Logomain

A magyar szecesszió gyöngyszeme: a kácsás kút

By Merényi György 2010. május 27. 14:39

szerk at hg dot hu http://giorgionane.blog.hu/

1cikkep_debrecen20130602-27858-1qbcmja.gallery

A Zsolnay-féle kacsás kút egyetlen, ma köztéren álló példánya Debrecenben

1archiv_milano20130602-27858-122g1xa.gallery

Kacsás kút vízfüggönnyel az 1906-os milánói világkiállítás magyar pavilonjában

1archiv_milano_leegve20130602-27858-jlfan5.gallery

A milánói világkiállítás magyar pavilonja a tűzvész után, az előtérben a kút maradványai

1pecs20130602-27858-1ikj0ev.gallery

A kacsás kút pécsi példánya a Zsolnay Múzeum állandó kiállításán

1debrecen20130602-27858-vte85y.gallery

A kacsás kút egyetlen köztéri példánya a debreceni városi strandon

1budapest20130602-27858-1c6os4u.gallery

Archív kép a kacsás kút múzeumkerti példányáról

2eozin_velence20130602-27858-rcjcn4.gallery

Zsolnay-féle eozinmázas csempék a velencei Giardini Maróti Géza tervezte magyar pavilonján

Kacsa_kut20130602-27858-1fwjyot.gallery

kácsás kút hírlevél

Debrecenben fedeztük fel egy példányát annak a Zsolnay-kútnak, amely az 1906-os világkiállítás magyar szenzációja volt.

A magyar szecesszió művészetének emblematikus darabja az a Zsolnay-kút, amely az 1906-os milánói világkiállítás nagy sikerű magyar pavilonjának éke volt. Története és példányainak mai sorsa egyszersmind jól példázza, hogy kulturális örökségünkre bizony érdemes lenne jobban figyelni…

Az 1906-os, Milánóban rendezett világkiállítás magyar pavilonjának leglátványosabb része a pécsi Zsolnay-gyár eozinos csempéivel és márványlapokkal borított díszterme volt. Közepén állott a szecessziós kerámiaművészet remeke: a víztükör fölé emelkedő, kör alakú talapzaton álló díszkút, amelyet fémfényű eozinos mázzal bevont vadkacsafigurák ékesítettek. A különleges máznak köszönhetően a színpompás récék a kút peremén, az aláhulló vízfüggönyben szinte lebegtek, mozogtak a térben.

Ez a Maróti (Rintel) Géza által megálmodott, Sikorsi Tádé közreműködésével készült iparművészeti alkotás váltotta ki a nézőkből a legnagyobb elragadtatást. Maga Maróti így számolt be alkotásáról: „Ezen terem falai egy bizonyos magasságig Zsolnay-féle arany eozinos lapokkal voltak burkolva, amelyekhez külön rajzokat és modelleket készítettem. Ezen teremben volt az olaszoknál a közfogalomba átment „Fontana delle anatre”, a kácsás kút, nagy vízmedencével, siklósi szürke márvány szegélyezéssel. Én egyszerű falusi kácsákra gondoltam, a mint önfeledten gágognak a víz mellett. Még ma is emlékszem, hogy sürgős munkák miatt sokáig nem tudtam ezen kácsák mintázásait befejezni, viszont volt két eleven kácsa modellem a József utczai műteremben, a melyek így tehát hosszú ideig viselkedtek nagyon illetlenül, hogy aztán a modellek befejezése után mint kácsapörkölt emlékezzenek a rút emberi hálátlanságra.”

