Logomain

Salgótarján: vissza a jövőbe a városközpontban

By Papp Géza 2010. szeptember 25. 09:00

szerk at hg dot hu http://fovarosi.blog.hu/

Starjan-20100808-124-foter20130603-19838-f33xcq.gallery

salgotarjan vissza a jövőbe 2 főtér

Starjan-20100808-121-karancsszallo20130603-19838-1ilbysn.gallery

salgotarjan vissza a jövőbe 2 karancs szallo

Starjan-20100808-122-jamk20130603-19838-1ci8dqu.gallery

salgotarjan vissza a jövőbe 2 jamk

Starjan-muvhaz-alaprajz20130603-19838-j1huhw.gallery

salgotarjan vissza a jövőbe 2 alaprajz

Starjan-20100808-123-pecskouzlethaz20130603-19838-1k7gyu6.gallery

salgotarjan vissza a jövőbe 2 pecskouzlethaz

Starjan-20100808-129-apollomozi20130603-19838-hs3q66.gallery

salgotarjan vissza a jövőbe 2 apollomozi

Starjan-20100808-128-garzonhazak20130603-19838-8u9vnu.gallery

salgotarjan vissza a jövőbe 2 garzonhazak

Starjan-20100808-54-konyvtar20130603-19838-1nc43mc.gallery

salgotarjan vissza a jövőbe 2 konyvtar

Starjan-20100808-75-nogradimuzeum20130603-19838-1i6b24c.gallery

salgotarjan vissza a jövőbe 2 nogradi muzeum

Starjan-munkasmozgalmimuzeum-felulnezet20130603-19838-1llzssb.gallery

salgotarjan vissza a jövőbe 2 munkas muzeum felulnezet

Starjan-20100808-176-varoshaza20130603-19838-kca8mq.gallery

salgotarjan vissza a jövőbe 2 varoshaza

Starjan-20100808-73-csillaghazak20130603-19838-qzzjnl.gallery

salgotarjan vissza a jövőbe 2 csillagahazak

240x18020130603-19838-1ot0v49.gallery

s.t. indexre

Salgótarjáni túránk második állomásán a városközpontot és környezetét járjuk be, a 60-as, 70-es évek emlékeit kutatva.

Salgótarjánt bemutató cikksorozatunk első része után most a városközpont és környéke 60-as, 70-es években épült emlékeit járjuk be. Az építkezések központjában az egykori piactér, később Fő tér, majd Tanácsháza tér (ma ismét Főtér) állt, az új városközpont a Rákóczi út mentén fekvő terek (akkori nevük szerint Tanácsköztársaság tér, Palócz Imre tér, Nógrádi Sándor tér és Lenin tér) mentén épült ki. 

:image_65717
Salgótarján Főtere

A Tanácsháza tér utolsó régi házát 1967-ben bontották le. A Főteret több szobor is díszíti: 1959-ben avatták fel Tar István tanácsköztársasági emlékművét, a Fegyvert fogó munkást. Az ország többi részében az ilyen szobrokat már eltávolították, ez az egyetlen megyeszékhely az országban ilyen témájú szoborral. A főút túloldalán áll a felszabadulási emlékmű, Somogyi József 1967-es alkotása. A hetvenes években még gyakran rendeztek szobrászati kiállításokat a téren - mára ilyesmire már alig futja a városnak.

A mai tér első épülete az 1914-ben Bierbauer István tervei szerint megépített központi posta volt. Az épületnek már akkor központi fűtése és saját vízvezetéke volt. Az ötvenes években a kor jellemző stílusában követte a postát a Centrum Áruház - akkor még Állami Áruház -, akkor modernnek mondható belső elrendezéssel. 22 eladó osztállyal nyílt meg a szocreál korszakában, az ötvenes évek elején. Mára jelentősen átalakították, korábbi szocreál jellegét elveszítette, és már nem is Centrum. A későbbi épületek tervezésekor a teret Magyar Géza koncepciója szerint alakították ki. (1961-ben Korompay Andor is készített tervet a város központi magjára.) Akkortájt volt újdonság a középblokkos lakóház, és jelentek meg az első hazai panel épületek. Mivel meglévő városközpontot terveztek újjá, nagyon magas, 40% körüli volt a szanálás aránya - csak a főtér kialakítása előtt 200 lakást bontottak le. A szanálások 1961-62-ben kezdődtek meg. A tervezés korábbi szakaszában úgy tervezték, hogy a vasút alatt jókora átjárót vagy hidat építve kössék össze a vasút két oldalán található városrészeket, ám később a "gazdaságossági" szempontok és a MÁV szűklátókörűsége ezeket a terveket megbuktatták, a valóság csupán egy szűkös átjáróban testesült meg. 2007-ben egy autós felüljáró épült a sínek felett.

