Logomain

Építészeti megújulás előtt a MÁV

By Ongrádi Melinda 2010. szeptember 14. 08:51

szerk at hg dot hu

Rakos_allomas_120130603-19838-xsrbnz.gallery

Rákos állomás MÁV

Rakos_allomas_220130603-19838-gtk8g2.gallery

Rákos állomás MÁV

Peronteto_1_ok20130603-19838-181gonf.gallery

perontető MÁV

Peronteto_3_ok20130603-19838-oa2r7b.gallery

perontető MÁV

Istvantelek_transzformatorallomas20130603-19838-1upiwci.gallery

Istvántelek transzformátorállomás MÁV

Kobanya_felso_uzemepulet20130603-19838-li6ucu.gallery

Kőbánya-felső üzemépület MÁV

Delta_120130603-19838-jlgoal.gallery

Városligeti Delta üzemépület MÁV

Vac_uzemi_cikkbe_120130603-19838-5afs48.gallery

Vác üzemi épület MÁV

Vac_uzemi_cikkbe_220130603-19838-yv385s.gallery

Vác üzemi épület MÁV

Vasut_index20130603-19838-rie79n.gallery

máv vasút építészet index

A vasúti beruházásokra szánt milliárdokból nem jutott a jó építészetre. A szakma tiltakozik, a MÁV helyretenné a dolgokat.

Bár a nemzeti vasúttársaság többnyire rossz anyagi helyzete miatt kerül a lapok címoldalára, az uniós forrásoknak köszönhetően a következő években hatalmas fejlesztések is várhatóak. Egész vasúti fővonalak újulhatnak meg, és ennek keretében számos új épületet, kiszolgáló és utasforgalmi létesítményeket emelnek majd: a munkák léptéke szinte a monarchia korszakának nagy vasúti építkezéseihez fogható.

A váci üzemi épület látványterve. Kép © NIF Zrt.

A készülő tervek, kiemelt nemzetgazdasági jelentőségű projektekről lévén szó, a Központi Építészeti-Műszaki Tervtanácsot is megjárták. Az itt látottak alapján az építészszakma képviselőinek egyöntetű véleménye: jóval nagyobb súlyt kellene helyezni a tervek építészeti minőségére, a múltbéli szép példák nyomán akár típusterveket is kidolgozva. Hiszen ami most épül, az elkövetkező évtizedekben meghatározó arca lesz a vasútnak. Az építészeket olyannyira aggasztja a kérdés, hogy a Nemzeti Építészeti Tanács levélben fordult ez ügyben a MÁV vezetéséhez. Van-e azonban fogadókészség minderre a vasúttársaságnál?

Az elmúlt években a vasúti fejlesztések, ha voltak is, a járműparkot vagy a sínhálózatot érintették, az utasforgalmi létesítményeket kevésbé. Ez a helyzet alapjaiban változhat meg: a Nemzeti Infrastruktúra-Fejlesztő (NIF) Zrt. és a BKSZ Kht. közös megbízásával, több szakmai szervezet bevonásával készült átfogó fejlesztési koncepció hatására, amelyet az Európai Unió illetékes szervei is elfogadtak. A fejlesztési terv négy ütemben, 2034-ig valósítaná meg többek közt Budapesten és környékén egy többrétegű elővárosi közlekedési hálózat kiépítését, amely az S-Bahn típusú hálózatot, illetve a zónázó közlekedést ötvözné. A fejlesztésekre összesen körülbelül nettó 1675 milliárd forintot szánnak. Ahogy a tanulmány is megállapítja, „ez egy hosszú építkező folyamat, amelyet a meglévő infrastruktúra korszerűsítésével érdemes elkezdeni.”

Rákos állomás felvételi épületének látványtervei a korábbi, elsőként bemutatott tervváltozaton. Kép © NIF Zrt.

A jelenlegi koncepció egyik előképe a Németországban, Ausztriában és Svájcban elterjedt S-Bahn. Az elnevezés a Stadtschnellbahn (városi gyorsvasút) kifejezés rövidítése. Ezek a vasúti rendszerek a nagyvárosok és azok agglomerációja között biztosítják a közlekedést. Európai viszonylatban az elővárosi vonalak nagyon nagy arányát bonyolítják le a vasúti közlekedésnek. Általános jellemzőjük, hogy számozott vagy nevekkel jelzett vonalak nagy gyakorisággal (általában 20 percenként) közlekednek a szerelvények, amelyek általában nagy számú, széles ajtókkal kialakított, azaz gyors utascserét lehetővé tévő és nagy befogadóképességű motorvonatok. Berlinben 1930, Bécsben a hatvanas évek, Svájcban a nyolcvanas évek vége óta működnek ilyen rendszerek.

A perontetők Tervtanács elé vitt látványtervei. Kép © NIF Zrt.

A Központi Tervtanácsnak bemutatott tervek a nyugati és keleti vonalcsoport fejlesztése keretében megvalósuló létesítményekre vonatkoznak. Bemutatták többek között a Városligeti Delta új üzemi épületét, Rákos állomás felvételi épületét, új peron- és lépcsőtetőket az érintett vonalszakaszokon (Hungária körút új vasúti megállóhely, Istvántelek, Éles sarok új vasúti megállóhely, Rákos vasútállomás), valamint kiszolgáló létesítményeket.