Kacsás kút vízfüggönnyel az 1906-os milánói világkiállítás magyar pavilonjában

A milánói világkiállítás magyar pavilonja a tűzvész után, az előtérben a kút maradványai

A világkiállítás alatt egy tűzvészben elpusztult pavilont Maróti bámulatos gyorsasággal, jórészt saját költségéből újból felépítette, és készült ide egy második példány is a megsemmisült kacsás kútból. Ma összesen négy példányról is van tudomásunk, amelyek történetét tanulságos követni, a fennmaradt adatok alapján rekonstruálni. Miután a kút a Zsolnay-gyár árukínálatában is szerepelt, ezeken kívül is készülhettek példányok. A négy kút regényszerű története a magyar szecesszió kalandos sorsára is rávilágít.

A ma ismert kutak: Pécs, Budapest, Debrecen, Zebegény

Az egy évvel a milánói bemutatkozás után, 1907-ben rendezett Pécsi Országos Kiállításon és Vásáron szintén bemutatták a kacsás kút egy verzióját. Ezt később a gyárat vezető Zsolnay Miklós a pécsi Polgári Kaszinónak ajándékozta, ahol az időjárás változásait jól tűrő, pirogránit talapzattal készült kutat az udvaron állították fel. Megmaradt darabjait Mendöl Zsuzsa művészettörténész 1982-ben szállíttatta a pécsi Zsolnay múzeum raktárába. Csáki Klára és Ciffrák László igényes restaurálása után ez lett a 2007-ben újrarendezett pécsi Zsolnay múzeum egyik attraktív látványossága – egyben ez a példány nevezhető a legismertebbnek a fennmaradtak közül.

A budapesti példány is ajándékozással került 1909-ben a Nemzeti Múzeum kertjébe. Lechner Jenő szerint: „kedves, de nem odavaló dísze a kertnek az 1907 (sic) évi milánói magyar kiállításon szerepelt, a vízparton sütkérező kacsákat ábrázoló cserép-kutacska, mely Maróti Rintel Géza szobrász műve és Zsolnay Miklós ajándéka volt”. A viszonylag gyorsan megrongálódott kutat lebontották, majd a múzeum pincéjében elraktározták: a talapzat töredékei nemrég kerültek elő. Egykori helyén a Múzeumkertben 1930. május 29-én avatták fel a Hermann Ottó emlékművet.

Köztéren ma egyetlen példánya áll a kútnak, amelyről nagyon kevesen tudnak, mégpedig a debreceni városi strand egy eldugottabb zugában. „Felfedezésében” a cikk szerzőjének az építészeti kerámiát kutató Mattyasovszky-Zsolnay Tamás útmutatása és a Déri Múzeum nyilvántartása segítettek. Habár gondos kezek időről-időre visszaragasztják a letört récenyakakat és -fejeket, a kút teljes felújításra vár. Méltóbb és megbecsültebb helye lenne a város egyik könnyen elérhető közterén...

Az utolsó ismert példány egykor Maróti zebegényi házának kertjébe került. Ha nem a múzeumkerti, akkor ez állhatott Milánóban is. Feljegyzésekből tudjuk, hogy a kertben pompázó díszkút az 1918-ban itt állomásozó katonák céltáblája lett, egyszerűen szétlőtték.

A kút titka: az eozin

A remekbe szabott állatszobrok népszerűségének egyik titka a fémreflexes mázazás, amely életszerűen adja vissza tollazatuk érces csillogását. A lüszteres mázak, így a Zsolnay-féle irizáló eozinos máz is, tökéletesen megfeleltek a szecesszió pompakedvelő ízlésvilágának. Felfedezésük azonban egy korábbi időszak kísérletezéseinek eredménye. A historizmus korában nemcsak régebbi évszázadok stílusait, hanem az elfelejtett technikákat is újraélesztették. Elsősorban a rendkívül csodált, keleti eredetű lüszterek előállításának titkát próbáltak megfejteni. Az iszlám tárgykultúrában a 9. században jelentek meg az első lüszteres kerámiák. Feltehetően a drágább nemesfémek helyettesítésére készültek az olcsóbb, ám fémes fényű edények, falicsempék. Fehér és „sárga” csillogású felületeik az ezüst és az arany hatását idézték. A próféta tanítása szerint csak a Paradicsomban várhatnak ránk „arany és ezüsttálak”, a földi létben hívságosnak tartotta ezek használatát. Ez a morális szempont hívhatta életre a fémes fényben pompázó, fémhatást keltő kerámiák előállítását.