:image_65718
A Karancs Szálló

A Karancs szálló helyén a XII.-XIII. század fordulóján még kút állt. A tatárjárás idején a lemészárolt fejeket dobálták a kútba, a régészeti feltárások így a kútba esett kerámiaedények törmeléke felett koponyákat is találtak az építkezés megkezdésekor. Az 1959-63 között emelt, 1964-ben megnyitott szálloda épületét Jánossy György és Hrecska József (KÖZTI) tervezték. Eredetileg csak szállodára szólt a megbízás, ám a tervezők javaslatára a program kibővült. A földszinti szárnyban 200 fős étterem, a Rákóczi út felől 150 fős eszpresszó üzemelt, a recepció mellett még 800 adagos konyha és egy cukrászat is helyet kapott. Az első emeleti ún. "Mozaikterem" falát Makrisz Zizi muranói mozaikból készített alkotása díszíti. Csohány Kálmán egykori muráliáját mára leverték, csak egy részletét sikerült megmenteni. A 2.-8. emeleten összesen 84, felerészben fürdőszobás szoba található. A szálloda tetejére teraszt, kilátót és zuhanyozót is építettek - nem sok szállodának volt ilyen kínálata akkoriban! A főútvonalra merőlegesen elhelyezett hasáb forma a Budapest-Hatvan felől érkező forgalom vizuális célpontja is. Újdonságnak volt mondható akkoriban az is, hogy a vasbeton felületeket látni hagyták a homlokzatokon. Jánossy György írta a Magyar Építőművészetben: "... az anyag nyerseségét erős árnyékhatásokkal lehet egyensúlyozni, amelynek kézenfekvő elérési lehetősége az, ha a teherhordó szerkezetet az épületen kívül megjelenni engedjük, amivel együtt jár természetesen a plasztikus tömegképzés." Jánossy György ezért az épületéért 1966-ban Ybl-díjban részesült.

:image_65719
A József Attila Művelődési ház

:image_65720
A József Attila Művelődési Ház alaprajza

A tér másik meghatározó épülete a József Attila Művelődési Ház, Szrogh György (KÖZTI) alkotása. A második emeleti üvegfalas csarnokban Blaski János mozaikkompozíciója látható. Védetté nyilvánítása megóvta a művet a pusztulástól. Ez az előtér az oldalsó folyosókkal kiállítótérnek is használható, és egy 650 személyes színháztermet vesz körül. Valamikor könyvesbolt, a megyei idegenforgalmi hivatal irodái és klubmódszertár is volt a házban. Az intézmény ma is ezen a néven működik. Az épület megformálásakor a tervező tudatosan igyekezett a szálló ellenpontját építeni a térre. A szálló magas tömegét a tengelyből enyhén elmozdítva egyensúlyozza a kultúrház középső egysége. A világos homlokzat, az emeleti üvegfal, a megformálás igazán karakteres, egyedi megjelenést ad a város kultúrközpontjának. A ház három funkcionális egységre tagozódik: a földszintre a könyvtár és a szakkörök helyiségei kerültek egy belső udvar köré, a kiemelt, emeleti blokkban pedig a színházi előadásokra, mozizásra és hangversenyekre is tervezett nagyterem található. A színezés a homlokzaton nagyon visszafogott - a fehér és a szürke árnyalataiban játszik -, a nagyterem előtere viszont már színesebb, élénkebb színeket kapott. Az épület 1962-66 között épült fel. A rendszerváltás óta a "C" épületrészt átadták az önkormányzati vagyonhasznosító cégnek, 2006-ban pedig konferenciaközpontot is nyitottak a házban. Az intézmény így ma kulturális és konferenciaközpontként működik. Tavaly nagyterme forgószínpaddal gazdagodott:

