Logomain

Évezredes harc az elmúlás ellen

By Kovács Dániel 2010. október 31. 10:50

szerk at hg dot hu

Lenin_s_mausoleum20130603-19838-5nhkqz.gallery

Lenin mauzóleuma a Vörös téren, felépült 1930-ra Alekszej Scsuszev tervei alapján

Halikarnasszosz20130603-19838-5a1l0e.gallery

Variációk a halikarnasszoszi mauzóleum rekonstrukciójára

Tadzs_mahaol20130603-19838-uem3fh.gallery

A Tádzs Mahal Agrában, Indiában

Mauzoleum_index20130603-19838-11znnlq.gallery

mauzóleum index

Steppyramid_se-view20130603-19838-1p7jgam.gallery

Dzsószer fáraó piramisa, Kr. e. 2700 k., Egyiptom

Pasargades_cyrus_cropped20130603-19838-py2pv9.gallery

II. Kürosz mauzóleuma, Kr. e. 6. sz., Irán

Mausolee_royal_de_mauretanie120130603-19838-sudxw8.gallery

Mauritánia királyi mauzóleuma, Kr. e. 3., Algiers mellett, Algéria

Teodorico_mausoleum_-_ravenna__italy20130603-19838-1binc55.gallery

Nagy Theodorik mauzóleuma, Kr. u. 5. sz., Ravenna, Olaszország

Kharaghan20130603-19838-xfwuri.gallery

Kharraqan-tornyok, 11. sz., Qazvin mellett, Irán

Aisha_bibi20130603-19838-aer4ot.gallery

Aisha Bibi síremléke, 11-12. sz., Taraz mellett, Kazahsztán

Golgumbaz220130603-19838-1x9o52t.gallery

Gol Gumbaz, 1659, Bidzsapur, India

Anitkabir_mausoleum_ataturk20130603-19838-2mh8cd.gallery

Atatürk mauzóleuma, 1944-1953, Ankara, Törökország

1969-08-bulgarien_sofia_dimitroff-mausoleum_fec_monika_angela_arnold_berlin120130603-19838-rvhqq.gallery

Georgi Dimitrov mauzóleuma, 1949-1999, Szófia, Bulgária

Genghis_khan_mausoleum20130603-19838-1jika83.gallery

Dzsingisz kán mauzóleuma, 1954-56, Belső-Mongólia, Kína

Kumsusan_memorial_palace__pyongyang20130603-19838-zteagi.gallery

Kim Ir Szen mauzóleuma, 1990-es évek második fele, Phenjan, Észak-Korea

Kurosz20130603-19838-1eem048.gallery

Mauzóleumok az elmúlt ötezer évből

Mindig voltak, akik arra vágytak, hogy nevük a halálon túl is fennmaradjon. Ennek emlékét őrzik a mauzóleumok.

Az idők kezdete óta érdekli az emberiséget, miképp lehet legyőzni az elmúlást és a halált. Praktikus eszköz azonban csak egyetlen született e célra, és az összlétszámhoz képest igen kevesen alkalmazták sikerrel. Ez a mauzóleum: a definíció szerint olyan, önmagában álló épület, amely a benne elhelyezett elhunyt testének és emlékének őrzésére született. A Magyarországon a halottak napjaként ünnepelt november elseje alkalmából ezzel a speciális épülettípussal foglalkozunk.

Variációk a halikarnasszoszi mauzóleumra

Bár korábbi listákról is tudunk, az ókori világ hét csodájának teljes lajstroma először a Kr. e. 2- századból maradt fenn. Az erősen hierarchikus felépítésű, tekintélyelvű és a legtöbb esetben személyi kultuszt kiépítő ókori kultúrákat ismerve nem meglepő, hogy a hét csoda közül kettő uralkodói síremlék vagy azok együttese: a gízai piramosok és a halikarnasszoszi mauzóleum. Az utóbbi kifejezés egy ókori, kis-ázsiai királyság uralkodója, Mauszólosz nevéből ered. A görög demokrácia és művészet csodálójaként ismert uralkodó és felesége, Artemiszia a Kr. e. 4. században építtették fel saját síremléküket országuk újonnan emelt fővárosában, Halikarnasszoszban. A görög mesterek által tervezett és díszített épület több száz évig állt, majd a középkorra szinte teljesen elpusztult; maradványait a mai Bodrum területén tárták fel.

