Logomain

Újra zsinagóga az óbudai zsinagóga

By Papp Géza 2010. szeptember 13. 10:19

szerk at hg dot hu http://fovarosi.blog.hu/

Obudai_galeria_120130603-19838-mej9i2.gallery

Az óbudai zsinagóga eredeti belső tere

Obudai_galeria_220130603-19838-1efz7kr.gallery

Az óbudai zsinagóga azóta elpusztult belső tere

Obudaizsinagoga-1837-vasquez20130603-19838-1sudvbe.gallery

Az óbudai zsinagóga Carl Vasquez metszetén 1837-ben

Obudaizsinagoga-1930asevek20130603-19838-1h7mu33.gallery

Az óbudai zsinagóga az 1930-as években

Index20130603-19838-lj1nq5.gallery

óbudai zsinagóga index

Galeria20130603-19838-1n8u1qd.gallery

Az óbudai zsinagóga ma

Obudaizsinagoga-20100905-1820130603-19838-gf1qde.gallery

Az óbudai zsinagóga ma - Fotó: Papp Géza

Obudaizsinagoga-20100905-1420130603-19838-1edbah4.gallery

Az óbudai zsinagóga ma - Fotó: Papp Géza

Obudaizsinagoga-20100905-0820130603-19838-1t0q1ku.gallery

Az óbudai zsinagóga ma - Fotó: Papp Géza

Obudaizsinagoga-20100905-1020130603-19838-xjy0f4.gallery

Az óbudai zsinagóga ma - Fotó: Papp Géza

Egykor Közép-Európa legszebbjének tartották; ma újra hitéleti célokat szolgál az óbudai zsinagóga.

Szeptember elején ritkán adódó programon vehettünk részt: zsinagógát szenteltek Budapesten. A Lajos utcában álló épület második születését élhette meg, hiszen zsinagógának épült, és most fél évszázadnyi hányattatást követően ismét zsinagóga lett belőle.

Az óbudai zsinagóga Carl Vasquez metszetén 1837-ben

A Lajos utca 163. alatti épület elhelyezkedésének történelmi okai vannak. Óbuda 1659 és 1766 között a Zichy család birtokában volt. A magyar városok többsége ekkor tiltotta a zsidók letelepedését a városon belül, így csak az akkori Budán és Pesten kívül találhattak maguknak helyet. Óbudára gróf Zichy Péter szabolcsi főispán és udvari főasztalnokmester oltalma alatt telepedhettek le. A 18. század során Óbuda, és benne az óbudai zsidóság lakossága is megtöbbszöröződött. 1727-ben már állt egy "sidók oskolája" Óbudán, amelyet annak feldúlása után 1732-ben egy második imaház váltott fel. 1765-ben már ez is omladozott: Óbuda akkori birtokosa, Zichy Miklósné új építését engedélyezte a gyülekezetnek. 1767-69 között épült fel a harmadik zsinagóga. Bár falait erős kövekből emelték, az alapozás túl gyengének bizonyult. Az 1780-as években több kísérlet is történt a falak megerősítésére és a hibák kijavítására - eredmény nélkül. Végül 1817-ben elhatározták a zsinagóga teljes átépítését.

Az immáron negyedik épület az, amit ma is láthatunk. Kialakítására a később a Nemzeti Múzeum palotáját tervező Pollack Mihály és ma kevésbé ismert pályatársa, Landherr András is nyújtott be tervet. A hitközség végül utóbbiét választotta. (Állítólag az alacsonyabb kivitelezési költség miatt döntöttek az egyszerűbb terv mellett: az ugyanis akkori áron 28 ezer forintba került.) Landherr András a kor népszerű építészmestere volt: több, mint 50 lakóházat tervezett, legjelentősebb épülete azonban az óbudai Zsinagóga lett. Vannak, akik szerint Pollack is részt vehetett a tervek elkészítésében, de az is lehet, hogy Pollack 1789-1808 között emelt Deák téri evangélikus temploma ihlette meg Landherrt. Biztosat nem tudunk: az eredeti tervek sajnos elvesztek. A zsinagóga két évig tartó felépítésében a hitközség tagjai is részt vettek. A sietős építésre utal, hogy helyenként a lábazatokat, kereteket és különösen a főpárkányzatot pontatlanul helyezték el; akad, ahol a szintbeli eltérés a 15 cm-t is eléri! A zsinagógát végül 1821. július 20-án avatták fel.

Az óbudai zsinagóga eredeti, azóta elpusztult belső tere.