A reneszánsz kor lüszteres kerámiái is az arab (mór) mesterek közvetítésével megismert technika tökéletesítésével jöttek létre a 16. századi Itáliában. Derutában, majd Gubbióban készültek azok a darabok, amelyek a 19. századi historizmus manufaktúráit hasonló tárgyak előállítására inspirálták. A gubbiói Giorgio Andreolli ritka szép tárgyain látható rubinvörös fémlüszter és gyöngyház hatású ezüstlüszter előállításának titka ismeretlen volt (ahogyan az iszlám fémfényű kerámiáé is), így a kísérletek a fémes hatást adó égetési eljárások alapos vizsgálatát és az előállítási próbálkozásokat jelentették.

A 19. század második felében Theodor Deck neves francia keramikusnak sikerült fémfényű kerámiatárgyakat előállítani: a perzsa és a török fajanszok jellegzetes vörös színét varázsolta elő, valamint megfejtette a türkiz alap, az aranyfényű lüszter és a zöldes szeladonmáz titkát is.

Zsolnay-féle eozinmázas csempék a velencei Giardini Maróti Géza tervezte magyar pavilonján

A 19. századi kísérletezések eredményeképpen az angol William Frend De Morgan fémoxid alapú, különleges redukciós égetési eljárással készült kerámiái közvetlenül megelőzték a Zsolnay-féle fémfényű tárgyakat. Páratlan lüszteres kerámiák készültek a Manchesterhez közeli Pilkington’s Royal Lancastrian kerámiamanufaktúrában is. E műhelynek tervezett az a Walter Crane, aki aztán a pécsi Zsolnay-gyárban megfordult.

A nagyközönség az 1889-es párizsi kiállításon találkozhatott először kortárs lüszteres tárgyakkal: egy francia gyáros, Massier keltett feltűnést pompás rubinszínű fajansz gyártmányaival. Zsolnay a francia Theodor Deck kísérleteivel párhuzamosan, Wartha Vince professzor és Petrik Lajos közreműködésével állította elő redukciós égetési technológiával első fémfényű mázait. Az által talán a hajnal csillogásától ihletetten eozinnak nevezett fémlüszter több mint ötvenféle változatát alkalmazta a századfordulón, a szecessziós mozgalmak elterjedésének idején. Az 1900-as párizsi világkiállítás már a Zsolnay-féle eozinos máz teljes diadalát is meghozta. E mázak mesteri alkalmazása, színárnyalatokban gazdag keveredése fokozza a művészi élményt a milánói díszkút kacsáin.

A Zsolnay-féle eozinos mázas kerámiakacsák népszerűsége töretlen, ezt az a tény is igazolja, hogy internetes aukciós csatornák segítségével még Amerikába is elrepülhettek… No persze, csak a hármas csoportokban mintázott jószágok hamisítványai.

magazin, budapest, debrecen, magyar design, kerámia, pécs, zsolnay, merényi györgy, maróti géza, eozin, zebegény Icon_print

A Zsolnay-féle kacsás kút egyetlen, ma köztéren álló példánya Debrecenben

Kacsás kút vízfüggönnyel az 1906-os milánói világkiállítás magyar pavilonjában

A milánói világkiállítás magyar pavilonja a tűzvész után, az előtérben a kút maradványai

A kacsás kút pécsi példánya a Zsolnay Múzeum állandó kiállításán

A kacsás kút egyetlen köztéri példánya a debreceni városi strandon

Archív kép a kacsás kút múzeumkerti példányáról

Zsolnay-féle eozinmázas csempék a velencei Giardini Maróti Géza tervezte magyar pavilonján

kácsás kút hírlevél

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317