Logomain

Vissza a jövőbe: elektromos autót teszteltünk

By Terray István 2013. november 20. 12:13

szerk at hg dot hu

Szembol_lampa_becsillan_1000.gallery

Nissan Leaf

Felprofil_lampaaval_1000.gallery

Nissan Leaf

Fele_lemapaval_1000.gallery

Nissan Leaf

Keresztnel_total_1000.gallery

Nissan Leaf

Hatulrol.gallery

Nissan Leaf

Zero_1000.gallery

Nissan Leaf

Eleje_oldalrol_1000.gallery

Nissan Leaf

Szembol_1000.gallery

Nissan Leaf

Erinto_1000.gallery

Nissan Leaf

Muszerfal_1000.gallery

Nissan Leaf

Toltes1000.gallery

Nissan Leaf

Napelem_1000.gallery

Nissan Leaf

Csomagtarto1000.gallery

Nissan Leaf

Belso_1000.gallery

Nissan Leaf

Motor_tolto1000.gallery

Nissan Leaf

A Nissan Leaf volt az első nagy szériában gyártott elektromos meghajtású kocsi, Év Autója címe is van. Néhány napra kaptunk egyet az ABB-től, és kipróbáltuk, milyen kipufogó és hang nélkül közlekedni. A legjobb a csöndes suhanás, a legrosszabb az, ha merülnek a telepek.

A jövőbe

„Lelassultunk. A század elején még mindenki rohant, ma már csak néhány másképp gondolkodó. Mégis hova rohanjunk, amikor minden ITT és MOST van?” - ismeretlen szerző, 21. század vége.

Nem beindítani kell, hanem bekapcsolni. Nem bemelegszik, hanem bebootol. Nem sebességbe teszem, hanem funkciót választok. Gázbowden helyett potméter, fék helyett visszatáplálás. A töltöttség szintjét bárhonnan ellenőrizhetjük a mobilunkkal.

A Nissan Leaf egy minden ízében autónak látszó tárgy, ami azonban sok tekintetben teljesen más, mint amihez a robbanómotor feltalálása óta hozzászoktunk. Nincs például benzintankja, hanem akkumulátorok bújnak meg a padlólemez alatt, melyeket az orrán található csatlakozókon keresztül tölthetünk.

A váltó fokozatmentes, a parkoló funkció mellett van előre és hátra fokozat, valamint takarékos (ECO) mód, ennyi. Lassításnál tölti az akksikat, így a fék is más, a motortér láttán pedig vakarhatjuk a fejünket, hogy mi micsoda. Természetesen szépen telerakták elektronikával, rengeteg gombot találunk a műszerfalon és a kormányon, az érintőképernyő menüje méretes. Bármekkora tech megszállottak legyünk is, a legnagyobb élmény mégsem ez.

Hanem a csend. Bekapcsoljuk egy gombbal, és feléled mint egy telefon: kis dallam hallatszik, fények gyulladnak, a kijelzők magukhoz térnek. És csend van. Két pöckölés (előremenet, kézifék kioldás), gázra lépés és megy. Indulásnál halkan felvinnyog (erősen lehalkított troli, vagy sugárhajtómű hang), de ez is elenyészik, csak a csend marad.

Akkor is, ha araszolunk, vagy épp a padlózva gyorsulunk. Az egyébként szépen szóló hifit alig használtam, autóztam inkább csendben. És élveztem, hogy a hangtalan suhanás olyan relaxált állapotba hoz, amilyet korábban közlekedőként csak gyalog és biciklin éreztem.

Gurulni hangtalanul, nem rohanni, nézni a tájat, meg benne a sok füstölő, hangoskodó, elavult közlekedési eszközt: ha ilyen a jövő, akkor jöhet.

Pedig megy ha akarjuk, akár négy megtermett, elektromos-autózásra kiéhezett férfival is. Akik mind elégedetten vigyorogtak egy gyorsulást is tartalmazó próbakör után. Csak akkor csóválták a fejüket, amikor nem tudtam válaszolni az alapkérdésre: mennyit megy? Tényleg nem próbáltam ki, ez a kocsi nem csábít száguldozásra (hivatalos adat: 144 km/óra).

Vissza

„Megkötöm lovamat, abrakot adok, és beülök az ivóba. Az út legjobb része.”- ismeretlen szerző, 15. század.

A Nissan Leaf gyári adatok szerint 200 kilométerenként kér enni, saját tapasztalatunk szerint inkább 150-et képes menni vegyes használatban. És ez a szám rutinnal fejlebb, gyakorlatlanul lejjebb tornázható, utóbbit saját bőrünkön is megtapasztaltuk. Egy villanyautóval ugyanis másképpen takarékoskodhatunk, mint ahogy megszoktuk.