Elindult a forgószínpad - a SalgóTV riportja

:image_65721
A Pécskő Üzletház

A tér déli felén áll a Finta József tervezte Pécskő Üzletház (tervezés: 1967, kivitelezés: 1968-69) északról dél felé lépcsőzetesen emelkedő, két fedett átjáróval részekre szabdalt, déli végében kiszélesedő épülete. Tagolt kubusai a benne rejlő tevékenységek, üzletek sokféleségét hivatottak kifejezni. Finta fontosnak tartotta, hogy a tér lezárásaként ne "fal" épüljön a térre, hanem inkább az épület "bevonzó" hatása érvényesüljön. A tér épületei között óriási térséget alakítottak ki - az üzletház ezt a grandiózus léptéket volt hivatott lépcsők, rámpák és folyosók felhasználásával emberi léptékűre szelidíteni. Az üzletházban volt IBUSZ, Ofotért, gyógyszertár, fodrász, csemegebolt, trafik és egy teraszos presszó is. Kritika akkoriban szinte csak ez utóbbit érte, mondván: a terasz túl közel van a szomszédos ház egyes lakásaihoz. Az üzleteket úgy igyekeztek csoportosítani, hogy a nagy tömegeket vonzó üzlethelyiségek inkább a Pécskő utca felőli, hátsó oldalra, az idegenforgalomhoz jobban köthető helyiségeket a tér felőli oldalra telepítsék. (Ma már effajta logikának nyomát sem találni itt: az üzletek összevissza kuszaságban váltják egymást, a közlekedő tereket pedig rácsokkal zárják le nyitvatartási időn kívül.) Ez az épület volt az egyik utolsónak megépült a téren. Szerkezetének váza és födémlemezei monolit vasbetonból, a nyílászárók acélból készültek. A homlokzati lamellák és az attikák vasbetonból készültek el, míg a kitöltőfalak rabichálós misung-réteget kaptak.

:image_65722
Az Apolló Mozi

Az egykori Palócz Imre tér (ma: Erzsébet tér) déli oldalán a mozi helyezkedik el. A korszakban divat volt a megnyitókat ünnepnapokra tenni: az új mozi - a korábbi elbontása mellett - 1975 április 4-én nyílt meg November 7. Filmszínházként. Ma Apolló mozi néven üzemel . "Belül csupa üveg-, márvány- és műanyagfelület, a pénztárfülkétől az előcsarnokon, büfén, ruhatáron át egészen az 503 személyes nézőtérig" - írták róla a megnyitáskor. Akkor korszerűnek mondható technikával nyitott: a filmszakadás észlelésére automata rendszer működött, amely diagépen "Elnézést kérünk - filmszakadás" szöveget vetített a vászonra (panoráma film esetén 17,2 x 7,9 méteres méretben), és ilyenkor a kijárati jelzőfények is automatikusan felkapcsolódtak. Mivel a vasúti pálya és a 21. sz. főút között helyezkedik el, kiemelt feladat volt a jó hangszigetelés biztosítása: a "ház a házban" elv alkalmazásával a külső, hangszigetelt szerkezetet teljesen elválasztották a nézőteret tartó szerkezettől. (Hasonló okokból alkalmazták ugyanezt az elvet később a budapesti MüPa hangversenyterménél is.) A homlokzatot mázatlan égetésű pécsi pirogránittal burkolták, a nézőtéri falak diófa burkolatot kaptak. Április 3-án a kitüntetett vendégek a Felszabadítás c. szovjet film III. részét láthatták, 4-7-ig a Vállald önmagadat c. magyar filmet és a Felszabadítás I. és II. részeit, majd 7-9-ig a 141 perc a befejezetlen mondatból I-II.-t láthatta a nagyközönség. A 2000-es évek mozi-válságát az Apolló is megszenvedte, ám a város végül megmentette moziját. 2008-ban felújítva, de kisebb területen, 107 férőhellyel nyitották újra.

