Logomain

A jövő sikerpárosa lehet: magyar innováció és afrikai energia

By Ongrádi Melinda 2010. október 9. 12:26

szerk at hg dot hu

Africa_summit20130603-19838-1gln49x.gallery

V. Africa Summit konferencia

Desertec_elektromos_halozat20130603-19838-1oxrlic.gallery

Desertec elektormos hálózat Afrika Európa között

Szahara20130603-19838-1m5y9fy.gallery

Szahara

Great_green_wall20130603-19838-1jlvq9j.gallery

Great Green Wall

Green_sahara_project20130603-19838-giter0.gallery

Green Sahara Project Steier József

Green_sahara_project_220130603-19838-coiewe.gallery

Global Green Sahara Project Steier József

Afrika_hirlevel20130603-19838-1sh6tyx.gallery

afrika hírlevél

Élre törhetnénk az afrikai energia hasznosításában az V. Africa Summit magyar előadói szerint.

Magyar szakember elképzelése szerint zöldítsük be a Szaharát; a feleslegessé vált európai szénerőműveket adjuk el Nigériának; működjünk közre Madagaszkár környezetbarát hulladékhasznosításában... Többek között ilyen ötletekkel is megismerkedhettek az október elsején megrendezett V. Africa Summit konferencia résztvevői. A Kossuth téri volt MTESZ székházban, afrikai országok magas rangú diplomatáinak jelenlétében rendezett találkozó alapgondolata Afrika részvétele a klímaváltozás elleni küzdelemben és a megújuló energiaforrások hasznosítása volt.

A hazai szakemberek kreatív ötletei segíthetnek abban, hogy Afrika is kivegye a részét a klímaváltozás elleni küzdelemből, és mindez még a magyar cégeknek is előnyös legyen. Cikkünkben a konferencia energetikai vonatkozású felvetéseivel foglalkozunk; személyesen is faggattuk a témáról az előadókat: Pataki Istvánt, a Magyar Energia Hivatal volt elnökhelyettesét, és a hamarosan Afrikába induló Dr. Steier Józsefet, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület esztergomi csoportjának elnökét.

A magyar cégeknek és szakembereknek számos kihasználatlan lehetőséget rejt a titokzatos kontinens, ráadásul elhanyagolható mennyiségét használjuk fel azoknak az uniós támogatásoknak, amelyek a cégek tevékenységének afrikai promotálására lennének felhasználhatók. Sokszor persze kell egy kis kezdőlökés, hogy valaki a tőlünk eléggé távoli világ felé fordítsa figyelmét – Steier és Pataki is néhány évet töltött gyermekkorában afrikai országban, ami egész életükre meghatározó élményt jelentett.

Pataki István, aki gimnáziumi éveit töltötte Nigériában, előadásában azt szemléltette, milyen hatalmas, kihasználatlan potenciállal rendelkezik a kontinens a megújuló energiák terén. Mivel Európa energiahiányban szenved, ugyanakkor rendelkezik a kellő technológiai háttérrel és tudással, Afrikában viszont a helyzet pontosan a fordítottja, logikusnak tűnik, hogy érdemes szövetkezni. Ráadásul egy érdekes gyakorlati felvetéssel is előállt: Nigéria ugyanis nagyon jó minőségű kőszénkészletekkel rendelkezik, így talán nem is olyan légből kapott gondolat, hogy esetleg vevők lennének a feleslegessé vált európai széntüzelésű erőművekre.

A dolgokat nehezítheti, hogy Pataki szerint „túl nagy a kulturális különbség – nagyon sokáig tart a párbeszéd, amíg kibontakozik a kölcsönös előny. Ugyanakkor a kínaiak ijesztő módon előttünk járnak Afrikában – őrült mód vásárolnak fel mindent, ami intő jel lehet az európaiaknak”.

A szakember egy víziót is felvázolt a jövő hidrogén és elektromos energia alapú társadalmáról, sőt, számításokat is végzett: e szerint, amennyiben Magyarországon meg tudnánk duplázni jelenlegi elektromosáram-termelésünket, az összes hazai gépjárművet átállíthatnánk hidrogénre. „A jövő társadalmában egy villany- és egy hidrogénvezeték menne be a házakba – ebben a vízióban pedig az energiaellátás megtáplálásában az Afrikában termelt elektromos energia is szerepet kaphat.”

Kísérleti projektek egyébként már ma is vannak arra, hogy a nagy helyigényű és értelemszerűen sok napsütéses órát igénylő napelemes energiatermelést a Szaharában valósítsák meg, majd Európába szállítsák át az energiát, a 17 céget (pl. E.ON, Siemens) tömörítő Desertec elnevezésű kezdeményezés idén nyáron napvilágot látott legfrissebb célkitűzései szerint pedig akár 2013-ban elkezdhetik az első naperőművek felépítését a sivatagban, 2015-ben pedig elindulhat az energiaszállítás Afrikából Európába.

