Logomain

Pszicho csaj és paranyuszi

By Suhajda Emese 2010. február 27. 15:05

szerk at hg dot hu

Filerackham_alice20130602-27858-glq8xa.gallery

Arthur Rackham illusztrációja: Alice a fehér nyuszival

Alice_in_wonderland20130602-27858-x1kk0t.gallery

Peter Newell: Az Alice Csodaországban szereplői

Tenniels_alice_a_hernyovee20130602-27858-14p5aq.gallery

Alice a hernyóval, Sir John Tenniel eredeti illusztrációja

Willy_pogany_jo20130602-27858-7nj9gr.gallery

Willy Pogany illusztrációja: Alice a tóban az állatokkal

Gwynedd_hudson20130602-27858-uzpv4o.gallery

Gwynedd M. London Hudson illusztrációi Alice történetéhez, 1922-ből

Mabel_lucie_atwell20130602-27858-1rv9bw1.gallery

Mabel Lucie Atwell illusztrációi Alice történetéhez, 1910

Tim Burton 3D-s moziját várva váró olvasóinknak kedvezve rajzoltuk meg a legismertebb nonszensz mese útját a képzőművészetben. <br/>

Charles Lutwidge Dodgson Lewis Carroll álnéven, 1865-ben adta ki a bizarr csoda-világba csöppenő lányka, Alice történetét. A szakértők szerint e mű szabadította ki a gyerekkönyv műfaját a szigorú moralisták karmai közül, előtérbe helyezve a (gyermeki) gondolkodás szabadságát. Csodaországban minden fordítva működik. A könyvet gyerekként kézbe véve az értelmezés kulcsa túl magas asztalon van: sablontörténetekhez szokott gyermekagyunk nem tud mit kezdeni azzal a ténnyel, hogy a mesében látszólag nincs egyetlen normális, evilági párbeszéd (jóllehet valamennyi gondolatmenet és okfejtés nagyon is gyermeki). Felnőtt fejjel mindjárt más színben tűnik fel a groteszk alakok képtelen univerzuma. Logikai játékok, relativitáselmélet, karikatúrák és szóviccek, a viktoriánus kor kritikája és az elmaradhatatlan szabad asszociáció, csak hogy néhány interpretációs tartományt említsünk. A könyvhöz készített illusztrációk széles spektrumából merítettünk, hogy senki ne járjon úgy, mint Alice, aki másodszor is ott felejti a kulcsot az asztalon.

Charles Dodgson egy személyben volt író, költő, anglikán pap, fényképész és matematikus. Feltalálta a niktográfiát, hogy egyszerű jelek használatával sötétben, lámpafény nélkül is tudjon jegyzetelni, és szójátékaival megalkotta a népszerű Scrabble ősét. Irodalmi életműve elsősorban a nonszensz és az abszurd iránti rajongását tükrözi; kiválóan értett ahhoz, hogyan hasson olvasóira hangfestő szavakkal, megvillantva az asszociációs rejtvényfejtés lehetőségét, és egyúttal keményen megdolgoztatva a leendő fordítókat (példának egy Carroll-vers Weöres Sándor fordításában). Csodaország képi világa hasonló elven működő képzettársításokon alapul. Csakhogy a képkonstruálásban is mester Dodgson epilepsziás rohamok és gyötrő migrének közepette született látomásai idővel egy egészen más természetű asszociációs tartományba csusszantak át, élükön a pöttyös gombakalapon pipázgató, betompult hernyóval.

Csodaország egyik lenyűgöző sajátossága, hogy sok minden megfér benne egymás mellett, legyen szó tudományról, művészetről vagy divatról. Martin Gardner, a vizuális paradoxonok matemágusa, aki M. C. Escher grafikáinak ügyében is rengeteget kampányolt, az egyik legnépszerűbb munkájában The Annotated Alice (Jegyzetekkel ellátott Alice) a mű rejtett matematikai üzenetét fedi fel. Alice óta létezik az evolúcióbiológiában a Vörös királynő hipotézis, és az orvostudományban az Alice Csodaországban szindróma (vagy más néven Lilliput-látás, amelyben Hófehérke szenvedhetett a törpék házában). Alice-nak létjogosultsága van Louis Vuitton reklámjában, Annie Leibovitz Vogue-nak készített divatfotóin, az ékszereket és kiegészítőket már csak mellékesen említve.

:image_57557

Az első illusztrációk

Charles Dodgson 1856-ban ismerkedett meg Henry Liddellel, és legidősebb lányával, Alice-szal, aki a karakter ihletője lehetett. Az író szorosan együttműködött az 1865-ös első kiadás illusztrátorával, John Tenniellel, akinek 42 fametszete Dodgson kívánságára a gyerekek preferenciájának megfelelően, élénkpiros bőrkötésbe került. Tenniel aprólékosan kidolgozott karakterei és grafikái határozták meg Csodaország illusztrációtörténetének további fejezeteit. Egy kedves kislány mosolyog vissza ránk Arthur Rackman, angol könyvillusztrátor északi fényben derengő, balladisztikus grafikáin, de Charles Robinson art nouveau képeinek kacskaringós kavalkádja is tökéletesen megfelel a rendkívüli világ ábrázolásának. Csodaországot 1929-ben illusztrálta először magyar származású grafikus, Willy Pogany személyében, aki korábban már elnyerte a szakma elismerését irodalmi művekhez és gyerekmesékhez készített grafikáival. A bolondos teadélutánhoz megalkotott metszetének térélménye Csodaország képlékeny-rugalmas rendszeréhez igazodik. Egy szintén magyar származású művészhez, Alex Blumhoz köthető az első képregényes illusztráció 1948-ból. Blum még gyerekkorában emigrált az Egyesült Államokba, ahol képregénykiadót alapított, és elsőként adta ki comics formában a legnagyobb klasszikusokat.