:image_65723
A Magyar Géza által tervezett Garzonházak

A mozi szomszédságában a Magyar Géza tervezte, 15, illetve 18 lakószintes Garzonházak emelkednek. 1974-re épültek meg, 264 garzonlakással, két toronyba szervezve - alattuk 3 szintes összekötő "lepényépület" húzódik. Az építkezés során a nagyobbik torony liftaknájába telepítettek egy hazai tervezésű kúszódarut, ezzel emelték fel az előre gyártott elemeket, építőanyagokat. Méretes távhőközpont is épült a pinceszinten a garzonházak, a mozi, a múzeum és a tanács épületeinek kifűtésére. A lakások lodzsával, fürdőszobával, az előtérben "főzőszekrénnyel" és ágyneműtartós beépített szekrényekkel épültek meg. A lodzsák a közlekedés tereivel együtt a tornyok tagolásában is szerepet kaptak. A homlokzatok nyersbeton felületei Emulzol betonfestéssel nyerték el végleges megjelenésüket. A tervezett közösségi helyiségeket sajnos el kellett hagyni, helyettük az épület aljában vendéglátóipari egységeket (Kővár étterem és Kővár presszó) és egyéb szolgáltató helyiségeket helyeztek el: Patyolat, Ezermester bolt, Csemege - ismerősek még a nevek?

Tűzoltó lépcsőfutó verseny


Tavaly ősszel tűzoltóknak és katasztrófavédelmiseknek tartottak lépcsőfutás-versenyt a kisebb toronyban - teljes menetfelszerelésben a 18. emeletre

:image_65724
A Megyei Könyvtár

A vasúti sínek túloldalán épült fel a Finta József tervezte, (Guczogi Györggyel és Paulin Pállal, LAKÓTERV) 1988 június 6-án felavatott Megyei Könyvtár - ma Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet. Tervezésekor a környezete nagyrészt már beépült, ez volt az utolsó épületek egyike. (Megemlítendő, hogy 1988-ban még további lakóházak, üzletek, áruházak építéséről álmodoztak - aztán a rendszerváltás és az azt követő ipari visszaesés alaposan felülírta a terveket.) A későbbi tervezés ki is tapintható az épületen: a 60-as, 70-es évek egyszerűbb megjelenésű, visszafogott színvilágú épületeihez képest Finta ide egy színesebb, változatosabb tömböt álmodott. A lépték cizelláltabb lett, a színek élénkebbek lettek a könyvtár épületén. "Ez a ház enteriőrjeiben is városi tér szeretne lenni, a 80-as évek végét képviselő, jelenünk ellentmondásait felvállaló burok a könyvek számára. Talán szertelenségei is vannak, kényszerűek és játék-ösztönből fakadók..." - írta Finta 1988-ban a Magyar Építőművészetben. A tervezésben Finta mellett fontos feladat jutott Guczogi György és Paulin Pál építészeknek, valamint Árkai Ágnes belsőépítésznek.

:image_65725
A Nógrádi Múzeum

:image_65726
A Salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeum

Az egykori Nógrádi Sándor Múzeum a Múzeum téren áll - ma Nógrádi Történeti Múzeum és Képtár a neve. A három tömbből szerkesztett épület Magyar Géza tervei szerint épült, megnyitására 1980 október 3-án került sor. A múzeum első gyűjteményei még az 1920-as évek végén keletkeztek, majd 1959-ben alakult át Munkásmozgalmi Múzeummá - a Jankovich-kúriában. A kúria épületét lebontották, alapjainak helyét a Csillagházak előtt láthatjuk. 1966-ban fogalmazódott meg az igény egy új Munkásmozgalmi Múzeumra, amely a város és a megye központi intézménye lenne. Az új épület terveit Magyar Géza rajzolta meg. Az alapozási munkálatok 1975-ben kezdődtek meg, az átadásra 1980. október 3-án került sor. Az újjáépült múzeum 1980-tól bővítette tevékenységi körét, és a legújabb kor tárgyi, történeti emlékeinek gyűjtésére specializálódott. A múzeum a főtér melletti "fórum" épületegyüttesének tagjaként épült egy meglehetősen szűk telekre. Az alaprajzi szervezés feladata volt a különböző funkciók - kiállítás, restaurálás, raktározás - elválasztása és kapcsolatuk megteremtése is egyben. A gyalogos térről üvegfalas előcsarnok hívogatja be a látogatót a háromszintes épületbe. A földszinten találjuk a képzőművészeti galériát és az előadótermet. Az emeleten elhelyezett kiállítási terek három funkcióra épültek: ipartörténeti kiállítás, munkásmozgalmi kiállítás és időszaki kiállítások céljára. A kiállítóterek természetes fényt tetőablakokon át kapnak, így az oldalfalak kiállítási felületként érvényesülhettek. A földszint elzárt részein kapott helyet a restaurálás, a fotó, a könyvtár és az igazgatás. A raktárak és a grafikai műhelyek az alagsorba kerültek. Az épület tömegformálásánál a kiállítási terek kubusai - elszakadva a földszinti "lepényépülettől" - önálló formáikkal hivatottak a belső tartalmat tükrözni. A homlokzaton a közeli mozi épületéhez hasonlóan pécsi pirogránit burkolat jelenik meg. A múzeum előtti téren 1995-ben avatták fel Széchenyi István szobrát.