Kérdés azonban, hogy a nagyszabású projektek építészeti elemeinek megvalósítása színvonalában méltó-e a fejlesztések léptékéhez? A bemutatott terveket egyértelműen a műszaki-vasúttervezési szempontoknak rendelték alá: az építészeti létesítmények mintegy mellékesen megtervezendő feladatként szerepelnek. Pedig Fegyverneky Sándor országos főépítész és a tervtanács elnöke szerint „a vasútállomás és a közönség találkozásának pontjai és egyben a városba érkezés helyszínei; mint ilyenek, különös gondosságot igényelne kialakításuk.”

A felvonultatott, javarészt a Budapest Konzorcium (Főmterv Zrt., VITECO Kft., Közlekedés Kft.) és az UVATERV Zrt. asztalain készült terveket megszemlélve valóban szembetűnő, hogy az épületeknek nincsen egységes arculata. A teljesen funkcionalista kiszolgáló létesítményektől a téglaburkolatos üzemi épületen át a kőburkolatos-üveghomlokzatú utasforgalmi létesítményig az építészeti arculatok tarka egyvelege vonul fel. Különösen fájdalmas mindez annak tükrében, hogy a Monarchia idején kiépült vasúthálózatunk világszínvonalú építészettel, és még az egészen kis állomásokon is egységes építészeti arculattal várta az utazóközönséget (erről készült cikkünk itt olvasható). Az ülés után született vélemény szerint a Tervtanács „megállapította, hogy a nagyléptékű vasúti beruházás építészeti jelentősége nincs súlyán kezelve".

Kőbánya-felső és Istvántelek üzemi épületeinek homlokzata. Kép © NIF Zrt.

A tervtanács hiányolta "az egységes minőségre törekvő és minden részletet átható építészeti szemléletmódot.” Több résztvevő is javasolta például, hogy a MÁV építészeti hagyományaihoz igazodva egységesen érdemes lenne a klinkertégla burkolatot alkalmazni – de ez persze csak egy a lehetséges megoldások közül.

A létesítmények egy része, például a Városligeti Delta épülete már megjárta egyszer ezt a szakmai fórumot, és most javított változata kerül a szakma képviselőinek bíráló tekintete elé, akik további finomításokat javasoltak. Hasonló vélemények hangzottak el az acélszerkezetű, trapézlemez fedéssel kialakítandó perontetők és lépcsőlefedések, valamint az azokhoz kapcsolódó egyéb elemek (lift, utastájékoztató berendezések) kapcsán.
Az ülés után kiadott véleményben végül ismét hangsúlyozták, hogy a mostani kiemelt vasúti beruházások páratlan lehetőséget jelentenek a vasút egységes építészeti koncepciójának megteremtésére. Ehhez javasolja, hogy írjanak ki építészeti tervpályázatot, és a MÁV nevezzen ki főépítészt. Ugyanakkor megjegyzik, hogy nem a tervezők hibája az egységes arculat hiánya. A tervek egy részének átdolgozásához pedig Hajnal Zsolt építészt kérik fel arra, hogy segítségére legyen a tervezőknek.

A városligeti delta üzemépületének látványterve. Kép © NIF Zrt.

A Nemzeti Építészeti Tanácsnak Szarvas Ferenc elnök-vezérigazgatónak küldött levelében a már említett szempontokat hangsúlyozza, kiemelve, hogy a magyar vasút páratlan, a vasút és az ország arculatát is hosszú időre meghatározó lehetőség előtt áll, ugyanakkor az eddig elkészült tervek között nincs összhang, és azok színvonala is egyenetlen, sokszor kifogásolható. A levél megállapítja továbbá, hogy a MÁV nem rendelkezik semmiféle építészeti, arculati koncepcióval amelyhez igazodhatnának az egyes tervezők, akik kiválasztása egyébként is az egyes vasúti létesítmények tervezését elnyerő mérnökirodák feladata, és felkérésükkor nem mindig a minőség a legfontosabb szempont. Rámutat arra is: a MÁV szervezetén belül nincsen felelőse annak, hogy milyen lesz az ország legfontosabb közlekedési rendszeréhez tartozó épületek arculata, megjelenése.

Mindezeket figyelembe véve a levél azonnali intézkedést sürget, javasolva például, hogy a MÁV készíttessen arculati kézikönyvet, amely biztosítja az összehangolt tervezési munkát. Kiemeli tovább, hogy a tervezők kiválasztásánál a legmagasabb szakmai minőségi szempontokat vegyék figyelembe, és a MÁV szervezetén belül nevezzenek ki főépítészt, aki megfelelő támogatással és szervezeti háttérrel rendelkezik. Mióta a MÁV főépítésze, Vörös Tibor nemrég nyugdíjba vonult, az intézménynél nincs a területet kezelő, ahhoz megfelelő végzettséggel rendelkező szakember.

A váci üzemépület látványterve. Kép © NIF Zrt.

A fejlesztésekhez egyébként érdemes lehet tanulmányozni a jó nyugat-európai példákat. A tervtanács elnöke is a döntéshozók figyelmébe ajánlotta például a német vasútfejlesztési koncepciót. A Deutsche Bahn 300 milliós fejlesztése hat fő szempont alapján zajlik, amelyek közé tartozik többek között az energetikai megújítás, az akadálymentesítés, a kisebb állomások esztétikai megjelenésének javítása vagy a jobb időjárás elleni védelem.

Szarvas Ferenc, a MÁV vezérigazgatója levélben reagált a felvetésekre; úgy tűnik, a vasúttársaság pozitívan áll a felvetett kérdésekhez. Álláspontjukkal cikkünk folytatásában foglalkozunk.

építészet, magazin, fegyverneky sándor, vasút, máv, vasútépítészet, vasúthálózat felújítása, központi építészeti-műszaki tervtanács Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317