Logomain

Funkcióváltás előtt a déli Belváros?

By Kelecsényi Kristóf 2010. október 1. 23:56

szerk at hg dot hu

Fgy20130603-19838-1q5wrdm.gallery

A Fejér György utca két világháború közötti lakóházsora

B120130603-19838-1k4nnka.gallery

A Bástya utca beépítetlen telkei

B220130603-19838-1peh2fx.gallery

Játszótér és várfalmaradvány a Bástya utcában

Vp120130603-19838-1sky8rw.gallery

Veres Pálné utca 36.

Vp220130603-19838-1a2eyy6.gallery

Veres Pálné utca 36.

Vp_index20130603-19838-wt9nol.gallery

Veres Pálné utca 36. index

Az új főutca ingatlanpiaci szempontból is fellendítheti az V. kerület déli részét, de ennek nem mindenki örül.

Nemrég pattant ki a Bécsi utcába tervezett új nagyberuházás híre, de úgy látszik, a pesti Belváros déli részéről sem feledkeznek meg az ingatlanfejlesztők. Az a kerületrész, amely a déli Váci utca sétálósítása előtt majdhogynem tisztán lakófunkciókkal bírt,, minden jel szerint profilváltás előtt áll. 

Ennek azonban nem mindenki örül. A terület lakói érthető módon nyugalmukat, otthonaikat és itt elképzelt jövőjüket féltik. Pedig a környéket egyszerre értékeli fel a készülő 4-es metró vonala, az annak kapcsán rendezett felszíni terek, valamint az elvileg a helyi lakosokat is szolgáló Új Főutca projekt. Mégis sokan úgy látják: helyzetük egyre rosszabb lesz, autóval egyre nehézkesebben megközelíthetőek otthonaik, az új forgalmi rend ráadásul a Kecskeméti utca helyett a szűkebb Fejér György és Királyi Pál utcákban eredményezett komolyabb torlódásokat. Helyi lakosokat is bevonva jártunk utána a problémáknak.

Rozi, aki immáron több mint húsz éve él a kerületben, és férjével három gyermeket nevel Kecskeméti utcai otthonukban, örül hogy „szebb, tisztább, csendesebb és biztonságosabb lett a környék”, bár a modern lámpákat furcsának találja a százéves házak közt. Legnagyobb problémája a közlekedéssel van. Az ötfős családnak való bevásárlást csak autóval tudják megoldani, amivel aztán nemhogy parkolni, de megállni sem tudnak az utcában, vagy a környéken, így az egész családot megmozgató logisztikai feladványból jut minden hétre. Hogy egy költözést, vagy bútorszállítást miként lehet majd megszervezni, abba inkább bele sem gondol. 

Gábor gyermekkora óta a Belváros ezen részébe vágyódott, és „többéves célirányos keresgélés után” talált rá több mint tíz éve Fejér György utcai otthonára, ahol jelenleg családjával él. Az Új Főutcával neki is a legnagyobb baja a közlekedés. Mint azt lapunknak megírta, „az új főutca koncepciója abból a szempontból mindenképpen üdvözlendő, hogy kiszorítaná az átmenő forgalmat a belvárosból”. Azonban véleménye szerint a megvalósult koncepció nem egészen ezt eredményezte, főleg saját utcájában, mely kimaradt a felújításból: „hatalmas lett itt az átmenő autósforgalom, amelyet több hivatalos forgalomszámlálás is alátámaszt, ennek ellenére nem történik semmilyen intézkedés az Önkormányzat részéről, noha az itt élők folyamatosan kérik ezt”. A helyszínen a cikk szerzője is ezt tapasztalta. A Kecskeméti utcába a beruházás átadása után több mint fél évvel is rengeteg tájékozatlan autós hajt be, majd a lezárt Egyetem téren némi tanácstalanság után visszafordulnak a Királyi Pál és Fejér György utcák valamelyikén - óriási dugókat okozva ezzel az eddig csendes utcákban.

Valami készül a Bástya utcában...

A megújult területen viszont előbb-utóbb a Vörösmarty tér környékéhez hasonló turistaforgalomra lehet majd számítani. A befektetői érdeklődés persze már évekkel korábban megindult a környék legnagyobb haszonnal kecsegtető telkei és épületei iránt. Bár üres telek alig van, és a házak nagy része is élvez valamiféle védelmet, kivételek azért akadnak. Ilyen a Bástya utca Fővám térhez közel eső végén a második világháborút követően megüresedett teleksor. Az utolsó házat 2000 körül bontották le az egymás mellett levő hat üres telekről. A nagyméretű területre kerületi sportközpontot terveztek; egy országos tervpályázat eredményeképp 2000-ben még az építész is meglett. A munkát azonban lefújták; a városfalat érintő régészeti feltárások után 2003-2004 csak az addig is itt helyet kapó szomszédos óvoda játszóterét újították fel, illetve kosárpályát és nyilvános játszóteret is kialakítottak a környék fiataljainak. 

Gábor elmondása szerint a telkek értékesítését és a játszótér megszüntetését „egyöntetűen elutasították” a környéken élők egy lakossági fórumon. Ennek ellenére azt 2007-ben eladták. Miután az adásvétel a vevő fizetésképtelensége miatt meghiúsult, 2009 novemberében az önkormányzat az ingatlan újbóli értékesítéséről döntött.

