Logomain

Ahol a madár se jár: az Országház titkai

By Merényi György 2010. október 9. 08:00

szerk at hg dot hu http://giorgionane.blog.hu/

Marcsakazeszakioldalvan_beallvanyozva20130603-19838-d08i9e.gallery

Ahol a madár se jár: az Országház titkai

Steindlrekonstrukcio_a_mariafalvaikozepkorigotikus_templom1888ra_keszultel20130603-19838-lf8c5v.gallery

Ahol a madár se jár: az Országház titkai steindl imre tervei alapján

Orszaghazepito_steindlvonasaival_zsolnaypirgranitszoboramuszakiirodaban20130603-19838-1e15j7v.gallery

Ahol a madár se jár: az Országház titkai országházépítő szobor

Apecsigyarkemnymintbemutatoteremazorszaghazkeramiaival20130603-19838-et3yxx.gallery

Ahol a madár se jár: az Országház titkai gyárkémény

Index20130603-19838-ukabx0.gallery

Ahol a madár se jár: az Országház titkai index

100_277820130603-19838-h0j8gb.gallery

Zsolnay-csodák az Országház udvaraiban

100_278620130603-19838-1vu7jra.gallery

Zsolnay-csodák az Országház udvaraiban

100_279420130603-19838-ku08uw.gallery

Zsolnay-csodák az Országház udvaraiban

100_279820130603-19838-6f0sb2.gallery

Zsolnay-csodák az Országház udvaraiban

100_280420130603-19838-18alzii.gallery

Zsolnay-csodák az Országház udvaraiban

100_280720130603-19838-g2iwbh.gallery

Zsolnay-csodák az Országház udvaraiban

100_281220130603-19838-xrqasm.gallery

Zsolnay-csodák az Országház udvaraiban

100_281820130603-19838-1ej5h1z.gallery

Zsolnay-csodák az Országház udvaraiban

100_284620130603-19838-1i1kahx.gallery

Zsolnay-csodák az Országház udvaraiban

100_284720130603-19838-rawsl4.gallery

Zsolnay-csodák az Országház udvaraiban

Belsoudvarazemeleteket_elvalasztokeramiadiszesparapetsavokkal20130603-19838-9vvcmx.gallery

Zsolnay-csodák az Országház udvaraiban

Nmecsaka_csucsdiszekhanemaa_kemenyekis_zsolnaygyartmanyok20130603-19838-24zekj.gallery

Zsolnay-csodák az Országház udvaraiban

Zsolnayerdoalkonyatban20130603-19838-1dolrns.gallery

Zsolnay-csodák az Országház udvaraiban

Galeri20130603-19838-bkxqsq.gallery

Zsolnay-csodák az Országház udvaraiban galéria

Steindl Imre remeke, a Parlament kevesek által ismert Zsolnay-kerámiákat rejteget a belső udvarokban.

A Monarchia Magyarországának presztízsberuházása, a millenniumi építkezések csúcspontja az Országház 1885 és 1904 közötti felépítése volt. A korának hasonló építményeivel, elsősorban a későromantikus angol parlamenttel versengő épület az akkori világ egyik legnagyobbja lett. A kívülről kővel burkolt épülettömb udvarai igazi, kevesek által ismert meglepetéseket tartogatnak gazdag majolika- és tégladíszítésükkel.

:image_66534

Mint minden Monarchia-korabeli középület tervezésére, az Országházéra is pályázatot írtak ki, amelyen a kor kiváló építészei vettek részt. Megjelent Hauszmann Alajos, Schikedanz Albert, Freund Vilmos, Steindl Imre mellett a bécsi Otto Wagner, de a színházépítő Fellner és Hellmer építészpáros is. A pályázatnyertes Steindl Imre (1839-1902) historizáló-neogótikus stílusban elképzelt épületét már kezdetektől fogva komoly kritikák érték: sokan kifogásolták a tervezett építmény méreteit, és különösképpen stílusát. Az összehangolt munka nyomán kibontakozó grandiózus épület azonban nagyszerű elhelyezkedésével, pompás arányaival és páratlan kivitelezésével hamar feledtette a kezdeti purparlét.

