Logomain

Salgótarján: vissza a jövőbe?

By Papp Géza 2010. szeptember 21. 14:00

szerk at hg dot hu http://fovarosi.blog.hu/

Starjan-20100808-36-oblosuveggyar20130603-19838-vpl0s0.gallery

salgotarjan vissza a jövőbe öblös üveg

Starjan-20100808-28-svt-wamsler-tuzhelygyar20130603-19838-1ds0ds3.gallery

salgotarjan vissza a jövőbe wamsler tűzhelygyár

Starjan-20100808-17-salgglas-sikuveggyar20130603-19838-1mefpwz.gallery

salgotarjan vissza a jövőbe síküveggyár

Starjan-20100808-19-gerelyesendremuvhaz20130603-19838-1unmc7f.gallery

salgotarjan vissza a jövőbe gerelyes endre művház

Starjan-ifjusagiesmuvelodesihaz-alaprajz20130603-19838-10jnqyj.gallery

salgotarjan vissza a jövőbe alaprajz

Starjan-20100808-106-acelgyar20130603-19838-rlhdfx.gallery

salgotarjan vissza a jövőbe acélgyár

Starjan-20100808-118-megyeikorhaz20130603-19838-1akry9r.gallery

salgotarjan vissza a jövőbe megyei kórház

Salgotarjan_ok20130603-19838-sh0iiu.gallery

Salgótarján

Salgotarjan_esti20130603-19838-bq50eh.gallery

Salgótarján esti látkép

Salgotarjan_wikipedia20130603-19838-4oe3ss.gallery

Salgótarján látkép

Salgótarján szeretné feléleszteni a lefelé tendáló várost: városnéző túránkon a 60-as, 70-es évek létesítményeit jártuk be.

Salgótarján nagy tervekről álmodik: szeretnék újjáéleszteni az elmúlt két-három évtizedben igencsak lefelé tendáló várost. Ez alkalomból kicsit elidőzünk a múltban, pontosabban megnézzük, hogyan vált néhány faluból megyeszékhellyé, hogyan kapott új városközpontot, és ki mit tervezett ide. Az épületeket nem kronológiai sorrendben, hanem elhelyezkedésük alapján vesszük sorra, így a cikksorozat reményeink szerint afféle túravezetőként is szolgálhat a 60-as, 70-es évek Salgótarjánjához.

Az első részben a város történetéből és a déli és északi külsőbb városrészek épületeiből válogatunk, a második részben a városközpontot járjuk be, a harmadikban pedig a város jelenét és jövőjét fürkésszük.

Salgótarján a 19. században vált bányásztelepüléssé. 1845 körül kezdődött a barnaszéntelepek kiaknázása a környéken, és a város lett a bányászat és a rá települő ipar központja. Az 1860-as évek elején már a vasút is elérte a várost - ez nem csak a szén elszállítását, de a vas- és üvegipar beindulását is lehetővé tette. Az 1850-ben még csak 808 lakossal bíró település fejlődésnek indult. 1868-ban létesült a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt., 1872-ben a Salgótarjáni Vasfinomító Társaság és 1893-ban két üveggyár, valamint a vasöntöde ("kályhagyár"). 1896-ban a megyében először itt vezették be a villanyvilágítást. 1930-ra a lakosságszám 17 ezer fősre duzzadt. Időközben a kommunizmus is elterjedt a város munkásai között: a 19.-20. században egymást követték a sztrájkok, szerveződések, sokszor véres sztrájktörések. A Tanácsköztársaság Salgótarjánban kilenc nappal később ért véget, mint az országban. A növekvő város 1922-ben elnyerte a "rendezett tanácsú város" rangot. A második világháború után hamarosan itt is a kommunisták kerültek hatalomra. Miközben folytak a politikai tisztogatások - gondoljunk a ferences szerzetesek internálására vagy akár az 56-os sortűzre -, az ötvenes évek első felében már elindult a város "szocialista fejlesztése" is.

1950-ben Nógrád megye székhelye lett a város. 1949-ben Baglyasalja, 1960-ban Zagyvapálfalva, 1973-ban Zagyvaróna, majd 1977-ben Somoskő és Somoskőújfalu is a város része lett. (A 2000-es években Somoskőújfalu ismét önálló településsé vált.) Hat ipari zónát jelöltek ki, ebből négyet a város déli részén, így itt jelölték ki a város egyik alközpontját is. Az ötvenes években a még meglévő szabad területek beépítése volt a jellemző: lakóházakkal épült be a Vásártér, megépült a Megyei Tanács épülete. Az ötvenes-hatvanas évek fordulóján a Tanács feletti terület is beépült, a város északi részén pedig lakótelep-építésbe fogtak. A hatvanas évek már órási változásokat hoztak. A tervezést több körülmény nehezítette. A város meredek hegyoldalak között húzódik a 21-es út mentén, ráadásul több helyen alábányászták a területet. A települések egyesítésével egy nagyon hosszú, keskeny város jött létre - igencsak költségessé téve a közművek kiépítését, a közlekedést, a közintézmények fejlesztését. A régi bányászlakok, kis házikók sorra tűntek el, hogy helyet adjanak a 60-as évek építészetének és a kor neves építészeinek. A 70-es évek végén a város lakossága már 50 ezer fő körül volt. (1990-ben 47500, 2005-ben már csak 42600 lakost számláltak.)