A századforduló idején a kor ízlésének megfelelő átalakításokat hajtottak végre az épületen, ám ez jellegén nem változtatott. A Dunának háttal álló zsinagóga, főhomlokzatával a hajdani Zsidó, ma Lajos utcára klasszicista stílusjegyekkel épült. Főhomlokzatát hat oszloppal kialakított, nagyszabású portikusz díszíti, fölötte háromszögletű oromzat, tetején a mózesi tízparancsolat ábrázolásával. Ma a környező panelházak között talán nem tűnik hatalmasnak az épület, de megépültekor magasan kiemelkedett a környező földszintes lakóházak közül. (Külső méretei szerint alaprajza 21x34 méteres.) A főhomlokzat középrizalitja a lépcsőházat rejti, amely a női karzatokra vezet. A főhomlokzat közepén a Szentírást idéző felirat jelentése: "minden imádságot, minden könyörgést, mely bármely embertől ered és kiterjeszti kezeit e ház felé…" A templomtér méretei impozánsak, hatalmas boltozatának igen jó a térhatása. A legszebb kelet-európai zsinagógák között emlegették. Egy 1852-ben megjelent útikönyv szerint "architecturai szépségére nézve, az összes ausztriai birodalomban elsőnek tartatik".

Az óbudai zsinagóga az 1930-as években

A második világháború végére a templom romossá és elhagyatottá lett, bár a hitélet csak 1958-ban szűnt meg teljesen. A hatvanas években az épületet államosították, a Fővárosi Műemlék Felügyelőség helyreállíttatta. A részlegesen helyreállított épületben 1972-ben a Textilmúzeum kiállítása működött, de az év végén már ki is költöztek. Amikor a Magyar Televízió a Szabadság téren álló Tőzsdepalotát egyre inkább kinőtte, újabb helyszínek után kellett nézni. Így esett a választás többek között a kiüresedett zsinagógára, ahol az MTV 5. stúdiója működött évtizedeken át. (A stúdió bontásáról egy kép itt látható.) Közvetlen kapcsolásra innen nem volt mód, mindössze forgatási helyszínként használták az épületet. Az MTV két éve végleg elhagyta Szabadság téri székházát, és Óbudán új épületbe költözött, így lehetővé vált az 5. stúdió felszámolása, és ezzel az eredeti funkció helyreállítása is.

2010 tavaszán az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) bérleti szerződést kötött a Magyar Televízióval, és birtokba vette a zsinagógát. Július 15-én kezdődött el egy 60 millió forintba kerülő kisebb felújítás, majd ezt követően szeptember 5-én tartották meg a felszentelést és az új tóratekercs avatását. A szertartáson részt vett többek között Jona Metzger, Izrael országos főrabbija, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke és Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija is. A szertartás alkalmából hosszú idő után először léphettünk be az épületbe. Megtalálták a nagykapu eredeti kulcsát: azok, akik a legtöbbet tették a zsinagóga felújításáért, ennek a kulcsnak a díszes, aranyozott másolatát kapták ajándékba. 

Mint Köves Slomó az ünnepi beszédében arról beszámolt, az oldalsó falak most ideiglenesen fehérre meszeltek. Amint anyagi lehetőségeik megengedik, szeretnék helyreállíttatni az eredeti díszítményeket. A most is látható levél-motívumos díszítősor eredetileg aranyozott volt. A mennyezetet több mint húszezer Dávid-csillag borította - mára igencsak megkoptak a freskók, mielőbbi felújításukra lenne szükség. A régi bima már nincs meg. Az avatásra az új mészkő padlóburkolat mellett egy új csillár is elkészült - ez Grünberger Tamás alkotása. Az első emeleten egy közösségi helyiséget hoztak létre, amely kóser konyhával egészül ki. A Zsidó Múzeum gyűjteményében fennmaradtak a régi tóratekercs díszítményei, ezeket a zsinagóga most visszakapta a múzeumtól. A tóraszekrény már áll, az avatási szertartáson helyezték bele a zsinagóga új tóratekercsét, melyet Futó Gábor adományozott a gyülekezetnek. Futó mesélte: gyerekkorában még egy iskolai fizika diákversenyen járt az épületben - a versenyt ugyanis az 5-ös stúdióban felvették. Amikor azt a feladatot kapták, hogy mágnesek alapján határozzák meg az északi irányt, a fiatal Gábor nem a mágneseket vizsgálta, hanem a tóraszekrény helyét kereste. Azt ugyanis mindig kelet felé tájolják, így ez alapján meghatározható volt az északi irány is!

Az avatáson Köves Slomó beszámolt arról is, hogy van több olyan tagja is az új gyülekezetnek, aki még az 1958 előtti gyülekezetbe is eljárt.

Ez volt az első esemény Budapesten a második világháború óta, hogy egy egykori zsinagóga ismét visszakerül egy zsidó hitközséghez, és újra zsinagógaként üzemel. Ráadásul ez az egyetlen zsinagóga a városban, amely nem házak közé szorítva, hanem szabad téren áll.

építészet, szakrális építészet, zsinagóga, magazin, magyar építészet, budapest, papp géza, óbuda, pollack mihály, 3. kerület, landherr andrás, epiteszet, magyar epiteszet Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317