Logomain

A sötétség városa: Kowloon Walled City

By Kovács Dániel 2010. augusztus 30. 16:53

szerk at hg dot hu

Index220130603-19838-hysjag.gallery

kowloon walled city index

120130603-19838-esgg5y.gallery

Kowloon Walled City a kilencvenes évek elején

220130603-19838-2ckmd3.gallery

Kowloon Walled City a kilencvenes évek elején

189820130603-19838-trqprt.gallery

Kowloon Walled City 1898-ban

4_197320130603-19838-1menzl2.gallery

Kowloon Walled City 1973-ban

520130603-19838-1lfzrcc.gallery

Kowloon Walled City a lebontás előtt

320130603-19838-12k0lc6.gallery

Kowloon Walled City: sikátorok

Hirlevel_kowloon20130603-19838-6o7po8.gallery

hírlevél kowloon

A velencei biennále hongkongi pavilonja a világ egyik legkülönlegesebb építészeti képződményének emlékét idézi meg.

Unikális építészeti képződmény, vagy maga a nagyvárosi pokol? A hongkongi Kowloon Walled City a világ legsűrűbben lakott, bármiféle építész részvétele nélkül felépített területei közé tartozott évtizedekig. A Szárnyas Fejvadász hangulatát idéző városrészt a kilencvenes években lebontották, ma egy park terül el a helyén. A 12. Velencei Építészeti Biennále hongkongi kiállítása a különleges képződményre emlékezik.

Kowloon Walled City a kilencvenes évek elején. Kép: venicebiennale.hk

A fallal körülzárt város története az első ezredforduló környékére, a Song-dinasztia idejére vezethető vissza, amikor katonai őrposztot hoztak létre a területen. A 19. században apró erődöt hoztak létre itt, amely akkor tett szert stratégiai jelentőségre, amikor Hongkong szomszédos szigetét 1842-ben Nagy-Britanniához csatolták. A szárazföldi Kína, megvédendő pozícióit, fallal vette körbe a több száz katonát befogadó erődöt. Bár 1899-ben a brit birodalom a környező földek 99 esztendős bérleti jogát is megszerezte, a fallal körülvett erőd kínai territórium maradt. A britek azonban ezt nem nézték jó szemmel, és egyszerűen elfoglalták.

Ebből ered Kowloon sajátos státusza: bár a 120x210 méteres erőd gyakorlatilag a brit Hongkong része volt, jogilag mindig is Kínához tartozott. Az erőd nagy részét 1940-re a városvezetés lebontotta, a falakat pedig a háború alatt a japán megszállók hordták el a közeli reptér bővítéséhez. A háború végeztével Kína újfent sajátjának nyilvánította a területet, amelyen körülbelül kétezer menekült húzta meg magát. A britek a távolságtartást választották: nem szigetelték el a városrészt, de nem is törődtek vele. Az elkövetkező években Kowloon Walled City elképesztő mértékben beépült: a szűkös, olykor egy-másfél méter széles utcahálózatot megtartva az apró házak helyén 10-15 emeletes tornyokat emeltek mindenféle építészeti kontroll nélkül. Az örökkön sötét utcácskákon, sikátorokban macskányi méretű patkányok futkároztak; a rendkívül sűrű épületszövetbe csak egyetlen lyuk: a régi templomot körülvevő tér ékelődött. Az építkezésekkel párhuzamosan Kowloon Walled City a prostitúció és a bűnözés melegágyává, a kínai alvilági bandák, a triádok birtokává vált: a hatvanas években a világ egyik legnagyobb ópiumlaboratóriumaként tartották számon.