:image_65630
A Salgótarjáni Öblösüveggyár

A déli városrészben kifejlődött iparra hivatkozva annak idején sok-sok környező falu beolvasztását tervezték hosszabb távon. Az akkori álmok szerint nem csak Zagyvapálfalva, hanem Kisterenye, Nagybátony, Mátraverebély, Vizslás, Kazár, Mátraszele és Bárna is bekapcsolódott volna Salgótarjánba - ezzel egy 80 ezres város jött volna létre, Zagyvapálfalva és Nagybátony alközpontokkal. Ez nem valósult meg, de az iparfejlesztés nem maradt el. Itt található a Salgótarjáni Öblösüveggyár, amelynek egyedülálló gyűjteménye muzeális értékű. Alapítása 1893-ban a szénbányászatnak volt köszönhető: a rosszabb minőségű, így eladhatatlan barnaszenet generátorgáz előállítása céljából égették el az üveggyári kemencékben. Az 1893-ban alapított gyár felszámolása 2009-ben kezdődött meg. A gyár előtt az Üvegfúvó szobra áll (Ispánki József alkotása), közelében pedig az Amfora bemutatóterme volt, valamint mozi létesült: az egykori Kossuth filmszínház. A gyár oldalában egy kis téren egy másik, hasonló témájú szobor áll: id. Kalló Viktor, ifj. Kalló Viktor és Kalló Iván Üvegfúvók c. szoborcsoportja. A legutóbbi években a szlovák tulajdonú R-Glass volt a gyár tulajdonosa. Az elmúlt évek gazdasági válságának hatására folyamatosan lépegetett a csőd, a megszűnés irányába. Ma már egy papír figyelmeztet a portán arra, hogy a gyárról bármit kivinni csak a felszámolóbiztos engedélyével szabad.

:image_65631
A Wamsler Tűzhelygyár

Szintén a déli városrészben épült ki a Zománcipari Művek (ZIM Lampart) telepe, amelyhez saját, modern stílusú kultúrház is csatlakozott. A gyár 1894-ben vasöntödeként és gépgyárként működött, majd 1909-ben kezdték el a vaskályhák és tűzhelyek gyártását. 1963-64-ben újították fel a gyárat, a hetvenes években az NSZK-beli Boecker céggel együttműködve nyugatra is gyártottak elektromos és gáztűzhelyeket. 1992-ben privatizálták, akkortól SVT-Wamsler néven működik.

:image_65632
A Salgglas Síküveggyár

Ebben a városrészben található a Salgótarjáni Síküveggyár is. Az 1894-ben alapított gyárat a hetvenes években alaposan felújították, így nyugatra is gyárthatott üvegipari, elsősorban autóüveg termékeket. A rendszerváltás után is talpon maradtak - igaz, két cégre szétszakadva: Salgglas és SalgóSík néven. 2000-ben még új épületet is avathattak, mára viszont már a Salgó-Síknál el is indult a felszámolás, a Salgglass pedig autóipari megrendeléseinek visszaesésével kellett, hogy szembenézzen. A Salgglas a Suzuki Swifttől a Porsche Cayenne-ig egy sor autómodellhez gyárt ablakokat, illetve szélvédőket. A két üveggyár mellett található az Ursa spanyol cég birtokában levő, szigetelőanyagokat gyártó Ursa Salgótarjáni Üveggyapot Zrt. A társainál fiatalabb, 1985-ben alapított cégnél tavaly állították le a termelést.

:image_65633
A Gerelyes Endre Művelődési Ház

:image_65634
A salgótarjáni Ifjúsági és Művelődési Ház alaprajza

Szintén a városrészben áll a Magyar Géza (LAKÓTERV) tervezte Ifjúsági és Művelődési Ház (ma Gerelyes Endre Művelődési Ház). A művház természetesen a szomszédos telep lakóinak kulturális fejlődését volt hivatott előmozdítani - legyenek ők fiatalok vagy idősek. A kijelölt terület nem volt ideális: az erősen lejtős telket utcák veszik körbe. A problémák kiküszöbölésére a főbejáratot a kevésbé forgalmas lakóút felől nyitották, a lejtősséget pedig kétszintes gazdasági blokkal és szabadtéri "fórum" telepítésével igyekeztek kezelni. Az alaprajzi kialakításnál döntő szempont volt a rugalmasság: a termek zöme úgy épült meg, hogy a közlekedő terével egybenyitva mérete növelhető legyen. Az épület kialakításánál egyszerűségre és formai egységre törekedtek. A vakolatmentes, fehérre festett téglafalak és a barnára pácolt faburkolatok a külső és a belső tereket is meghatározták. A tervezésnél és a kivitelezésnél is a korra jellemző gazdaságossággal, költségkímélő megoldásokkal kellett eljárni - így mesterséges szellőztetést csak a nagyterem és az előcsarnok kapott.