A Dr. Steier József által kidolgozott Green Sahara (Zöld Szahara) projekt többek között egy gyerekkori élménynek köszönheti létrejöttét: az ötletgazda családjával repült át a hatalmas sivatag felett, és ennek hatására kezdett el álmodozni arról, hogy mit is lehetne kezdeni az óriási, sivatagos területtel. Felnővén energetikával és új technológiákkal kezdett foglalkozni, így logikusan adta magát, hogy ebből a szempontból közelítse meg a hasznosítás kérdését. Hasonló programok egyébként már léteznek: ilyen az előbb említett német Desertec, amely a megújuló energiaforrások kiaknázását célozza meg, vagy az elindult, megtorpant, majd nemrég ismét napirendre került Great Green Wall (Nagy Zöld Fal) kezdeményezés, amely az érintett 11 afrikai ország részvételével egy 7800 km hosszú és 15 km széles zöld sávval állítaná meg a Szahara déli terjeszkedését.

„Büszke vagyok arra, hogy az általam kidolgozott elképzelés integrált megközelítését jelenti a problémának – azaz nemcsak a megújuló energiákra, a környezetvédelemre, klímaszabályozásra vagy az élelmezés kérdésére fókuszál, hanem kb. 3 millió embernek jelentene munkalehetőséget, ha megvalósulna, és hatalmas zöld ipar (green industry) települhetne rá, amely a szakemberek szerint a jövőben egyébként is a világgazdaság motorja lehet.”

"Az elképzelés nem csak a fantázia talaján áll: abban fontos szerepet kapnak olyan, már létező technológiák, mint energiatermelésre a tengerpartokon a horizontális szélkerék, a sivatagban a napkémény, a víznyerésre pedig a kondenzációs kónusz." A költségek Steier számítása szerint 100 milliárd dollárt tennének ki; ha belegondolunk, hogy az Egyesült Államok ennek többszörösét költötte el az iraki háborúra, már nem is tűnik olyan nagynak az összeg. A koncepcióra felfigyelt a nemzetközi tudományos világ is: a szakember előadta azt Kínában a 3. klíma világfórumon, illetve több jelentős nemzetközi konferencián. Mindez persze még kevés: „a magyar diplomáciának is segítenie kellene, hasonlóan ahhoz, ahogy a német Desertec programot támogatta a legnagyobb német bank, a politika figyelmét is felhívva arra”.

És hogy Magyarországnak miért is lenne jó mindez? „Sok szálon tudnánk bekapcsolódni a programba: Magyarország tudományos „agya” hatalmas; használhatnánk az egyetemek, az itt végzett szakemberek tudását. Emellett a magyar ipar rengeteg olyan technológiai elemet állíthat elő, amelyeket hasznosítani lehetne a programban – ezzel számos munkahely jöhetne létre. Azoknak, akik befektetési szinten is érdeklődnek a program iránt (hiszen annak gazdaságossága is bizonyítható), létrehoztuk az Africa Trust Co-t.”

Steier könyvet is szentel Afrikával kapcsolatos vízióinak Africa Vision 2020 címmel; az 1996 óta készülő mű tartalmának egyes részleteit azóta az élet is igazolta: „például a marokkói tengerpartokon most valóban elkezdtek szélkerekeket telepíteni.” A könyvvel szemben azonban most elsőbbséget élvez a Szahara-program.

A következő előadó, a Madagaszkárról érkezett Ny Rado Rafalimanana, az Axius Holding elnöke előadásában többek között arról számolt be, hogy a közeljövőben magyar cég részvételével épülhetnek környezetbarát hulladékfeldolgozók a térségben. Szintén a hazai fejlesztések sikerét jelzi, hogy Rafalimanana tájékoztatása szerint a térségből érdeklődés mutatkozik egy Magyar Innovációs nagydíjjal elismert természetes növényvédő szerre is.
Az előadássorozat további részében a mezőgazdaság, vízgazdálkodás és az üzleti élet kérdésköreit járták körbe a résztvevők, a Corvinus Egyetem docense, Dr. Lakner Zoltán elemezte, milyen jövője lehet Afrikában a bioenergiának.

A konferencia szervezői az Afrikai-Magyar Egyesület (AHU), az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Esztergom (ETE Esz) és az Afrika Holding voltak. Szándékaik szerint a konferenciasorozat a mexikói klímakonferencia után, 2011 májusában folytatódik.

magazin, energetika, afrika, megújuló energiák, v. africa summit konferencia, afrikai-magyar egyesület, ahu, africa holding, energiagazdálkodási tudományos egyesület esztergom, steier józsef, pataki istván Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317