Logomain

Plakátok a londoni metró fénykorából

By Kovács Dániel 2010. augusztus 27. 09:49

szerk at hg dot hu

Index20130603-19838-1m7yhzo.gallery

londoni metróplakátok index

Winter_sales20130603-19838-irjmk2.gallery

E. McKnight Kauffer: Winter Sales Are Best Reached by Underground

Your_fare20130603-19838-q00n0f.gallery

Moholy-Nagy László: Your Fare From This Station

Quickly_away20130603-19838-16yfidm.gallery

Moholy-Nagy László: Quickly Away, Thanks To The Pneumatic Doors

The_flea20130603-19838-14ame3u.gallery

E. McKnight Kauffer: The Flea at the Natural History Museum

Kauffer_cr20130603-19838-1qw8b4m.gallery

E. McKnight Kauffer: Power, The Nerve Centre of London's Underground

In_the_black20130603-19838-1dwkvrc.gallery

Zéró (Hans Schleger): In The Blackout, Wear or Carry Something White

Games_cr20130603-19838-nj3in3.gallery

Abram Games: London Transport at London's Service

A húszas-harmincas évek plakátművészete a New York-i MoMA kiállításán, többek közt Moholy-Nagy munkáival.

Ma már a legtöbb országban egyértelmű, hogy a nagy forgalmú metróállomások ideális helyek arra, hogy az itt megforduló utazókhoz közelebb hozzák a kultúrát és a művészetet. Budapesten a kisföldalatti kiállítási tablói, vagy épp a Deák téri metróállomás portugál csempeköltészete jó példa erre; a folyamat azonban valójában már az első világháború után megindult. A New York-i Modern Museum of Art aktuális kiállításán olyan metróplakátokat mutat be, amelyeket neves művészek készítettek a londoni földalatti vasút dekorálására.

E. McKnight Kauffer: Winter Sales Are Best Reached by Underground. 1924. The Museum of Modern Art, New York.

Az első londoni metróplakátot Frank Pick rendelte meg több mint száz esztendővel ezelőtt. Pick az „Underground Group” néven ismert, a metróvállalatokat tömörítő cég marketing-igazgatójaként azonban csak az első lépést tette: mára a London Transport Museum a világ egyik legjobb plakátgyűjteményének, több mint ötezer darabnak a boldog birtokosa. A plakátok a mai napig kiváló eszköznek bizonyulnak a nagyközönség elérésében, a legkülönbözőbb célokkal: a háborúk alatt használták őket a prograganda érdekében, a békeidőkben pedig kulturális és társadalmi célú üzenetek közvetítésére.

A számos kisebb szervezet által működtetett, nehezen átlátható londoni metróhálózatot 1933-ra sikerült egységes szervezetbe tömöríteni. A London Passenger Transport Board, vagy ahogy ismertté vált. a London Transport a maga nemében úttörő munkát végzett: egységesítette a különféle vonalak arculatát, elterjesztette az 1908-ban tervezett logót, és kiadta a Harry Beck elektromérnök tervezte egyszerűsített metrótérképet, amely mindmáig a hasonló hálózatok térképeinek alapja. A húszas évektől a metróállomások dekorálására, állandó műalkotások és ideiglenes díszek, így plakátok tervezésére mind több kortárs művészt kértek fel: dolgozott a londoni metróban többek között Man Ray, de a szervezettől kapta élete első közmegbízását a később világhírűvé vált szobrász, Henry Moore is. Az alábbi plakátok a húszas-harmincas évek fénykorából valók; a Transport for London azonban ma is több művészeti kampányt finanszíroz a földalatti területén.

Moholy-Nagy László: Your Fare From This Station. Litográfia, 1936. The Museum of Modern Art, New York. © 2010 Artists Rights Society (ARS), New York / VG Bild-Kunst, Bonn.

A magyarországi születésű Moholy-Nagyot a design és a vizuális kultúra úttörőjeként tartják számon. A Tanácsköztársaság bukása után, 24 évesen emigrált Bécsbe, majd Berlinbe. A Bauhaus tanáraként töltött éveket követően 1935-ben költözött Londonba második feleségével. A londoni metróvállalat megbízásából 1936-ban készített plakátját Philip Johnson építész ajándékozta a MoMÁ-nak, aki a harmincas években, fiatalon maga is megfordult Németországban, és élénken szimpatizált a fasiszta eszmékkel.

