Logomain

Növények a vörösiszap ellen

By Ongrádi Melinda 2010. október 24. 10:01

szerk at hg dot hu

Fitoremediacio_120130603-19838-64dekz.gallery

vörösiszap Dr. Simon László fitoremediáció

Fitoremediacio_220130603-19838-1nyi084.gallery

vörösiszap Dr. Simon László fitoremediáció

Fitoremediacio_fuz20130603-19838-9wr9lk.gallery

vörösiszap Dr. Simon László fitoremediáció

Fitoremediacio_olasznad20130603-19838-1btze99.gallery

vörösiszap Dr. Simon László fitoremediáció olasznád

Vorosiszap_320130603-19838-ydzhqo.gallery

vörösiszap indexre 3

Vorosiszap_420130603-19838-1tyvq7p.gallery

vörösiszap pusztítás légifotó

Vorosiszap_620130603-19838-1sslga9.gallery

vörösiszap

A környezetet gyógyító energianövényekről és egy csodanádról beszélgettünk a szakemberekkel.

A vörösiszap-katasztrófa emberéletben, lakóházakban és a vidék természeti környezetében: a talajban, természetes vizekben is hatalmas pusztítást végzett. A vörös szennyezéssel elöntött vidék fotóit elnézve első ránézésre átláthatatlan, hogy egyáltalán miként lehet regenerálni egy ilyen hatalmas területet. A természet ereje azonban segíthet újjáéleszteni a vörösiszappal elöntött, tönkrement földeket, pontosabban egy olyan technológia, amely az élővilágot állítja az ember szolgálatába. Ez a fitoremediáció, azaz egy olyan eljárás, amely növények segítségével hozhatja helyre a szennyezett környezetet.

A kifejezés két fogalom: a fito, azaz növény szó és a remediáció, azaz gyógyítás, orvoslás szavak összevonásával keletkezett. Ha erre a célra energianövényeket használunk, az akár megélhetési forrást is jelenthet a jövőben a földterületek tulajdonosainak. Cikkünkben olyan szakembereket szólaltattunk meg, akik ebben látják a megoldást: Dr. Simon László és Dr. Márton László professzorokkal kutatási tapasztalataikról, javaslataikról beszélgettünk, Babicz Szabolcs, a Holland-Alma Kft. ügyvezetője pedig arról a 10 milliós felajánlásról beszélt lapunknak, amely szintén e technológia alkalmazásával segítene a károk enyhítésében.

A módszer nem számít újnak, azt sikeresen alkalmazták például felhagyott fémbányák, gyárak okozta környezetszennyezésnél vagy szennyvíztisztításnál. A fitoremediációnak többféle változata létezik, kihasználva az adott növényfajok tulajdonságait. Egyes esetekben a talajból kivonni szánt nehézfémeket a növény a gyökerében, máskor a talaj feletti szerveiben gyűjti össze, esetleg elpárologtatja, vagy gyökereiben a szerves szennyezőanyagokat kevésbé mérgező vegyületté alakítja át. Az ilyen célra termesztett növények begyűjthetők, sőt, kellően nagy fémkoncentráció esetén azok elégetése után a hamuból akár ki is nyerhetők a fémek. Egy másik megoldás, ha a kifejezetten erre a célra termesztett energianövényeket biomassza-erőműben, ellenőrzött körülmények között eltüzelik. Az energiatermelés mellett ebben az esetben a fémek a hamuban koncentrálódnak, amely könnyen kezelhető.

