Logomain

A vidámpark ihlette város

By Molnár András 2010. november 9. 13:30

szerk at hg dot hu

Dreamlands120130603-19838-xqqgzg.gallery

Los Angeles-i látkép Allan deSouza szemével

Dreamlands420130603-19838-i2k5vf.gallery

Liu Wei "Love it! Bite it!" című installációja

Dreamlands320130603-19838-1p20waj.gallery

A Városliget Vajdahunyad vára

Dreamlands220130603-19838-vzfb3i.gallery

A New York-i Dreamlands illusztrációja egy korabeli képeslapon

Dreamlands520130603-19838-13485jg.gallery

Egy sivatagi város látványterve Florial Joye Bawadi képén

Las_vegas20130603-19838-10176xx.gallery

las vegas indexre

Dl_index20130603-19838-xfy62.gallery

dreamlands indexre

A Centre Pompidou aktuális kiállítása nem kevesebbet állít, minthogy a modern építészet előképét a vidámparkok jelentik.

Korunkban egyre inkább megfigyelhető, hogy a magas művészet és a tömegkultúra; illetve a természetes és a mesterséges közti határvonal egyre nehezebben meghatározható. Átalakulóban van a giccs és az utánzat fogalmának jelentése csakúgy, ahogy a haladásé, a progresszióé is. Ezekkel az izgalmas témákkal foglalkozik a párizsi Pompidou Központ Dreamlands névre keresztelt kiállítása, amely szerint ennek a folyamatnak a fő elindítói a 20. század hajnalán megszülető vidámparkok.

A tárlat fő célja bemutatni azt a folyamatot, amelynek során a vidámparkok, valamint a világvásárok és egyéb élményparkok által elképzelt álomvilágok napjaink városainak meghatározó modelljeivé váltak. A kiállítás több mint háromszáz műtárgy – makettek, installációk, filmek és mindenekelőtt fotók – segítségével dolgozza fel a több mint egy évszázadot átölelő témát.

Az avantgárd hajnalán

A gondolkodásunkat jelentősen átformáló folyamat kiindulópontja valahol a 19. és a 20. század fordulópontjánál keresendő. A francia kiállítás készítői elsőként az 1889-ben Párizsban megrendezett világkiállítást említik, ugyanis szerintük itt érhető tetten elsőként, hogy az addig leginkább a tudományos és technikai vívmányok bemutatására összpontosító esemény már inkább a látogatók szórakoztatását tűzte ki célul. Példás szimbóluma ennek az erre az alkalomra megépített Eiffel torony, amely maga mögött hagyva a gyakorlati szempontokat, a világkiállításhoz hasonlóan, leginkább az ámulatba ejtést szolgálta.

Mi azonban nyugodtan gondolhatunk akár a három évvel korábban felépült budapesti Vajdahunyad várra is, amely a millenniumi világkiállításra készült. Alpár Ignác 1896-os épületegyüttese 21 magyar látványosság egymásba szövésével tekinti át a magyar építészet ezer évét. Ezek a kollázsszerűen összeillesztett épületek ma már kísértetiesen emlékeztetnek a 20. században gombamód elszaporodó miniatürizált látványosságokat bemutató parkokra, illetve a Los Angeleséhez hasonló import látványosságok kavalkádjára.

Az előző századot lényegesen átalakító folyamat egy másik lehetséges kiindulópontját a Manhattan tőszomszédságában, a Coney szigeten megszülető vidámparkok jelölik. Rem Koolhaas, a téma jó ismerője 1978-as „Delirious New York” című művében a Dreamland névre keresztelt vidámparkot az új Manhattan inkubátoraként, az új városrendezési és építészeti elgondolások előszobájaként ünnepelte. A látogatóit 1904 óta fogadó park építészetének eleganciája és attrakcióinak eredetisége azonnal világsikert aratott. Öt évvel később párizsi követője, a Luna Park is megnyitotta kapuit, amelynek – a Dreamlandhez hasonlóan - széles közönségébe tartozott az akkori művészeti világ elitje. Így például Francis Picabia, Constantin Brancusi, Erik Satie, Fernand Léger, Paul Éluard, Robert Desnos vagy például André Breton is nagy kedvelői voltak a játékosság újszerű színterének. Ezek a vidámparkok tehát nem csak képletesen értve váltak a tömegkultúra és a kánon szerinti művészvilág – különösen a vibráló színekre és technikai újításokra érzékeny avantgárd művészek - múlékony találkozási pontjává.