Moholy-Nagy László: Quickly Away, Thanks To The Pneumatic Doors. Litográfia, 1937. The Museum of Modern Art, New York. © 2010 Artists Rights Society (ARS), New York / VG Bild-Kunst, Bonn.

Moholy-Nagy mindössze két évet töltött Londonban, ez az időszak azonban roppant aktívan telt. Dolgozott az Imperial Airways megbízásából, kirakatokat tervezett, épületfotókat készített az Architectural Review számára. A Denham Studios megbízásából kinetikus szobrokat és absztrakt fényeffekteket is tervezett, mégpedig a szintén magyar származású Alexander Korda egyik filmjéhez – a rendező azonban végül elállt az együttműködéstől. A szintén Londonba költözött Walter Gropius-szal, a Bauhaus alapítójával Moholy-Nagy azon is ügyködött, hogy létrehozzák az iskola brit verzióját. Erőfeszítéseik azonban sikertelennek bizonyultak, így Moholy-Nagy 1937-ben Chicagóba költözött, hogy ott vezesse a New Bauhaus-t.

E. McKnight Kauffer: The Flea at the Natural History Museum. Litográfia, 1926. The Museum of Modern Art, New York

Az 1890-ben az Egyesült Államokban született Kauffer párizsi tanulmányait a Mark Hopkins Art Institute tanára, Joseph McKnight finanszírozta, akinek nevét tisztelete jeléül később fel is vette. Párizs után, 1914-ben Kauffer Londonba költözött és élete legnagyobb részét itt élte le. Munkásságának meghatározó része az a 140 plakát, amelyet a London Underground, majd a London Transport megbízásából tervezett. 1940-ben visszatért az Egyesült Államokba, ahol az American Airlines tervezője lett.

E. McKnight Kauffer: Power, The Nerve Centre of London's Underground. Litográfia, 1930. The Museum of Modern Art, New York.

Míg Kauffer két fenti plakátja még a századforduló nyomait őrzi, addig ez az 1930-as már egyértelműen a modern irányzatok nyomait viseli magán. Korabeli magyar párhuzamait például Bortnyik Sándor Modiano-plakátjaiban lelhetjük fel, amelyek ma már szintén gyűjtők féltett kincsei.

Zéró (Hans Schleger): In The Blackout, Wear or Carry Something White. Litográfia, 1943. The Museum of Modern Art, New York. A London Passenger Transport Board ajándéka

A német születésű Schleger már berlini egyetemi tanulmányai idején találkozott a Bauhaus hatásaival. Miután néhány évig Karl Hagenbeck mellett díszlettervezőként dolgozott, 1924-ben New York-ba költözött, hogy szabadúszó designerként fusson be karriert. Ebben az időszakban vette el művésznevét, a Zérót, amelyet következetesen hosszú magánhangzókkal használt. 1932-ben Nagy-Britanniában telepedett le, ahol az ötvenes-hatvanas években a grafikusszakma elismert egyéniségévé lett.

Abram Games: London Transport at London's Service. Litográfia, 1949. The Museum of Modern Art, New York.

A litván apától és orosz-lengyel anyától született Games két szemeszter után csalódottan és az anyagiak miatt aggódva hagyta ott a londoni St. Martin’s művészeti képzését, hogy aztán jórészt autodidakta módon váljék a század második felének meghatározó brit grafikusává. A harmincas évektől szabadúszóként dolgozott; a háború alatt főként a hadügyminisztérium megbízására, majd 1946-tól olyan neves ügyfeleknek, mint a Shell, a Guinness, a Financial Times, vagy épp a London Transport. Ő tervezte az 1951-es Festival of Britain híres, négyágú logóját is. Ezen az 1949-es plakátján az eddigre már jól ismert metrólogót személyesíti meg: alakja a témához illően udvarias gesztussal hajtja meg magát az utasok előtt.

A Museum of Modern Art kiállítása, a London Transport Posters 1920s–1940s 2011. február 28-ig látogatható New York-ban.

new york, grafika, plakát, kiállítás, kiallitas, moholy-nagy lászló, egyesült államok, tervezőgrafika, moma, abram games, zéró, hans schleger, e. mcknight kauffer Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317