Dr. Simon László, a Nyíregyházi Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Kar Tájgazdálkodási és Vidékfejlesztési Tanszékének vezetője szerint járható megoldás lenne, ha az emberi fogyasztásra való termékek előállítására immár alkalmatlanná vált földeken energianövényeket termesztenének. Ezekkel egyrészt mérsékelni lehetne a környezetbe jutott szennyezőanyagok káros hatásait, másrészt a gazdáknak is pótolná az elveszett lehetőségeket. A szakember egyébként néhány éve Dr. Anton Attilával, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetének igazgatójával együttműködve éppen a vörösiszappal végzett kísérleteket. Ajkáról kaptak mintákat, ezeket meghatározott arányban a nehézfémmel szennyezett talajhoz keverve tenyészedényekben vizsgálták annak hatásait. (A kísérletek tanulságait levonva egyébként ez az anyag kis arányban - a kísérletekben ez 5% volt- a talajhoz keverve maga is segíthet szennyezett területek fitostabilizálásában, a szennyezőanyagok kimosódásának, a növényekbe kerülésének megakadályozásában.)

A megkérdezett szakemberek javaslatai szerint a most károsodott területen termeszthető lenne energiafűz, illetve olasznád – utóbbi szószólója Dr. Márton László Egyesült Államokban élő, jelenleg alkotói szabadságon itthon tartózkodó magyar szakember, génbiológus, a Dél-karolinai Egyetem biotechnológiai, környezetvédelmi és genetikai tanszékének professzora. Márton professzor szerint a hazánkba valószínűleg a rómaiakkal elkerült, dísznövényként már széles körben használt Arundo donax valóságos csodanövény: a szárazságot, túl sok nedvességet, savas, lúgos vagy éppen túl sós környezetet egyaránt tűri. „Semmit nem kell vele csinálni, ha egyszer megtelepszik valahol, nem pusztul ki; gyakorlatilag nincsen kártevője – kivéve talán az indiai elefántokat, de nálunk valószínűleg nem fenyeget ez a veszély. Gyorsan nő, nincs se növényvédő szer, se trágyaigénye; ráadásul kiválóan felveszi az arzénszennyeződést, és rendkívül aktív gyökérzetével lebontja a káros szerves szennyezőanyagokat.” Persze semmi sem tökéletes: a növény szaporítása eddig igen nehézkes volt, mivel nincsen magja.

Márton László és a Debreceni Egyetem professzora, Fári Miklós azonban kifejlesztettek egy módszert, amellyel ezt a gondot is sikerült áthidalni – ennek lényege, hogy a növény éretlen virágjából, a természetes folyamatokat imitálva állítják elő az új példányokat, azaz a módszer során nem alkalmaznak géntechnológiai megoldást. Így most, amennyiben szükséges, akár egy 10 ezer hektáros terület beültetésére elegendő egymillió tövet is biztosítani lehetne az Újszentmargitán működő szaporítótelepről. Az immár nagyipari méretekben termeszthető olasznád iránt egyébként nemzetközi szintű az érdeklődés, nemrég Olaszországból keresték meg a céget, azaz a MOP Kft.-t, cellulóz gazdaságos előállításához használnák a nádat.

A növényt már régóta használják a környezet regenerálására, például papírgyárak okozta környezetszennyezés mérséklésére vagy szennyvíz kezelésére. „Nagyon zöld megoldás, energetikai célokra és kármentesítésre egyaránt kiválóan alkalmas – így ideális lenne a vörösiszap-katasztrófa hatásainak mérséklésére.”

A vörösiszap-szennyezés többféle problémát okoz: egyrészt annak lúgossága, másrészt a környezetbe kikerült rendkívül káros fémek (króm, nikkel, ólom, arzén) jelentenek fenyegetést a talajra, az élővilág és az emberek egészségére. Simon László szerint a kármentesítéshez először el kellene távolítani a talaj felszínéről a vörösiszap-szennyezést, amely a helyszíni vizsgálatokat végző szakemberek szerint szerencsére csak kb. 15 cm mélyen szivárgott be a talajba, mivel nedvesen kocsonyaszerű anyag. Ezután következne a talaj felszántása, átforgatása, majd a kémhatás beállítása, azaz a túlzott lúgosság megszüntetése pl. savanyító hatású műtrágyákkal. Előnyös hatású lehet a kalcium-nitrát, de egyéb anyagok (pl. gipsz, agyagásványok, komposztok, foszfátok, lignit) is léteznek, amelyekkel megköthetők, kicsapathatók, kevésbé káros anyagokká alakíthatók a szennyezőanyagok. Ugyanakkor rendkívül finom mérlegelésre és folyamatos vizsgálatokra van szükség: nem szabad ugyanis túlzottan savanyítani sem a talajt, mivel Simon László szerint ekkor a fémek elkezdenek mozogni a talajban, elindulhatnak felfelé a növényekbe, vagy lefelé a talajvízbe.