Az átformált 20. század

Egy újabb világkiállításra készült pavilon Salvador Dalí „The Dream of Venus”-a, amely Dalí szürrealizmusát az építészetben valósítja meg. Az 1939-es New York-i világkiállításra készült épület a káprázat és a zűrzavar iránti szenvedély egy remek példája. A szemfényvesztés építészetével kapcsolatban New Yorknál azonban sokkal inkább magától értetődő Las Vegas városának megemlítése. A már kezdetektől kizárólag a szórakoztatásra koncentráló, sivatagos medencében elhelyezkedő oázisnak már a létezése is teljesen abszurd. A Dreamlands kiállítás egyik legfontosabb videója Robert Venturi 1972-es „Learning from Las Vegas” című munkáját mutatja be. Venturi könyvének tárgya az akkori Las Vegasban teljesen háttérbe szoruló építészet. Szerinte a Strip, a főutca látképét a 60-as és 70-es években sokkal inkább meghatározta a reklámtáblák és különféle jelrendszerek szövete, mint maga az építészet.

Azóta természetesen rengeteget változott ez a város is, amit a kiállítás egy következő teremben, Martin Parr és Thomas Struth Las Vegas látványosságairól szóló képeivel mutat be. Az ő képeiket a rendezők tényleges reklámfotókkal keverték, ezzel is hangsúlyozva a művészet és tömegkultúra közti bizonytalan határokat. A kiállítás egyik kedvenc témája, a kollázs kérdése is ehhez kapcsolódik. Vajon mit eredményez az, ha egymástól gyökeresen eltérő építészeti jelképeket egymás mellé rendelünk? Ezt a kérdést boncolgatja Moholy-Nagy László kiállított fotómontázsa is, amely Walter Mering 1929-es Der Kaufmann von Berlin című művéhez készült. Említhetnénk azonban Liu Wei „Love it! Bite it!” elnevezésű, kutyaeledelből megépített installációját is, amely a miniatürizált világcsodákat bemutató parkokat idézi fel, viccet csinálva a fogyasztói társadalomból.

:image_67437

A szerencsejáték első számú központjától alig pár száz kilométerre található a természetellenesség és a látszat fővárosa, Hollywood, amelynek a Dreamlands szintén nagy figyelmet szentel. A kiállítás egyik legbeszédesebb műve például Diane Arbus „A House on a Hill” című 1963-as fotója, amely egy domb tetején árválkodó, csupán egy falból álló, díszletnek szánt házat ábrázol. Ez a kép, a távolból teljesen átlagos háznak tűnő épülettel pazar módon érzékelteti a műviség és a hétköznapiság közti, olykor egészen finom határt. Ugyanilyen kiválóan, dolgozza fel azonban a témát Maurizio Cattelan képe is, amely egy a Palermo melletti legnagyobb szemétdombra kiállított hatalmas Hollywood feliratról készült. A kifejezetten harsány mű iróniája, hogy agresszívan tiltakozik a természetellenesség ellen egy eleve mű épülettel lemásolásával és új kontextusba helyezésével.

