Logomain

Budapest arcai: az üzletportálok

By Kelecsényi Kristóf 2010. március 29. 10:45

szerk at hg dot hu

Cikkep120130602-27858-1hawzwc.gallery

Ifjabb Richter Aladár portálterve a Budapesti Hirdető Vállalat számára, Kamermayer Károly utca 5.

Cikkep220130602-27858-1gnrei3.gallery

Portálok a harmincas évekből a Kossuth Lajos utcában és az Erzsébet körúton

Cikkep320130602-27858-1mm4t20.gallery

Századfordulós portál a Petőfi Sándor (akkor Koronaherceg utca) 12. szám alatt

Cikkep420130602-27858-1hvd0dv.gallery

Hecht Jónás szecessziós portálja a Szent István téren

Cikkep_010_-_sorforras_vaci_utca20130602-27858-5n8i5c.gallery

A Váci utcai Sörforrás gondosan megőrzött faportálja

Galeria20130602-27858-1svhtfa.gallery

Budapest arcai? Portálok a fővárosban

120130602-27858-23tn23.gallery

Kirakatnézegetés 1939-ben az Erzsébet körúton, a Wesselényi utcánál

220130602-27858-njq9c5.gallery

Egy ház üzletsorának metamorfózisa: 1900 - 1962 - 2010

320130602-27858-1m1yvk0.gallery

A kevés megmaradt szecessziós portál egyike: Hecht Jónás és fiainak egykori üzlete

420130602-27858-cdpqja.gallery

Szépen helyreállított fémportál a belvárosi Deák Ferenc utcán - Kép: Kelecsényi Kristóf

520130602-27858-ahe02d.gallery

A kevés műemlék üzletportál egyike: az ERMA a Teréz körúton - Kép: Kelecsényi Kristóf

620130602-27858-komuya.gallery

Az ERMA portálját Ferkai András mentette meg az átépítéstől

720130602-27858-1yvmv9u.gallery

Földszinti káosz a Király utca üzletsorán - kép: Kelecsényi Kristóf

820130602-27858-raatqd.gallery

A jó kortárs példák egyike: az Ernst Galéria portálja - Kép: Kelecsényi Kristóf

920130602-27858-1fk85da.gallery

A régi földszinti kép visszaállítása a szigorúan szabályozott Andrássy úton

Budapest Európa egyik legrondább városa lehetne, ha a címet az üzletportálokra osztanák. Itt igaz, hogy régen minden jobb volt.

Budapest Európa egyik legrondább városa lehetne, ha a címet az üzletportálok révén osztanák. Pedig a város szigorú szabályozással él ezen a téren, ezt azonban senki sem tartja és tartatja be. A legtöbb szabályozás tartalmazza azt a kitételt, mely szerint a kirakatportál átalakításánál az „eredeti architektúrának nem megfelelő kialakítású kirakatportált” az eredeti, vagy ahhoz hasonló állapotba kell hozni lehetőség szerint. Egyedül az Andrássy út kivétel, ahol a VI. kerület egyenesen kötelezővé teszi ezt.

A Sörforrás szépen megőrzött faportálja a Váci utcában - Kép: Kelecsényi Kristóf

Az üzletportálok a városi kereskedelmi élet fejlődésének azon a pontján jöttek létre, amikor az egyre élesedő versenyben már nem volt elég cégért és néhány árut kifüggeszteni a homlokzatra. Valószínűleg sosem fog kiderülni, hogy ki csinált elsőként portált a világon, de a kereskedelmi versenyben megnőtt az igény arra, hogy az üzlethelyiségek jobban az utca felé forduljanak, hogy a portéka közszemlére legyen téve. A portál értelme emellett még az is, hogy a nagyobb üvegfelületen több természetes fény jut a földszinten található helyiségbe.