Megálmodójának, majd az építkezés vezetőjének, Steindl Imrének a rátermettségéhez kétség nem fért. Steindl a Műegyetem tanáraként számos középkori építészeti emlék restaurálásán dolgozozz, korának kiemelkedő „műemlékes” szaktekintélye volt. (Az alig ismert későközépkori, máriafalvai templom újjáépítését 1888-ban fejezte be. Érdemes felkeresni a Kőszegtől nem messze fekvő, ma Mariasdorf néven Ausztriához tartozó település nagyszerű fekvésű templomát, amely Steindl korai „gótikus” munkásságának szép példája.)

:image_66535

A tervek elkészítése mellett a felhasznált anyagok kiválasztása csakúgy az építész feladatai közé tartozott, mint a szerződések megkötése a vállalkozókkal. Ritka pillanat a magyar építészet történetében: az építkezésnek anyagi korlátai sem voltak. Nagy hangsúlyt helyeztek arra, hogy az ország területén fellelhető építési és egyéb anyagokat használjanak; néhány különleges, belsőt burkoló márványt hoztak csak az országhatáron túlról.

Steindl pályatervéből tudjuk, hogy először csak a dunai főhomlokzatot burkolta volna kővel, a többi külsőt téglából tervezte. A terv átdolgozása során azonban a nemesebbnek tartott kőburkolat mellett döntött az e célra felállt bizottmány, a téglaburkolatot a tíz belső udvarra száműzve. Időtálló nemeskő híján azonban így egy hosszú, évtizedekig tartó, mérhetetlen költségekkel járó felújítási procedúra vehette kezdetét. A hazai mészkő (travertin) színeiben szép volt ugyan, messziről kiemelte az épületet, ám porózussága végzetessé vált: a gyorsan romló követ szinte folyamatosan cserélni kellett. Az elhúzódó felújítások napjainkban lassan a végükhöz érnek: már csak az épület északi homlokzatán dolgoznak. A korábbi sárgás homokkövet fehér mészkőre cserélték. Talán nincs is még egy épület a világon, ahol elemenként felmérve, elbontva, újrafaragva és visszaépítve cserélnék a teljes kőburkolatot, amit a kőfaragványok acélszerkezetekhez hasonló racionális rendje tesz lehetővé.

:appendix_5133

Az Országház azonban belső udvaraiban megőrizte egyik titkát: ezekben elkészültük óta tökéletes épségben és szépségben állnak az időtálló sajtolt téglából készült, és a pécsi Zsolnay gyár által e célra kifejlesztett, szintén időtálló kerámia elemeivel burkolt, díszített falak. Zsolnay Vilmos tervezője iránti tiszteletből először „Steindl-masszának” nevezte a különleges eljárással, samott őrleményből kreált építészeti kerámiájának anyagát.

A ház főépítészével, kezünkben a Zsolnay-gyár korabeli tervrajzairól készült másolatokkal jártuk be a turistáktól, látogatóktól nem háborgatott belsőket, és meglepetésekkel teli, gazdag világ bontakozott ki előttünk. Ekkor készültek az írásunkat illusztráló fotók.

Négyszintes, színes iszapolt téglaburkolatos, övpárkánnyal tagolt udvari homlokzatokat találtunk. A földszint nyílásai félkörívesek; az első emeleten csúcsíves, tagozatos keretbe helyezett, szintén csúcsíves ikerablakokat láttunk, amelyek alatt, az öv- és az ablakpárkány között parapetsávok láthatóak. A főemelet övpárkányát, az ablakok alatti parapet-mezőket, a csúcsíves ablakok és a befoglaló mezőkeretek közötti felületeket és a főpárkányt mind-mind Zsolnay kerámiaelemek fogják közre, illetve díszítik. Különös, csak a madarak által látható ékei az épületnek az udvarbelsők monumentális záródíszei. Bizarr, váltakozó magasságú, gótikus formákat idéző, ám antik elemekkel tagolt, a szecesszió világát is sejtető kerámiacsúcsok sorakoznak itt katonás rendben. Ezt a historizáló épülettől eltérő világot gazdagítják a Steindl által tervezett, a hazai flórát felvonultató dekoratív növényi motívumokkal díszes, téglafalba süllyesztett kék hátterű kerámiasorok.