:image_65727
A salgótarjáni Városháza

Szintén a téren áll a Városi Tanács székháza (ma: Városháza), ez zárja le a toronyházak, a mozi és a múzeum épületeinek együttesét. Külső oldalán hét szinten futnak végig a szalagablakok. Belső udvara a múzeum felé néz, itt a város nagyjainak állítottak mellszobrokat, és innen van a főbejárat is az épületbe.

:image_65733
A Finta József tervezte Csillagházak

A tér déli oldalát az 1969-72 között felépült ún. Csillagházak szegélyezik. A 144 lakásos lakóház-együttest Finta József tervezte. A csillag név még a tervezés korai szakaszából maradt fenn, a házsor valójában lépcsőző, tört homlokzattal épült meg. Sajátos átmenetet képez: magassága még az ötvenes évek lakóház-építészetével rokon, stílusában, anyagaiban azonban már a későbbi korszakot jelöli. Az alaprajzok kialakításánál a vizesblokkok méretének lecsökkentésével igyekeztek helyet hagyni nagyobb szobáknak és tágasabb lodzsáknak. A betervezett mobil szekrényfalak végül nem valósultak meg. A kivitelezés során nem csak a kazánsalakblokk kitöltő elemek, de a kivitelező vállalat tapasztalatlansága is sok problémát okozott. A csillagházak szomszédságában, az Úttörők útja (ma is így hívják!) elején látható az a lakóház, amely elsőnek épült fel a második világháború után, az első 3 éves terv keretében. Ez a ház jelentette az "új Salgótarján" nagyszabású építkezéseinek szerény kezdetét.

Cikksorozatunk harmadik, záró részében a város jelenét és jövőbeni terveit mutatjuk be.

finta józsef, salgótarján, szrogh györgy, jánossy györgy, magyar géza, apolló mozi, szocialista városfejlesztés, salgótarján városközpont, salgótarján főtér, központi posta, centrum áruház, karancs szálló, hrecska józsef, józsef attila művelődési ház, makrisz zizi, csohány kálmán, blaski jános, pécskő üzletház, garzonházak, guczogi györgy, paulin pál, balassi bálint megyei könyvtár és közművelődési intézet, árkai ágnes, nógrádi történeti múzeum és képtár, salgótarján városháza, csillagházak Icon_print

salgotarjan vissza a jövőbe 2 főtér

salgotarjan vissza a jövőbe 2 karancs szallo

salgotarjan vissza a jövőbe 2 jamk

salgotarjan vissza a jövőbe 2 alaprajz

salgotarjan vissza a jövőbe 2 pecskouzlethaz

salgotarjan vissza a jövőbe 2 apollomozi

salgotarjan vissza a jövőbe 2 garzonhazak

salgotarjan vissza a jövőbe 2 konyvtar

salgotarjan vissza a jövőbe 2 nogradi muzeum

salgotarjan vissza a jövőbe 2 munkas muzeum felulnezet

salgotarjan vissza a jövőbe 2 varoshaza

salgotarjan vissza a jövőbe 2 csillagahazak

s.t. indexre

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317