A budapesti portálok korai történetéből kifakult fotók kivételével alig maradt valami. A legrégebbi portálokat a ma is álló néhány klasszicista épületünk aljában kellene keresni, azonban az idő, és a purista műemlékvédelem elvitte őket. A portálkorszakot megelőző, a földszinti boltíves nyílásokat lezáró fatáblákból azonban még megmaradt pár mutatóba például az V. kerületi Vámház körút 16-os számú, illetve a Bárczy István utca 10-es számú házakon. Ezen fatáblák nappal reklámfelületként, zárás után pedig védelemként szolgáltak. A portálépítés kezdeti korszakának legnépszerűbb anyaga a fa volt. A természetes anyagból készült kirakatcsodákat gyakran egészítették ki az üzlet tevékenységére utaló allegorikus szobrokkal, faragványokkal, illetve az üzletportál elé kilógó míves lámpákkal, melyek a sötétedés után is megvilágították a kirakatokat. 

Századfordulós portál a mai Petőfi Sándor utcában

Portálépítésről persze csak ott lehetett szó, ahol a földszinti, illetve magasföldszinti lakóhelyiségeket megérte kivásárolni, és üzletté alakítani, így például a Váci utcában. A legtöbb kirakat az antik épületszerkesztés elvei mentén épült fel, alul lábazattal, felül pedig főpárkányszerű lezárással. A felső részben el lehetett rejteni aztán az éjszakai biztonságot garantáló redőnyt, vagy rácsot, míg az üres frízmezőbe a bolt és tulajdonosának neve került üvegtáblára festve, éjszakánként hátulról megvilágítva. A századforduló előtt kezdtek el megjelenni a két-, vagy néhol háromszintes portálok, melyek az épülettel együtt jöttek létre. Jó példa erre a Vörösmarty téri Kasselik-féle üzlet- és lakóház (az egykori Luxus áruház épülete, V. kerület, Vörösmarty tér 3.). Az üvegfelületek további növelését tette lehetővé az építéstechnikai fejlődés is, aminek eredményeképpen el lehetett hagyni a földszintek nehézkes és vaskos téglafalazatait, és helyükre karcsú vas, kicsit később pedig vasbeton pillérek kerülhettek, illetve lehetővé vált a falpillérek kiváltása keresztbe fektetett vasgerendákkal.

Lajta Béla tervezte szecessziós portál a Szent István téren. Kép: Kelecsényi Kristóf

A századforduló után jöttek divatba a fém, illetve kő burkolóanyagok: a sárga- és vörösréz, a bronz, a bádog, valamint a mészkő, a márvány és a gránit. Rézből készült portálokat láthatunk például a Váci utca - Régiposta utca sarkán (V. kerület, Régiposta utca 11.), valamint a Fashion Street Bécsi utca és Deák Ferenc utca sarki (V. kerület, Deák Ferenc utca 11-13.) épületén is. A szecesszió a portálépítészetben is változásokat hozott, és elsőként nyúlt bele igen durván elütő, újszerű architektúrával az eklektikus épületek alsóbb szintjeibe. Ennek mára fennmaradt majdhogynem egyetlen hírmondója a fővárosban az egykori Hecht Jónás-féle nagykereskedés (V. kerület, Szent István tér 15.) Lajta Béla által tervezett kialakítása, mely ma a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum otthonát rejti. Sok hasonló, sőt ennél még határozottabb kialakítású üzletportál is készült ekkor, azonban a két világháború közti, majd az őket követő modernista törekvések, majd a portálokat illetően purista műemlékvédelem a közelmúltig megsemmisíteni engedte őket.

A húszas és harmincas évek hozta el viszont a magyar portálépítészet fénykorát. Az új törekvések egyik első kiugrási lehetőségét látták ebben a megjelenési formában a kor leghaladóbb szellemiségű építészei. A Tér és Forma nevű modernista építészeti folyóirat hasábjain azonban még köztük is élénk elméleti vita folyt a jelenségről, vagyis a földszintek kicserélődéséről. Volt, aki egyáltalán nem értett egyet az eklektikus épületföldszintek megváltoztatásával, mások a kereskedelmi szükségszerűség oldaláról közelítették meg a dolgot, míg megint mások azon vitatkoztak, hogy egy-egy épületen szükséges-e a sorportál, vagy lehet üzletenként más és más.

