Logomain

Magyarok a Bauhaus főszereplői?

By Tóth Zsuzsanna 2010. augusztus 23. 13:26

szerk at hg dot hu

Moholy_cikk20130603-19838-1yvewhw.gallery

Moholy-Nagy László: Fotogram, 1973 / Zselatinos ezüst, 18 x 24 cm

Weininger20130603-19838-19msout.gallery

Weininger Andor: Mechanikus színpad − absztrakt revü, 1923 után / Ceruza, akvarell, papír, 29 x 36,1 cm

Voros_kocka_makett20130603-19838-po96ss.gallery

Molnár Farkas: Vörös kockaház, 1922/23 / 2009 / 84 x 74 21,5 cm /Makett: Pelényi Margit

Foto_cikk20130603-19838-1m5i0bm.gallery

A Bauhaus mesterek a műteremház tetején Dessauban. Fent: Breuer Marcel, Walter Gropius, Moholy-Nagy László, lent: Josef Albers, Gunta Stölzl, Oskar Schlemmer, Vaszilij Kandinszkij, Herbert Bayer, Hinnerk Scheper, 1926 / Fotó: Reinhard Friedrich

Berger_otti_cikk20130603-19838-1fp90t3.gallery

Kárász Judit: Berger Otti a Bauhaus épületével Dessauban, 1931 / Későbbi levonat kis negatívról, 23,2 x 17,3 cm

Breuer_cikk20130603-19838-okl6r.gallery

Breuer Marcel: B3 (később Wassily) csővázas klubszék, 1925/1928

Hirlevel_molnar_farkas20130603-19838-1c8gggs.gallery

hírlevél molnár farkas

A több mint ezer művet felvonultató pécsi kiállítás újraértékeli a magyarok szerepét a modernizmus tán legfontosabb műhelyében.

 Breuer Marcell és a csővázas szék, Moholy-Nagy László és kamera nélküli fotókísérletei, Molnár Farkas Vörös kockaháza. Ezek hallatán talán néhányan a Bauhausra asszociálnak, azonban a magyarok hatása a Weimarban és Dessauban a két világháború között működő német művészeti főiskolára kevéssé van jelen a nemzetközi és a hazai köztudatban.

Moholy-Nagy László: Fotogram, 1973 / Zselatinos ezüst, 18 x 24 cm

A magyar művészek Bauhaus-beli tevékenységének bemutatására vállalkozik „A művészettől az életig - magyarok a Bauhausban” című kiállítás Pécsett, a Janus Pannonius Múzeumban. A több mint 1000 művet felvonultató kiállítás két évtized kutatásainak eredményeként, a dessaui és weimari Bauhaus-múzeumok, a pécsi Janus Pannonius Múzeum, illetve a berlini Bauhaus-Archiv, Museum für Gestaltung együttműködésével jött létre. A kiállítást Berlinben is bemutatják 2010. december és 2011. február között.

A kiállítás címe „A művészettől az életig”, nem véletlen: Moholy-Nagy László, az iskola magyar származású tanára ezzel a címmel készült könyvet írni az iskola kiadványsorozatában. Bár a könyv nem készült el, tudjuk, hogy a cím a főiskola egyik legfőbb mottójára utal: a művészet az élet szolgálatában, egy új társadalom megvalósításának eszköze, ahol a nevelés célja a minden emberben rejlő tehetség kibontakoztatása. Így az iskola nem csak a művészeti képzésre szorítkozott: a teljes ember nevelését célozta meg, a hallgatóknak mozgás és légzőgyakorlatokat kellett végezniük és nagy szerepet kaptak a közösségteremtő programok, a tanítványok által kitalált belső ünnepek, a színjátszás, a zene, és egy titokzatos perzsa vallás, a mazdaznan gyakorlata. A kiállítás ennek jegyében vállalkozik a Bauhaus történetén belül a magyarok szerepének bemutatására.

A Bauhaus mesterek a műteremház tetején Dessauban, fent: Breuer Marcell, Walter Gropius, Moholy-Nagy László

Bár a nemzetközi hallgatók ezer feletti összlétszámához képest a magyarok nem voltak sokan, (mindössze 25-en fordultak meg a Bauhausban), hatásuk annál nagyobb volt. „Ha a magyar neveket felsoroljuk, a Bauhaus története rajzolódik ki előttünk” - hallhattuk Annamarie Jaeggitől, a kiállítás egyik német kurátorától a megnyitón.

:image_64545

Kárász Judit: Berger Otti a Bauhaus épületével Dessauban, 1931

Az iskola tanárai közé három magyar művész is bekerült: Moholy Nagy László, Breuer Marcel és a textilműhely vezetője: Berger Otti. Moholy-Nagyot elsősorban fotókísérleteiről: a fényképezőgép nélkül, pusztán a fény, a fényérzékeny anyag és az előhívó vegyszerek segítségével előállított, főként tárgyak árnyékát leképező fotogramjairól ismerjük. 1923-ban Walter Gropius, az iskola igazgatójának meghívására érkezik Weimarba, ahol átveszi a fémműhely vezetését. A korábbi tantervet anyag- és térkísérletekkel egészíti ki, meghatározva ezzel a képzés új irányát. Hamarosan Gropius legközvetlenebb munkatársa lesz és a „Bauhaus miniszterelnökeként” kezdik emlegetni.