A másik említett síremlék, az egyiptomi fáraók piramisai azonban ma is állnak, az elmúlással dacoló emberi akarat jelképeként. A mauzóleumok elsődleges célja sosem a vallási kultusz szolgálata volt, hanem az építtető, illetve a sírhely birtokosának emlékezete. Ellentétben a hétköznapi építészet alkotásaival, ezeket a szerkezeteket évszázadokra tervezték, ha nem az örökkévalóságnak. Az ókorból és a középkorból fennmaradt mauzóleumok között ezért gyakran izgalmas formai egyezéseket fedezhetünk fel, legyenek bár a világ eltérő részein. Jellemző például a sírkamrát tartalmazó, sokszögű vagy hengeres alaptest, amelyet kupola vagy gúla, esetleg sátortető fed; a kő és a tégla használata, valamint az antik építészet elemeit vagy geometrikus motívumokat használó külső díszítés.

A jelképes szerepet erősíti az is, hogy a mauzóleumok nem feltétlenül szolgáltak valódi temetkezési helyszínül. Máig vitatott például, hogy az egyiptomi piramisok többségét használták-e valaha ilyen ceremóniára. A Jeruzsálemben ma is látható, Zakariás síremlékeként ismert kőépület, amely lépcsőzetes alapjával, féloszlopokkal díszített homlokzatával és sátortetejével a mauzóleumok egy jellegzetes alaptípusát képviseli, valójában egy darab, belső tér nélküli kőtömb, azaz inkább síremlék, mint sírhely. Az ókori Rómában viszont általában valóban családi sírboltokként szolgáltak a városból kivezető utak mentén emelt, látványos építmények. Ma a Róma déli részén található Via Appia Antica maradványai, illetve Augustus és Hadrianus (utóbb átalakított) mauzóleumi őrzik ennek a kereszténység elterjedése után elhalt hagyománynak az emlékét.

Az ókori tradícióktól eltérő, különleges mauzóleum-építészet fejlődött ki a 15. századra Indiában, ahol a palota- és a szakrális építészetből vett elemek használatával készültek a világ máig legszebb síremlékei, köztük az agrai Tádzs Mahal. Ennek az irányzatnak az előzményeit elsősorban az iszlámban kereshetőek, ahol a kereszténységtől eltérően a vallás szentként tisztelt alakjait őrző sírhelyek körül nem a mindennapi vallásgyakorlásra szolgáló templomok, hanem zarándokhelyként funkcionáló szentélyek, síremlékek, türbék épültek. (Utóbbira jó példa a törökkori Magyarország ma is álló két türbéje, Gül baba budai és Idrisz baba pécsi síremléke.) A tiltott ember- és állatábrázolás hatására kialakuló gazdag ornamentika a világ minden, az iszlám vallással kapcsolatba kerülő tájára ráírta jegyét: a kerámia használata például egész Közép-Ázsiában elterjedt, és számos építészeti formajegy olyan távoli tájakra is eljutott, mint Dél-India vagy a Balkán.

Az agrai Tadzs Mahal a legszebb, ma ismert mauzóleumok közé tartozik.

A keresztény kultúrkörben az újkorban és elsősorban a felső tízezer körében vált újra népszerűvé a mauzóleum műfaja. A 19. századra Magyarországon is a főúri birtokok elengedhetetlen tartozékává lett a családi kripta. Bár a műfaj emlékeit megtizedelték a második világháború utáni évtizedek, ma is számos vidéki birtokon állnak ezek a többnyire klasszicizáló építmények. A 19. század végére a nemzeti temetőkben is emelkedni kezdtek a nagyvonalú síremlékek: közpénzen és adakozásból épült például Kossuth Lajos vagy Deák Ferenc szobrokkal, faragásokkal ékes, nem egy esetben az ókori előzményeket idéző a Kerepesi temetőben.