1933 és ’38 között a legnagyobb forgalmú útjainkon és a bevásárló utcákban szinte kivétel nélkül az összes üzletkirakat átépült. Ennek oka az volt, hogy a gazdasági világválság miatt az építőipari vállalkozók felajánlották, hogy komoly kedvezményeket adnak a háztatarozások árából cserébe. Ezt aztán az üzlettulajdonosok is ügyesen kihasználták. Először csak egy-egy üzlet, aztán nyomában egész utcák képe változott meg. A modernista portálok lényege a kirakat üvegfelületének radikális növelése volt, azonban ez legtöbbször az egész üzletbelső átalakítását is maga után vonta. Az architektúrát a letisztult egyszerűség, és a színek – sajnos fekete-fehér fotók által át nem adható – játéka jellemezte. Legtöbbször márványt, különféle üvegeket, bronzot, és ezüstösen ragyogó fémeket alkalmaztak. A korszak portáljaiból bár több fennmaradt, mint a korábbiakból, azonban ezek legtöbbje ma eredeti külleméből kiforgatva, átalakítva, minőségi anyagait elvesztve áll, ezért sokszor nem is értik, miért műemlék az egykori ERMA textiláruház Teréz körúti portálja (VI. kerület, Teréz körút 4.).

Ifj. Richter Aladár portálterve a Budapesti Hirdető Vállalat számára (Kamermayer Károly utca 5.) - Kép: Tér és forma, 1936

A második világháború után jött az államosítás, és az üzletek zöme egy kézbe került. A szocialista ideológia jegyében erős ellenszenvvel nézték az üzleti verseny eredményeképpen létrejött „amerikanista” portálokat, ezért elrendelték, hogy az utólag ráépített alkotásokat bontsák le, és állítsák vissza az eredeti állapotot. Azonban sok helyen ez komoly műszaki akadályokba ütközött a korábbi pillérkiváltások miatt, így a boltíves nyílások visszaállítása helyett megtartották a kirakatméretet, csupán a falakat öltöztették fel, az épület homlokzatára jellemző díszítményekkel, torz összképet létrehozva ezzel (V. kerület, Szent István körút 27, cipőmintabolt). A hatvanas években a szocreál építészet bukását követően kezdett el visszatérni némileg a modernista múlthoz a portálépítészet, a színvonal javulásán sokat segített az ún. maszekolás megjelenése is. A régi portálok eltűnését az ’56-ot követő árkádosítások, valamint a hetvenes évek sortatarozásai is segítették, egyaránt pusztítva a XIX. századi fa-, a szecessziós-, és a modernista megoldásokat is.

Igazán színvonalas portálok újra csak a nyolcvanas években jelentek meg, ahogy ekkor kezdődtek el a műemlékes igényű helyreállítások is. Az egyik korai példa egy erzsébetvárosi divatárubolté. Az Uránia Filmszínház, és a Párizsi-udvar tervezője, Schmahl Henrik a Király utca 41-hez már építésekor tervezett gotizáló öntöttvas portálokat, ezt azonban a XX. század folyamán átépítették. A ’80-as években, az átalakítás megkezdésekor a falazatok alatt viszont megtalálták a Schmahl-féle architektúrát, így a beruházó az építészpáros Koppányi Imre és Gergely László rábeszélése után, inkább ennek helyreállítása mellett döntött. Azóta a teljes földszinti portált kibontották a falak mögül.

Ferkai András építészettörténész a nyolcvanas években kezdett el küzdeni a megmaradt két világháború közötti portálokért, azonban fáradozása csak a Röltex Teréz körúti üzlete esetében vezetett eredményhez. A portált 1987-re felújították, az ERMA neonfeliratot visszahelyezték, azonban sem a kirakatban egykorvolt forgószínpad, sem a modernista belső helyreállítására nem került sor. Az ERMA mai állapota pedig inkább elkeserítő, mint műemlékre utaló.