A fallal körülvett erőd 1898-ban. Kép: wikipédia

Kowloon Walled City épülő toronyházai 1973-ban. Kép: archidose.org/KWC

A városrész a lebontás előtt; a környék nyomornegyedei már eltűntek. Kép: archidose.org/KWC

A budapesti Parlament és a Kossuth tér alapterületéhez hasonló méretű területen a nyolcvanas években szekszárdnyi mennyiségű, körülbelül 33 ezer ember élt: egy főre 3,7 négyzetméternyi terület jutott. Többségüknek nem volt köze a bűnözéshez, csak az olcsó lakásárak vonzották a környékre. A sikátorokra néző épületrészekben, akár különböző magasságokban, apró üzletek, éttermek, mosodák működtek. A sűrű beépítés néhány szokatlan megoldást is eredményezett: a házfalak között például 300 lépcső kígyózott felfelé, a felsőbb emeletek lakóinak szolgálva. Maximálisan kihasználták a lapostetőket is: a gyerekek többnyire itt játszottak. A legfontosabb közösségi teret a házak között elhelyezkedő apró, 19. századi eredetű templom jelentette. A vizet a házak alagsorában fúrt kutak biztosították, amelyeket a lakók felváltva felügyeltek.

Kowloon Walled City a kilencvenes évek elején. Kép: venicebiennale.hk

Az ötvenes-hatvanas években a rendőrök csak nagyobb csapatokban mertek behatolni a fallal körülvett város területére. 1973-74-ben azonban több mint 3500, összehangolt razziát követően a triádok hatalma hanyatlani kezdett. Ezt követően némi fejlődés is érzékelhetővé vált: néhány sikátorba bevezették a közvilágítást, és nyolc helyen kiépítették a csatlakozást a városi vízvezetékekhez. Ebben az időben a városrész a képesítés nélküli orvosok és fogászok menedékeként híresült el, ahol szinte bármilyen "egészségügyi" szolgáltatást igénybe lehetett venni.

Kowloon Walled City a lebontás előtt

Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a nyolcvanas évekre a városrészben uralkodó közegészségügyi állapotok elviselhetetlenné váltak – a brit-kínai kormányok 1984-es paktuma így lebontásához vezetett. A lakókat 350 millió amerikai dollárnak megfelelő összeggel kárpótolták. A bontás 1993 márciusában kezdődött meg, és több mint egy évig tartott. A városrész helyén ma elterülő ligetes terület, a Kowloon Walled City Park a rákövetkező évben készült el, és magába foglalja az épen hagyott templomot és néhány maradványt a város kapuiból és középületeiből.

Sikátorok a városrészben a bontás előtt. Kép: archidose.org/KWC

A bontásról szóló 1987-es döntést követően bátor fotográfusok és urbanisták a városrész jelenének megörökítése mellett döntöttek. Greg Girard és Ian Lambot a kilencvenes évek elején „The City of Darkness” címmel adtak ki könyvet a Kowloon Walled City-ről, a később neves fotográfussá lett Aaron Tan pedig diplomamunkájaként örökítette meg a mindennapi életet. 17 évvel később, a 2010-es építészeti biennáléra készülve visszatértek a helyszínre, és interjúkat készítettek az egykori lakókkal – köztük például Jackie Pullinger brit misszionáriussal, aki a helyi általános iskola tanáraként dolgozott, és az ópiumfüggők rehabilitációjában vett részt. Az egykori lakók többsége, bár szereti a parkot, ma némi nosztalgiával gondol vissza az európai szemmel elképzelhetetlen lakókörülményekre, mégpedig a Délkelet-Ázsiában fontos társasági élet miatt: a városrészben a lakók egymásra utaltsága szokatlanul zárt és jól működődő közösségeket alakított ki.

A városrésznek helyet adó Kowloon ma Hongkong egyik legfontosabb fejlesztési területe. Az idei biennálén Arany Oroszlán életműdíjjal elismert Rem Koolhaas irodája, az OMA tervei alapján a környéken kulturális negyedet alakítanak ki, a kortárs képzőművészetet, filmet és színházat helyezve a fókuszba.

építészet, kína, rem koolhaas, oma, urbanisztika, hongkong, kowloon walled city, aaron tan Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317