A későbbi illusztrátorok többsége hű maradt a regény műfajához. Így Csodaország gyermeki szemmel való megformálására törekedett a németalföldi festők hagyományához erősen kötődő Szergej Tyukanov, vagy a 2005-ben év grafikusa díjat nyert Szegedi Katalin. De, mint látni fogjuk, Alice és Csodaország sok más szereppel kompatibilis.

Az ártatlanság leple alatt

Dodgson szoros kapcsolata Alice Hidellel, és kedvenc fotótémája, a kanapén elnyúló meztelen gyerekek, meglehetősen rossz hírbe hozták az írót és teremtményét. Igen hamar elkezdődik Alice metamorfózisa, Gwynedd Hudson 1922-es színes fedőlapján a babaarcú kislányt már egy csinos, szőke kamaszlány váltja fel. A folyamat tetőpontja 1991-ben Alan Moore (Watchmen; V, mint Vendetta; A szövetség) Lost Girls című képregényének megjelenése, amelyben a három kultikus mesehősnő, Alice, Dorothy és Peter Pan Wendyje az első világháború idején, egy osztrák üdülőhelyen futnak össze, és immár érett nőként osztják meg egymással erotikus kalandjaikat. A Melinda Gebbie által illusztrált pornógrafika kiadását a legtöbb országban meg sem kísérelték. A női szerepben megjelenő Alice a legtöbb esetben szerencsére nem egy Lolita-karaktert hordoz magában, sokkal inkább a felnőtt olvasótáborhoz való közelítésre, vagy egy absztraktabb interpretációra tett kísérletet.

Szürreális teadélután

A szürrealistákat lenyűgözte Dodgson szokatlanul megkonstruált világa, értelmezésük alapján Alice kiválasztott, aki képes elérni azt a lelkiállapotot, mely a legbelül lappangó tudattalant felszínre hozza. A különös álmok és a gyermekkor valóságának fantasztikus és egyben felkavaró határait boncolgatja Jan Svankmayer animációs filmje, aki a prágai szürrealisták tagjaként került kapcsolatba a meseregénnyel. Renè Magritte talányos, elmés alkotásait nem könnyű értelmezni, Alice in Wonderland című festményére pillantást vetve mégis úgy érezzük nincs mit megmagyarázni, a nonszensz mese és a valóságon túlmutató festmény tökéletesen egybevág. A képtelen mese Salvador Dalì fantáziáját is beindította, minden fejezethez külön illusztrációt készített. A szexualitásra különösen érzékeny művész fantazmagóriájában Alice hatalmas, felékszerezett nőstényrovarrá vedlik a hernyó előtt, aki úgy tűnik, most tényleg többet szívott a pipájából a kelleténél.

Pszichedelikus (rém)mese

A belső bolygójukon barangoló szürrealistáknál még egy fokkal feljebb lépnek a torzítás lépcsőjén azok, akik pszichedelikus perspektívából építik fel a meseregény olvasatát, a képzelt országot a tudat külső hatásra történő rendellenes elváltozásaként elkönyvelve. Shiori Kawamato egyetlen képbe sűríti Csodaország bódító lecsapódását Alice tudatában, Jason Graham egy csonkolt, alkoholista portréjába vonja be a folyton maga után rohanó, szociális problémákkal küzdő nyuszit. Mindkét művész alkotása a 2008-ban Alice, art from the rabbit hole címmel megrendezett kiállításon szerepelt a portlandi (Oregon) Compound Galleryben.

Dusan Kállay, a szlovák származású Andersen díjas könyvillusztrátor bizarr konstrukciójú fantázialényei téboly-ország képszerkezetére is hatással vannak, Colin Gilroysmith pedig sötét oldaláról közelíti meg Csodaország delíriumát. Alkalomadtán a pszicho vonásokkal felruházott Alice és rémálom-országa további horrorisztikus vonásokat nyer. Raymond Sepulveda Wonderlost Alice Project sorozatában a nyúl sajnos nem volt olyan harcra termett, mint a Gyalog Galopp Killer Bunnyja, ahogy a meggondolatlanul habzsoló kislány sem járt szerencsésen az olasz horrorfilm-gyáros Stefano Bessoni csontváz-teremtményeivel. Alice a szuperhősök babérjaira tör 2000-ben, amikor American McGee számítógépes játékában a sikertelen öngyilkossági kísérlete után katatóniába süllyedt Wednesday Adams alteregójaként mutatkozik be.

A gondolat szabadsága

A könyörtelen karikaturista, Ralph Steadman egyfajta mágikus nosztalgiával vonzódik Csodaország lakóihoz, Guillaume Dubois steampunk környezetbe exportálja futurisztikus elgondolásait. Az Alice Adventure’s in Steamland a viktoriánus éra motívumait a jövő technológiájának fényében értelmezi újra, a felhúzható Alice-baba robotkarjaival a csupa fém cyber hernyó monstrum gépezetébe csimpaszkodik. De vajon eltűnik a kis felhúzható kar, ha visszatérünk a valóságba? Mert a regény kulcskérdése a valósággal való kapcsolat, és Csodaország evilágba való importálása. Remélhetőleg Tim Burton alkotása is ebbe az irányba építkezik, és jellemzően groteszk, sötét világa mögött nem egyszerűen a bizarr másvilági őrület, hanem a való világunkban való másképp gondolkodás üzenete sejlik fel.

grafika, illusztráció, suhajda emese, mese, magazin design, alice csodaországban, lewis carroll, tenniels Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317