Logomain

Mario, a varázsló

By Kovács Dániel 2010. október 21. 16:46

szerk at hg dot hu

Cikkep_santo_volto20130603-19838-i12ern.gallery

Mario Botta: A torinói Santo Volto kupolája

Galeria20130603-19838-a31s77.gallery

Mario Botta munkái

1_01_casa_breganzona1988_foto_pino_musi20130603-19838-1kd80bv.gallery

Mario Botta: Családi ház, Breganzona, Svájc, 1988. Kép © Pino Musi, MART

1_06_museo_mart_2002_pino_musi20130603-19838-gb7uv.gallery

Mario Botta: MART Múzeum, Rovereto, 2002. Kép © Pino Musi, MART

1_11_leeum_seoul_2004spietro_savorelli20130603-19838-a4uou0.gallery

Mario Botta: Leeum, Szöul, 2004. Kép © Pietro Savorelli, MART

1_12_guscio_salone_mobile_milano2007enrico_cano20130603-19838-9ynvmm.gallery

Mario Botta: Guscio bútorszalon, Milánó, 2007. Kép © Enrico Cano, MART

1_08_bechtler_museum_2009joel_lessiter20130603-19838-1t86k85.gallery

Mario Botta: Bechtler Museum, Charlotte, USA, 2009. Kép © Joel Lessiter

1_14_sedia_quintaaldo_ballo20130603-19838-16b0o8.gallery

Mario Botta: Quinta szék, 1985. Kép © Aldo Ballo

1_20_arca_di_noe_gerusalemme20130603-19838-1n79w9m.gallery

Mario Botta: Noé bárkája - épület vázlata Jeruzsálembe

Saját építésze előtt tiszteleg Rovereto múzeuma, Mario Botta ötven évnyi munkáját mutatva be.

Saját építésze előtt tiszteleg az olaszországi Rovereto kortárs múzeuma, a Mart: az intézmény falai között szeptember 25-től jövő januárig Mario Botta retrospektív kiállítása látható. A svájci mester a kortárs építészet skatulyákba nem sorolható, eredeti egyénisége, azon kevés élő alkotók egyike, aki együtt dolgozhatott Le Corbusier-vel.

Mario Botta: A torinói Santo Volto kupolája. Kép © Enrico Cano, MART

Nevezték már „a posztmodern klasszicizmus géniuszának”, neoracionalistának és „fudamendalista klasszicistának” is – Mario Botta és építészete azonban karakánul ellenáll a skatulyázási kísérleteknek. A saját stúdióját 1970-ben, a svájci hegyek közt fekvő Luganóban megnyitó építész szilárd alapokkal és következetes formanyelvvel dolgozik: munkáira a széles spektrumból merített geometrikus tömegek egységes formálása, valamint az erős hatású, időtálló anyagok (tégla, beton, temészetes kő) jellemzőek. A román építészet nagy csodálója, és saját bevallása szerint példaképi között honfitársa, Le Corbusier mellett az olasz Carlo Scarpa, valamint az észt-amerikai Louis Kahn építészete hatott rá a leginkább.

Nem véletlenül. A híressé vált 20. századi építészek egy része munkájának gyakorlása közben folyamatosan alkalmazkodott a változó stiláris és formai elvárásokhoz – vagy akár maga diktálta azokat, mint az amerikai Philip Johnson, aki az érett modern meghatározó építészeként szerepet később játszott a posztmodern elindításában, hatalmas ruhásszekrényre emlékeztető felhőkarcolója, az AT&T Building felépítésével. Le Corbusier-vel és Louis Kahnnal ellentétben azonban az első házát 16 éves korában tervező Mario Botta mindig is a történelmi építészet hagyományaiból merített. Bár ezt akár posztmodern gesztusként is értelmezhetnénk, Botta nem divatépítész. Ezt maga is leszögezte, amikor évtizeddel ezelőtt keresztes hadjáratot hirdetett a po-mo kiüresedett gesztusai, a „globális Disneyland-építészet hatása” ellen.

A közép- és újkori építészet nyilvánvaló hatása Bottánál nem üres rátétekben, felszínes adalékokban jelenik meg, hanem a tér- és tömegformálás alapjaiban. Építészete épp emiatt hat az ellentmondás erejével: vaskos téglafalai, a román kori templomokat idéző egyszerű, geometrikus tömegei a 20-21. század fordulójának városi tájában idegen testként kellene hassanak. És mégsem: a funkcionális és stíluspluralizmus idején kaotikussá vált modern városokban Botta házai az örök értékek jelképeiként magasodnak – nem véletlen, hogy egyik kifejezetten kedvelt szakterülete a szakrális építészet.