Pótolni kell a talaj szervesanyag-tartalmát is, újra megteremtve a talajban lakó élőlények életfeltételeit. Ezután jöhetne a növények telepítése: azok részben felvennék a káros nehézfémeket, részben (például a talajt takaró lehullatott leveleikkel, sűrű gyökérzetükkel) mérsékelnék a talajfelszínen maradt vörösiszap felporzásának veszélyét. Az évente-kétévente betakarított energianövények biomassza-erőműbe kerülhetnének, ahol elégetnék azokat. „A hamut természetesen vizsgálni kell, bár az egyébként is kötelező. Az részben akár a talajba is visszakerülhetne, amennyiben nem tartalmaz túl sok toxikus elemet. A gazdáknak az erőművekkel kötött beszállítói szerződés pedig biztos, fix bevételt jelentene. Persze valamennyi nehézfém sajnos óhatatlanul bekerülne a növényeket fogyasztó élőlények szervezetébe, de, főleg, ha sikerülne tartani a talaj semleges körüli pH-értékét, a növények eleve kevés nehézfémet vennének fel. Vörösiszappal végzett tenyészedényes kísérleteinkben például a napraforgó vagy energiafűz hajtásaiba gyakorlatilag nem került fel ólom, nikkel vagy króm”

A talajelőkészítés és egyéb teendők persze hatalmas költségekkel járnak: „állami dotáció, akár uniós támogatás igénybevétele lenne szükséges”, szögezi le a szakember.

Babicz Szabolcs, a Holland-Alma Kft. ügyvezető igazgatója szerint is megoldást jelenthetne az energianövények termesztése. A cég immár 6 éve foglalkozik energianövényekkel, azaz svéd energiafűzzel; a katasztrófa áldozatául esett települések megsegítésére most 10 millió forint értékű felajánlást tettek, amelynek keretében ingyenes szaporítóanyagot adnának a telepíteni kívánt növényekből. Ezekkel egy 30 hektáros területet lehetne beültetni. Az ügyvezető a napokban kereste meg ötletével az illetékeseket, a felajánlásra lapzártánkig nem érkezett reakció.

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy az erőműben való elégetéssel nem kerülnek-e ki a szennyező anyagok a környezetbe? Babicz szerint azonban egyrészt a növények által felvett anyagok már nem elemi formájukban vannak jelen; az ilyen erőművek kibocsátási adatai pedig rendkívül jók. „Döbbenetes, hogy szinte egyáltalán nincs füst. Ez a megoldás még mindig kedvezőbb, mintha a talaj mélyebb rétegeibe, a talajvízbe kerül az anyag”.
Kérdés még, hogy a földeken kívül mi a teendő például az árokpartokon és hasonló területeken: Simon szerint itt is a "mindig mindent növények borítsanak" elvet kell követni, ami ezeknél a területeknél például a befüvesítést jelentené; nem szabad, hogy csupaszon maradjon talajfelület.

Persze nem szabad, hogy illúzióink legyenek: „8-10 ezer év alatt jött létre az a talaj, amit a katasztrófa néhány óra alatt tönkretett. Ezekkel a megoldásokkal is csak csökkenteni lehet a károkat, tökéletesen rendbe hozni a talajt lehetetlen. Ezért kell megelőznünk az ilyen baleseteket, ahelyett, hogy óriási áldozatok és költségek árán próbálnánk a károkat mérsékelni.”

magazin, energetika, környezetvédelem, fitoremediáció, vörösiszap-katasztrófa, dr. simon lászló, dr. márton lászló, babicz szabolcs, energiaültetvény, energianövények Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317