Moholy-Nagy és az 1922-ben alakult nemzetközi KURI csoport magyar tagjai jelentős szerepet játszottak az iskola 1923-ban történt konstruktivista szemléletváltásában. A KURI többnyire Pécsről származó magyar növendékekből (Molnár Farkas, Weininger Andor, Stefán Henrik, Johan Hugó), valamint egy kisebb nemzetközi csapatból verbuválódott és megjelenésükkel a korábbi expresszívebb irányzatot egy racionálisabb, konstruktivista esztétika váltotta fel. A KURI négy alappillére: Konstruktív, Utilitárius (azaz haszonelvű), Racionális, Internacionális, mely szavak kezdő betűi alkotják az elnevezését. Az új, konstruktivista korszak szimbóluma Molnár Farkas Vörös kockaháza, melynek makettje is szerepel a kiállításon.

Molnár Farkas: Vörös kockaház, 1922/23 / 2009 / 84 x 74 21,5 cm /Makett: Pelényi Margit

Moholy-Nagy mellett a másik nemzetközi hírű művész, akit Annamarie Jaeggi is kiemelt megnyitószövegében: Breuer Marcell. A művész sikerét mutatja, hogy az első szék megtervezését követően, tömegesen gyártani kezdték a csővázas bútorokat, majd szerzői jogi perek sorozata kezdődött. Breuer-széket biztos, hogy mindenki látott már, azt azonban kevesen tudják, hogy ki tervezte, azt még kevesebben, hogy a tervező magyar. Mindenesetre a folyamatos vonal érzékeltetése a szerkezetben, a tárgy mobilitása és kényelmessége a Bauhaus legkedveltebb szobaberendezésévé tette a Breuer-bútorokat. A kiállításon ezeket is megtekinthetjük.

Breuer Marcell: B3 (később Vaszilij-) csővázas klubszék, 1925/1928

A kiállítás kihangsúlyozza a magyarok szerepét az iskola közösségi és színházi életében. Breuer, Molnár és Weininger a konstruktivizmus esztétikájának megfelelően színházi vázlatok egész sorozatát dolgozták ki, amelyek a korábbi, szöveges és zenés drámai színház hagyományait mindenestül elvetették. Elképzelésük szerint a jövő színházában a szereplők nem is színészek, hanem mechanikus eszközök, táncoló és mozgó figurák, a színpadon lejátszódó dolgok és mozgásfolyamatok néma alkotóelemei. A színházi tér egy sokféle mozgásra képes mechanikus szerkezet, ahol a mozgást lebegő hidak, és felvonók biztosítják. Moholy-Nagy László utópisztikus színházelképzeléseiben már odáig merészkedett, hogy az emberi szereplőket teljesen mellőzte is, helyettük mechanikus konstrukciók szerepeltek volna. Hasonló szellemben készült Weininger Andor Mechanikus színpad-absztrakt revü című, 1923-ban készült vázlata. A színpad különböző síkjaiban futószalagokat helyezett el, ahol bábuk és geometrikus formaelemek forogtak és mozogtak volna. Weininger másik különleges terve, a Gömbszínház és annak újonnan épített makettje is szerepel a kiállításon, melynek érdekessége, hogy szakít a színpadi tér rögzítettségével, a játék gyakorlatilag a gömb belsejében lebegve játszódik le a körökben ülő nézők szeme előtt.

Weininger Andor: Mechanikus színpad − absztrakt revü, 1923 után / Ceruza, akvarell, papír, 29 x 36,1 cm

A kiállításon belehallgathatunk az első és egyetlen Bauhaus-zenekar zenéjébe, mely szintén a magyarokhoz fűződik. Weininger Andor néhány KURI társával 1924-be alapította meg ezt a zenekart, mely dadaisztikus improvizációk, az amerikai dzsessz és a hazai és délkelet európai dallamkincs keveredéséből teremtett új zenei hangzást.

A magyarok hatása a Bauhausra az építészettől a szőnyegszövésen át a tipográfiáig és reklámgrafikáig az iskola hétköznapi életéig érzékelhető. A kiállítás ebben az összefüggésben a magyar művek mellet jópár külföldi bauhäuslert is felvonultat: Klee, Kandinszkij, Walter Gropius, Lyonel Feininger munkái is szerepelnek a kiállításon.

A kiállítás 2010. augusztus 15-október 24-ig megtekinthető a Janus Pannonius Múzeumban, Pécsett.

bauhaus, moholy-nagy lászló, breuer marcell, pécs, molnár farkas, ekf, tóth zsuzsanna, a művészettől az életig - magyarok a bauhausban, berger otti, weininger andor, kandinszkij, klee, feininger, vaszilij klubszék, csővázas bútorok, fotogram, vörös kockaház, mechanikus színpad Icon_print

Moholy-Nagy László: Fotogram, 1973 / Zselatinos ezüst, 18 x 24 cm

Weininger Andor: Mechanikus színpad − absztrakt revü, 1923 után / Ceruza, akvarell, papír, 29 x 36,1 cm

Molnár Farkas: Vörös kockaház, 1922/23 / 2009 / 84 x 74 21,5 cm /Makett: Pelényi Margit

A Bauhaus mesterek a műteremház tetején Dessauban. Fent: Breuer Marcel, Walter Gropius, Moholy-Nagy László, lent: Josef Albers, Gunta Stölzl, Oskar Schlemmer, Vaszilij Kandinszkij, Herbert Bayer, Hinnerk Scheper, 1926 / Fotó: Reinhard Friedrich

Kárász Judit: Berger Otti a Bauhaus épületével Dessauban, 1931 / Későbbi levonat kis negatívról, 23,2 x 17,3 cm

Breuer Marcel: B3 (később Wassily) csővázas klubszék, 1925/1928

hírlevél molnár farkas

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317