A nyugati városrész még őriz valamit a régi Salgótarjánból: a Kun utca alatti területen régi bányászházak húzódnak, köztük az 1880-as években emelt egykori Bányászkaszinóval. A jón oszlopokkal díszített épület dísztermében Lehár Ferenc többször hangversenyezett. Szintén ezen a területen van a föld alatti Bányamúzeum - egy felhagyott aknából alakították át a mentők gyakorlatozó helyévé és múzeummá még 1964-ben. Hivatalos átadására 1965 május 1-én került sor. A város sajátossága, hogy a rengeteg tárna, akna megléte miatt annak jelentős részén kellett korlátozni a beépítéseket. A növekedésnek indult város ugyanis hamar elérte a régi bányászati területeket.

A keleti városrészben áll az Acélgyári lakótelep. A hegyre felkúszó, lejtős terepre épült meg, szinteltolásos épületekkel az ötvenes évek végén. A vezető tervező Balogh István (Lakóterv) volt. A hat pontházba 48 lakás épült, a legfelsők részben tetőtériek. Eredetileg sorházas beépítést javasoltak, de a pontházas rendszerrel a házak mögötti hegy és erdőség sokkal jobban látható maradt, így végül ezt a megoldást választották. Az építés egy bányászlakóház-építési akció keretében, nehéz körülmények között történt, és ez sajnos a kivitelezésen rajta is hagyta a nyomát: a tervezett hidak helyett feltöltésekkel tették megközelíthetővé a házak bejáratát, így az alagsori helyiségek megvilágítása és a házak szigetelése is rosszabb lett. A jellegzetes kontúrral rendelkező házak valamennyi szerkezete tipizált elemekből készült.

:image_65635
Az Acélgyár

Az Acélgyári út végén a Kohászati Üzemek irodaháza, és a gyár főbejárata található. A gyárat még 1868-ban alapították, később a rimamurányi egységgel egyesült. 1902-ig finomhengerelt árukat gyártottak, majd 1902-11 között drótgyártással, szerszámkészítéssel bővült a tevékenységi kör. 1961-ben indult be a gyár felfejlesztése: a hideg hengerelés mellett rugókat, fűrész- és pántolószalagokat stb. gyártottak, de a közvélemény előtt talán a Dexion-Salgó polcok lehettek a legismertebb termékek. 2002-ben alakultak részvénytársasággá, ma Salgótarjáni Acélárugyár Zrt. néven működnek.

:image_65636
A megyei kórház

Az Északi városrész egyik központi épületegyüttese a megyei kórház. 1961-67 között épült, férőhelyeinek száma valamikor meghaladta a hétszázat. Az épületegyüttes egy nagyobb, egy kisebb tömbből és az ezeket összekötő egységből állt eredetileg, azóta több újabb épülettel bővült. Az összes akkori orvosi szakma ápolási egységei helyet kaptak itt. Képzőművészeti alkotásokat is elhelyeztek az Ulrich Ferenc által tervezett épületegyüttesben: Miklóssy Mária és Moldovás István mozaikjai, valamint Kalló Viktor kútfigurája került ide. A valamikor Madzsar Józsefről elnevezett kórház ma Szent Lázár Megyei Kórház néven működik. A kórházhoz rendelőintézet is csatlakozik.

Szintén az északi városrészben épült fel a Kemerovo-lakótelep. Kemerovo településről, Salgótarján szibériai testvérvárosáról kapta a nevét - így az egykor itt működött Tajga teázó neve is érthető. Alaprajzi kiképzésében jól érvényesül a körutas rendszer. A tervezést a Nógrád megyei Tanácsi Tervező Vállalat kollektívája végezte el.

A sorozat következő, csütörtökön megjelenő részében a városközpontot és környezetét járjuk be.

magazin, papp géza, salgótarján, magyar géza, szocialista városfejlesztés, Zománcipari Művek, ZIM Lampart, Salgótarjáni Síküveggyár, Gerelyes Endre Művelődési Ház, Bányászkaszinó, Bányamúzeum, Acélgyári lakótelep, Kemerovo lakótelep, salgótarjáni kohászati üzemek, salgótarján megyei kórház, salgótarjáni öblösüveggyár Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317