Munkásságának nem véletlenül vált közismert jelképévé, s egyben egyik legnagyobb hatású művévé az a mindössze négy évig létező installáció, amelyet 1999-ben hozott létre Luganóban. Egyetemistákkal és helyi mesteremberekkel összefogva egy művészeti kiállításra, Francesco Borromini születésének 40. évfordulójára Botta felépítette az olasz barokk egyik legnagyobb hatású mestere tán főművének mását, a római San Carlino makettjét. A végtelen precizitással elkészült, 33 méter magas faépítmény a templom 1:1 arányú térbeli keresztmetszete – azaz az eredeti tömegnek csak a fele jelent meg. Botta ezzel a mesteri húzással egyszerre teremtette meg a barokk tér illúzióját, és tárta fel annak elméleti hátterét, tervrajzként kezelve a háromdimenziós épületet. Mindezt egy svájci tó partján, gyönyörű természeti környezetben – a makett nem véletlenül lett létezésének néhány évére valódi építészeti zarándokhely.

Világi megbízásainak Botta kezét elsősorban praktikus szempontok vezetik, a modern építészet funkcionalista hagyományainak folytatójaként. Az ő tervei alapján épült például a Tata autógyár székháza Újdelhiben, a többszörösen díjazott szöuli Kyobo-torony, valamint ő tervezte a milánói Scala Europa Nostra-díjjal elismert felújítását is. Múzeumai közül kiemelkedik a Jean Tinguely munkásságának szentelt basileai, a Dürrenmatt emlékét őrző neuchâtel-i kulturális központ, valamint az olaszországi Rovereto és San Francisco híres (épp bővítés elé néző) modern művészeti múzeuma. Egyik legutóbbi munkája, a 2006-ban elkészült arosai Berg Oase fürdőközpont mesterséges fákra emlékeztető tornyai egy hegyoldal fái közül emelkednek ki, szinte természetes képződménynek tűnve.

Mario Botta: L'architettura delle emozioni

Botta jellegzetes eszköze a szimmetria, amely különösen szakrális épületeinél kap nagy hangsúlyt. A nagy volumenű, tagolatlan tömbök, a román és gótikus stílust idéző falazások és a téglafelületek jellemezte templomai közül kiemelkedik a francioaországi Evry katedrálisa, a tel-avivi egyetem területén emelt zsinagóga, illetve a torinói San Volto temploma. Ez utóbbi a város hajdani gyárnegyedében áll, és bár szimmetrikus tömegével, jellegzetes anyaghasználatával tipikusan bottai épület, előhívja az ipari formák emlékét is.

A 67 éves Botta sosem volt valódi sztárépítész, bár luganói irodájába a világ minden tájáról érkeznek megbízások. Filozofikus hajlama segíti a sok kortárs viselkedését visszatetszővé tevő allűrök, a megbízások utáni hajsza elkerülésében, sajátos stílusa pedig abban, hogy munkái időtlenné váljanak, minden korban érvényes mondanivalót közvetítve. „A stílusok létezése hazugság” – írta Le Corbusier 1923-ban, irányadó munkájában. Ebből a szempontból honfitársa, Mario Botta tekinthető a legjobb tanítványának.

A Mario Botta. Architetture 1960-2010 című kiállítás 2011. január 23-ig látogatható a MART múzeumban, az olaszországi Roveretóban.

kiállítás, kiallitas, Svájc, le corbusier, program, mario botta, svájci építészet, lugano, rovereto, louis kahn, carlo scarpa Icon_print

Mario Botta: A torinói Santo Volto kupolája

Mario Botta munkái

Mario Botta: Családi ház, Breganzona, Svájc, 1988. Kép © Pino Musi, MART

Mario Botta: MART Múzeum, Rovereto, 2002. Kép © Pino Musi, MART

Mario Botta: Leeum, Szöul, 2004. Kép © Pietro Savorelli, MART

Mario Botta: Guscio bútorszalon, Milánó, 2007. Kép © Enrico Cano, MART

Mario Botta: Bechtler Museum, Charlotte, USA, 2009. Kép © Joel Lessiter

Mario Botta: Quinta szék, 1985. Kép © Aldo Ballo

Mario Botta: Noé bárkája - épület vázlata Jeruzsálembe

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317