Lenin mauzóleuma a moszkvai Vörös téren

Nem csupán formailag, hanem funkcionálisan is számos, az ókori példákat idéző új mauzóleumot hozott a 20. század. A kommunista vezetésű birodalmakban abszurdnak tűnő, de teljesen bevált szokás lett az elhunyt vezetők bebalzsamozott holttestének közszemlére tétele, részben a személyi kultusz fenntartása, részben az utódok legitimalizálásának céljával. A sorozat Leninnel indult, akinek a moszkvai Vörös téren elkészült, építészetileg is figyelemreméltó síremléke Alekszej Scsuszev tervei alapján, ókori minták nyomán készült, és amelyben aztán nyolc évig Sztálin teste is ott pihent. 1961-ben Hruscsov intézkedései nyomán Lenin újra egyedül maradt, és manapság komoly viták folynak Oroszországban arról, nem kellene-e őt is inkább eltemetni. Megboldogult kollégái közül na is zarándokhely Kubában Che Guevara, Észak-Koreában Kim Ir Szen, Pekingben Mao Ce-tung, Vietnamban Ho Si Minh sírhelye – sőt, a demokratikus átalakuláson átesett Szerbiában is fenntartják a Tito marsall hamvainak helyet adó Virágok házát. A bolgár diktátor, Georgi Dimitrov 1949-ben emelt mauzóleuma viszont pontosan fél évszázadot kapott az örökkévalóságból: 1999-ben a tiltakozások hatására felrobbantották, majd eltüntették maradványait a Szófia központjában fekvő térről.

A tekintélyelvű rendszerek, valamint a nagy vallások tekintélyének visszaszorulásával a mauzóleumok fontossága is csökkeni látszik; helyüket mára szinte teljesen átvették az emlékművek, amelyek a sír hollététől függetlenül idézik fel az elhunyt emlékét. Szerepet játszik ebben a folyamatban az is, hogy a halált természetesen kezelő nép kultúrák háttérbe szorulásával az átlagember egyre inkább félve tekint az elmúlásra, és megfeledkezni igyekszik róla. A mauzóleumok és síremlékek visszaszorultak a temetők eldugott, a városokból kieső területére - ma már nehezen elképzelhető, hogy egy építész eve ennek kapcsán maradjon fenn.

építészet, moszkva, szófia, phenjan, sír, mauzóleum, kripta, türbe, síremlék Icon_print

Lenin mauzóleuma a Vörös téren, felépült 1930-ra Alekszej Scsuszev tervei alapján

Variációk a halikarnasszoszi mauzóleum rekonstrukciójára

A Tádzs Mahal Agrában, Indiában

mauzóleum index

Dzsószer fáraó piramisa, Kr. e. 2700 k., Egyiptom

II. Kürosz mauzóleuma, Kr. e. 6. sz., Irán

Mauritánia királyi mauzóleuma, Kr. e. 3., Algiers mellett, Algéria

Nagy Theodorik mauzóleuma, Kr. u. 5. sz., Ravenna, Olaszország

Kharraqan-tornyok, 11. sz., Qazvin mellett, Irán

Aisha Bibi síremléke, 11-12. sz., Taraz mellett, Kazahsztán

Gol Gumbaz, 1659, Bidzsapur, India

Atatürk mauzóleuma, 1944-1953, Ankara, Törökország

Georgi Dimitrov mauzóleuma, 1949-1999, Szófia, Bulgária

Dzsingisz kán mauzóleuma, 1954-56, Belső-Mongólia, Kína

Kim Ir Szen mauzóleuma, 1990-es évek második fele, Phenjan, Észak-Korea

Mauzóleumok az elmúlt ötezer évből

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317