hídon át.)

2008-ban a hídon a hőtágulást kiegyenlítő szerkezeteket cserélték ki - ami az első napon a hibás kivitelezés miatt autók fennakadásával is járt. Ezzel azonban nem ért véget a felújítások sora. Úgy tervezik, hogy amint véget ér a Margit híd mostani felújítása, az Árpád híd margitszigeti lehajtójával
folytatódik majd a hídfelújítási program. Erre nagy szükség is van: a híd alján ma madár fészkel a vasbeton födémben tátongó lyukon, a lehajtó alatti nagykapun pedig ott virít az "Omlásveszély" felirat. A villamosok 20 km/órás sebességkorlátozás mellett haladhatnak át a hídon, mert a villamospálya is
nagyon rossz állapotú. Így az 1-es villamos már rég nem "gyorsvillamos". A lehajtó alatt elhelyezett szolgálati lakás környéke is egyre lepusztultabb.

Az Árpád híd híd óriási forgalmat bonyolít: naponta több mint 150 ezer autó halad át rajta. Reméljük, hogy legkésőbb a 65. évfordulón már egy felújított Árpád hídról szólhatnak a hírek!

magazin, budapest, papp géza, híd, jubileum, hidak, árpád híd, 60 éves az árpád híd, budapesti hidak Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317