:image_66536

A nyolc nagy és a két kis udvar tervezésekor Steindl minden bizonnyal szabadon engedhette fantáziáját. Az architektúrának alárendelt kerámiaelemek naturalisztikus növényi ornamentikája, a változatosan formált kettős és hármas ablakokat kitöltő végtelen mintázat, az ornamentális betétek, nemegyszer címermotívumokkal egészültek ki. A meredek kúpokból álló pártázat egyszerre idézi a velencei Ca’ d’Oro párkányzatát, ugyanakkor archaikus, kelta keresztekre is emlékeztet. „A....díszítő részeken nem egyedül a régi stílus tisztaságának fenntartására törekedtem, mint inkább a modern igényeknek és felfogásnak, nemzeti szellemben iparkodtam hódolni”— olvashatjuk Steindl összefoglalójában.

Steindl már első középületén, az 1870-es évek elején épült pesti, Váci utcai Új Városházán is használt mázas kerámiát. A korabeli méltatás szerint ez „egyik első épülete újabb éránknak, mely a nyers téglafal és terrakotta alkalmazásában elöl jár.” Itt még a korszak másik jelentős keramikus mestere, Marchenke Vilmos volt a munkatársa. Zsolnay kerámiát először az Állatorvosi Főiskola pavilonjain (1881), majd a Műegyetem Múzeum körúti épületén (1883) alkalmazott.

„Örültem neki, mint egy gyerek, nem azért, mert szép, hanem mert olyan szép, amilyennek ez idő szerint nem is álmodtam volna” — írta 1886-ban Stendl Zsolnay Vilmosnak, amikor az első kerámiapróbákat megláthatta. Zsolnay új anyagából kívánta az Országház díszeit elkészíteni, ám miniszteri javaslatra előtte a kor rangos szaktekintélyével, Wartha Vincével kellett megvizsgáltatnia. A kerámia használatát így indokolta: „...a majolica ipar hazánkban a fejlődésnek már eddig is oly magas fokára emelkedett, hogy jóságra, valamint szépségre is túlszárnyalja a külföld hasonló nembeli ipartermékeit....és, hogy jól megérdemelt támogatással oda segítsék, hogy a hazai piaczot egészen meghódíthassa, sőt magának a külföldön is piaczot teremthessen.”— olvashatjuk a szakember Zsolnayt dicsérő mondatait.

A szerződések aláírása után, 1891 végétől folyamatosan érkeztek Pécsről a Marchenke által mintázott építészeti kerámiaszállítmányok az Országház belső udvaraiba, majd később az enteriőrökbe is szobordíszek formájában. Miniszterelnöki engedélyezésekkel azonban az eredetileg tervezettnél sokkal több építészeti kerámiát használt Steindl az épület díszítéséhez. 1897 végére fejeződtek be a külső „majolika-munkák”. A később pirogránitnak nevezett kiváló tulajdonságokkal rendelkező épületburkoló anyag több évtizedes pályafutása indult valójában ekkor.

:image_66537

A korabeli mintapéldányok a pécsi gyár udvarainak hatalmas kéményeire kerültek. Ezeket a gyár jelenlegi átalakításával párhuzamosan megőrzik, hiszen ma már kor és stílustörténeti dokumentumok. Ennek kapcsán pedig elmerenghetünk: vajon milyen lenne a két zseniális ember, a tervező Steindl és az általa tisztelt és kedvelt társ, Zsolnay Vilmos teljesen téglával és kerámiával burkolt Országháza…

építészet, magazin, magyar építészet, budapest, magyarország, parlament, zsolnay, steindl imre, zsolnay vilmos, merényi györgy, eklektikus építészet, marchenke vilmos, epiteszet, magyar epiteszet Icon_print

Ahol a madár se jár: az Országház titkai

Ahol a madár se jár: az Országház titkai steindl imre tervei alapján

Ahol a madár se jár: az Országház titkai országházépítő szobor

Ahol a madár se jár: az Országház titkai gyárkémény

Ahol a madár se jár: az Országház titkai index

Zsolnay-csodák az Országház udvaraiban

Zsolnay-csodák az Országház udvaraiban

Zsolnay-csodák az Országház udvaraiban

Zsolnay-csodák az Országház udvaraiban

Zsolnay-csodák az Országház udvaraiban

Zsolnay-csodák az Országház udvaraiban

Zsolnay-csodák az Országház udvaraiban

Zsolnay-csodák az Országház udvaraiban

Zsolnay-csodák az Országház udvaraiban

Zsolnay-csodák az Országház udvaraiban

Zsolnay-csodák az Országház udvaraiban

Zsolnay-csodák az Országház udvaraiban

Zsolnay-csodák az Országház udvaraiban

Zsolnay-csodák az Országház udvaraiban galéria

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317