A nagyjából 1.800 négyzetméteres teleksor újbóli beépítése - egykori építési telkekről lévén szó - elsőre hallásra nem lenne ördögtől való. Azonban pár dolgon érdemes elgondolkodni. Az óvoda szabadtéri játszóterének nincs máshol hely: a Fővám téren helyette most kialakított elégtelen a környék kiszolgálására, ráadásul a kerület szélén, egy forgalmas dunai átkelő és rakparti felhajtó találkozásától pár méterre helyezkedik el. Másrészt itt, a Bástya ucában látható a középkori pesti városfal legnagyobb egybefüggő és közterületről is érzékelhető szakasza. A kerület szabályozási terve nyilvánosan bejárható sétányt ír elő ennek mentén, azonban a környékbeliek ellenérzése az elmúlt 20 év hasonló beruházásain végigtekintve könnyedén érthetővé válik. Ha a beruházó csak nyűgként fog tekinteni erre az örökségre, a végeredmény garantáltan rossz lesz.

...és a szomszédban is

A másik fejlesztésre kiszemelt tömb a patinás Veres Pálné Gimnáziumé, ami éppenséggel a Bástya utcai telkek szomszédságában található. Az intézmény jelenleg egykori kollégiumi épületében, a Veres Pálné utca 38. alatt üzemel. Eredetileg a 36-os számú ház épült oktatási célra, azt azonban 1945 után elvették, majd a hatvanas évektől a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem használta azt kollégiumként és oktatási épületként, melyből jogutódja a Budapesti Corvinus Egyetem 2007-ben, Közraktár utcai, új épületének elkészülte után költözött ki. Az együttes azonban egy helyrajzi számon van máig, így annak részét csak osztatlan közös tulajdonként lehetett értékesíteni, ami 2008-ban meg is történt. A telekmegosztás azonban a fővárosi politika útvesztői miatt máig nem történt meg az új tulajdonos Veres Projekt 2007 Kft. és a gimnáziumot működtető Fővárosi Önkormányzat közt. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az értékesített 36-os számú épület hátsó frontjának földszintjét mai napig használja a gimnázium.

Mint azt lapunknak a gimnázium egyik tanára elmondta, annak idején senki sem kereste meg őket, hogy szükségük lenne-e az eredeti iskolaépületre, pedig igencsak helyszűkében vannak. A nemrégiben kialakított új informatikai termet például kénytelenek voltak egy ablaktalan pincehelyiségben elhelyezni, de a nyolcvanas évek végén lezajlott teljes belső felújítás tervezési hibái is kezdenek előjönni. Szűkek a termek, nem fér el az értékes gyűjteménnyel rendelkező könyvtár, és a kollégium egykori belső udvarából kialakított aula sem alkalmas az egykori díszterem pótlására. Véleménye szerint a régi épület pusztán kultúrtörténeti jelentősége folytán is méltó lenne a műemléki védelemre, hiszen azt maga Veres Pálné, a hazai középfokú nőnevelés úttörője álmodta meg leánynevelő intézete otthonául, az országban elsőként. 1970-ben a Rajk László szakkollégium is ezen épület falai közt alakult meg, ráadásul az elegáns, vörös klinkertéglás homlokzat építészetileg sem utolsó.

A házra ugyanis bontási engedélyért folyamodtak. Gábor a korábban a gimnázium tornaudvarán „méricskélő emberektől” tudta meg, hogy otthonával szemközt szállodaépületet kívánnak felhúzni a 36-os számú épület teljes bontásával, a gimnázium udvarának részbeni beépítésével. A terv azóta jegelték, a többek közt általa is kezdeményezett, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által 2009. október 12-iki keltezéssel kiadott ideiglenes műemléki védelem miatt. A KÖH a napokban meghosszabbította a törvényben biztosított további egy évvel a védelmet. Ennek lejártával azonban – hacsak addig nem nyilvánítják műemlékké az épületeket – újra fennáll majd a bontás veszélye.

Gábor úgy érzi, hogy a kerület „sajnálatos módon kizárólag a beruházói érdeket veszi figyelembe”. Véleménye szerint „a déli belváros karakterében erősen eltér az V. kerület középső és északi részétől, a Lipótvárostól, mivel itt még mindig viszonylag magas az itt élők aránya. Úgy gondolom, természetes, hogy a főváros közepeként - és a valóban gyönyörű épített környezet okán - ez a hely sok turistát vonz, azonban ez egyáltalán nem zárja ki azt, hogy ettől még élhető maradjon ez a környék.”

Látható tehát, hogy komoly érdekellentétek feszülnek nem csak Belső-Erzsébetvárosban, amely az elmúlt 15 év során Budapest szórakozónegyedévé vált, hanem a déli Belvárosban is. Sajnálatos, hogy Budapest a rendszerváltást követően nem szabta meg sokkal határozottabban az egyes városrészek, vagy akár az egyes utcák, szűkebb környékek jövőbeli szerepét. A rendszerváltással örökölt lakossági struktúra még mindig élénken tükrözi a korábbi időkben turisztikailag „alvó” város berendezkedését. A nyilvánvaló célok hiányában a lakosságnak még csak esélye sem volt alkalmazkodni a megváltozott helyzethez. Pedig ez az átmenet még a legátgondoltabb stratégiával is sok nehézséggel járt volna. Ha a közterületek egyébként haladó szellemiséget tükröző, az autóforgalmi terhelést csökkentő, és emberi használatra szánt területeket növelő megújítása pedig ilyen felemás tapasztalatokat eredményez a helyi lakosokban, akkor nagyon nehéz lesz a város további közterületeit újragondolni. Egy dolgot azonban ne feledjünk! A Belváros forgalmi rendszerének újragondolása az Új Főutcával csupán első, bár igen nagy lépéséhez érkezett el. Reméljük, folytatódhat.

építészet, városfejlesztés, budapest, belváros, 5. kerület, veres pálné utca, fejér györgy utca, bástya utca, új főutca Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317