Cattelan alkotásához hasonlóan szintén a Velencei Építészeti Biennáléra, bár 21 évvel korábban, 1980-ban álmodta meg a Strada novissimát Paolo Portoghesi, amelyet tizenkilenc építésszel közösen - köztük Frank O. Gehry, Rem Koolhaas, Arata Isozaki, Robert Venturi, Ricardo Bofill – valósított meg. Portoghesi célja az volt, hogy a meghívott építészek a letűnt korok építészeteire támaszkodva képzelőerejüket szabadjára engedjék. A végeredmény, a különböző stílusokat egy térben egyesítő mű, bár rengeteg vitát váltott ki, a posztmodern építészet egyik legfontosabb alkotásává vált.

Mit hoz a jövő? - Megfigyelhető tendenciák az ezredforduló után

Megérkezve a 21. század építészetéhez, a folyamat hatása leginkább az arab országok, ezen belül is leginkább Dubai építészetén figyelhető meg. A sivatagi délibábként is emlegetett, elképesztőbbnél is elképesztőbb projekteknek otthont adó környezet korunk legellentmondásosabb építészeti jelensége. Ez az emberi léptékűnek semmiképpen sem nevezhető világ a mértéktelenség és a fényűzés nevében, a szociális problémákról megfeledkezve, a szemünk láttára feszegeti a határokat.

Bár ezek a folyamatok itthon talán nehezebben érzékelhetőek, példát szép számmal találhatnánk Magyarországon is. Elég csak a Hajógyári-sziget Moshe Safdie által tervezett kaszinókomplexumára gondolni, ami – talán nem csak véletlen egybeesés - egyelőre Álomsziget néven fut. Eszünkbe juthatna a ma csak zeppelinnek nevezett Bécsi utcai épület, de említhetnénk a Velencei-tó északi partjára tervezett, 1,4 milliárd euró tőkeráfordítással készülő King’s City-t, amely egy hatalmas kaszinó és több hotel megépítése mellett mesterséges tengerpartot, külső- és belső aquaparkot, vidámparkot, valamint műjégpályát és sípályát is ígér.

Vitathatatlan tehát, hogy a 20. század során a vidámparkok beleitták magukat a művészek, építészek, sőt a várostervezők tudatalattijába is. Ezek a szórakoztatást célzó parkok a való világ kifordításával; a hétköznapi életben elképzelhetetlennek hitt helyzetek, látványvilág megteremtésével tulajdonképpen inverz módon definiálták a világunkat. Így azonban, ha akaratlanul is, de a hivatkozási pont, a való világ megváltozását idézték elő. A vidámparkok és a hozzájuk hasonló események, világvásárok, monumentális szabadtéri filmdíszletek lekicsinyített világok, és egyéb élményparkok kakofóniájukkal, szürrealitásukkal és frivol merészségükkel megváltoztatták a magunkról alkotott képet. Ezek a parkok, ha észrevétlenül is, de már évtizedekkel ezelőtt átlépték saját kapuikat. Általuk inspirált épületeket, belőlük merítő várostervezőket könnyűszerrel találunk a ma városában.

A kiállítás szervezői szerint a minket körülvevő világ lassanként teljes egészében díszletté válik. A turizmus és a nagyüzemi szórakoztatás kiváltotta folyamat mára oda vezetett, hogy a nagyszabású tervek kapcsán a gyakorlatiasság sokszor már szóba sem kerül, legtöbbször az első és legfontosabb szempont a meghökkentés. A kiállítás azonban szem előtt tartja a folyamat jó és rossz oldalát egyaránt. Egyrészt ünnepli a játékosságot, a humort és a merész utópiákat, másrészt figyelmeztet a szüntelen szórakoztatás, a természetellenesség és az öncélúság lehetséges hátulütőire.

építészet, rem koolhaas, moholy-nagy lászló, moshe safdie, salvador dali, robert venturi, alpár ignác, pompidou központ, frank o. gehry, paolo portoghesi, ricardo bofill, liu wei, allan desouza, dreamlands kiállítás, vidámparkok, vidámparkok inspirálta építészet Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317