Ez akkor derült ki, amikor kimentem valaki elé Ferihegyre. A forgalomban araszolva szép lassan csökkent csak a kijelzőn a még megtehető kilométerek száma, ezért bátran bevállaltunk egy M0-s kitérőt visszafelé. 110-nél sokkal gyorsabban merültek a telepek, végül már az sem volt biztos, hogy beérünk a belvárosba.

A 3-as úton indultunk vissza, és nagyon nem szerettem volna egy tréleren végezni a napot, ezért betértünk a kerepesi MOL kútra. Örök hála az ott dolgozóknak, akik áramot adtak, befogadtak a meleg shopba és megosztották véleményüket az alternatív meghajtású autókról (nem, nem voltak keményvonalas benzinfetisiszták)! 45 perc töltés után volt annyi az akksikban, hogy biztos lehettem benne, eljutunk a városközpontig.

Egy robbanómotoros autó városban fogyaszt a legtöbbet, az állandó elindulás és megállás égeti az üzemanyagot. Az elektromosnál pont fordítva van: az alacsony végsebesség, és a visszatöltés miatt ez a takarékos üzemmód, míg az állandó magas sebesség drasztikusan meríti az akkumulátorokat. Ahogy a hideg idő is.

Nincs motorhő, ezért a fűtéshez szükséges meleget is a telepeknek kell előállítania. Sőt, nagy hidegben még saját magukat is fűteniük kell az akksiknak, kíváncsi lennék, hogy mínusz húsz fokban mennyire csökken az autó hatótávja. Már csak azért is, mert hiába van Budapest belvárosában már több (egyelőre) ingyen használható nyilvános töltőpont, a Nissant gyorsan csak az Istenhegyi úton lévő ABB gyorstöltőnél tudtam „megtankolni”. Itt nem foglalják el a töltő melletti parkolóhelyet, nem kell adminisztrálni, a kutas kérésre már indítja is a töltést.

Fél óra alatt 80 százalékosra töltődnek az akkumulátorok, és körülbelül egy óra kell a 100 százalékhoz. Akinek nincs lehetősége otthon, vagy a munkahelyén tölteni az autóját, annak számolnia kell azzal, hogy ezt az időt kutasok és vásárlók társaságában kell eltöltenie. Lehet hogy ezek a jövő közösségi terei?

Számoljunk vele

A Nissan Leaf volt az első nagy szériában gyártott elektromos autó, ami 2011-ben elnyerte az Év Autója címet.

Szerintünk második autónak, városi használatra, agglomerációból ingázásra jó választás.

A másfél tonnás üres tömegnek, 110 lóerős motornak, állandóan rendelkezésre álló 280Nm nyomatéknak és a fokozatmentes váltónak köszönhetően jól gyorsul, dinamikusan lehet vele közlekedni. Az akkumulátorok nem foglalnak sok helyet, ezért az utas- és csomagtér kényelmesen használható, tágas.

Külsőleg semmi futurisztikusat nem találunk rajta, a Micrára, vagy Juke-ra is is jellemző kedves, barátságos a megjelenése. Meg sem nézik az utcán, legfeljebb a csendes suhanás miatt kapja fel a fejét néhány gyalogos. Akinek van szeme hozzá, az orrán lévő töltőnyílás, a kipufogók hiánya, vagy épp a zéró emissziót hirdető felirat alapján láthatja, hogy valami különleges van a motortérben.

Otthon körülbelül 11 óra kell a 24 kwh-s telepek feltöltéséhez. Ez mintegy 1200, vagy 720 forintunkba kerül (attól függően, hogy éjszakai vagy nappali áramot használunk). Egy hasonló méretű benzines autóval 150 km megtétele körülbelül 4800 forint (8 literes fogyasztással és 400 forintos benzinnel számolva). Az alapváltozat ára 8774500 forint.

Azzal számolva, hogy egy hasonló felszereltségű és méretű benzines japán autó hárommillió forinttal olcsóbb, ingyen töltve mintegy 94 ezer kilométer alatt behozza az árát, nappali áramárral számolva körülbelül 130000 kilométer kell ehhez. Nem számoltunk azzal, hogy jár utána adókedvezmény, hogy a motorkarbantartás olcsóbb, viszont az akkumulátorokat egyszer majd cserélni kell.

Az autót a gyorstöltőket is gyártó ABB-től kaptuk kölcsön.

környezetbarát, autó, teszt, elektromos, nissan, Leaf Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317