Mára elpusztult, a két világháború között készült igényes üzletportálok. Kép: Tér és forma, 1936

A rendszerváltás utáni gazdasági változásnak köszönhetően a kiskereskedelem újra szerepet kaphatott Budapesten, azonban elmúlt 20 év alig eredményezett színvonalas alkotásokat. Az Andrássy úti luxusmárkák üzletei elsősorban a szabályozási tervnek megfelelően visszaalakították a portálokat az épülethez teljesen alkalmazkodó formába, a Váci utcában született egy-két jó megoldás, de rengeteg rosszat konzerváltak is. A kevés említésre méltó példa közül kiemelkedik az Ernst Galéria 2009-ben, a Zrínyi utcában (V. kerület, Zrínyi utca 14.) kialakított tiszta-üveg kirakata.

Budapesten jelenleg semmiféle párbeszéd nem zajlik építészkörökben a portálokról, sőt nem is kezelik építészeti feladatként. Igaz, nemrég egy izgalmas grafikai kezdeményezés kapcsán témává vált a Kossuth Lajos utca tragikus állapota, amelynek kapcsán az önkormányzat részéről is születtek ígéretek. A legtöbb üzlettulajdonos azonban egyelőre megelégszik pár műanyag tábla felszerelésével, esetleg valamiféle rikító molinó kifeszítésével, kiragasztásával, lehetőleg felsorolva rajta a bolt teljes leltárját. Elég végignézni a graffiti-mentesített Nagykörúton, hogy láthassuk az esztétikai gondot nem elsősorban a firkák okozták, hanem az ízléstelenül kialakított és berendezett üzletkirakatok. Mivel a közízlés gyors változása nem várható, a városnak kéne kezdeményeznie: akár a nagy üdítőgyártók mintájára, amelyek logójuk feltüntetéséért cserébe komplett üzletportálokat és fényreklámokat készítenek a forgalmazók üzleteknek.

Rapszodikusan, de megbízható tartalommal jelentkező Ez Budapest! sorozatunk korábbi cikkei a telefonfülkékről, a postaládákról, a főváros nappali (1,2) és éjszakai fényeinek történetéről, az utcatáblákról és házszámokról, a jellegzetes villamosokról szóltak; a legutóbbi pedig az útburkolatokkal foglalkozott.

design, építészet, magazin, magyar építészet, lajta béla, kelecsényi kristóf, ez budapest!, kirakat, portál, üzletportál Icon_print

Ifjabb Richter Aladár portálterve a Budapesti Hirdető Vállalat számára, Kamermayer Károly utca 5.

Portálok a harmincas évekből a Kossuth Lajos utcában és az Erzsébet körúton

Századfordulós portál a Petőfi Sándor (akkor Koronaherceg utca) 12. szám alatt

Hecht Jónás szecessziós portálja a Szent István téren

A Váci utcai Sörforrás gondosan megőrzött faportálja

Budapest arcai? Portálok a fővárosban

Kirakatnézegetés 1939-ben az Erzsébet körúton, a Wesselényi utcánál

Egy ház üzletsorának metamorfózisa: 1900 - 1962 - 2010

A kevés megmaradt szecessziós portál egyike: Hecht Jónás és fiainak egykori üzlete

Szépen helyreállított fémportál a belvárosi Deák Ferenc utcán - Kép: Kelecsényi Kristóf

A kevés műemlék üzletportál egyike: az ERMA a Teréz körúton - Kép: Kelecsényi Kristóf

Az ERMA portálját Ferkai András mentette meg az átépítéstől

Földszinti káosz a Király utca üzletsorán - kép: Kelecsényi Kristóf

A jó kortárs példák egyike: az Ernst Galéria portálja - Kép: Kelecsényi Kristóf

A régi földszinti kép visszaállítása a szigorúan szabályozott Andrássy úton

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317