Logomain

A világ legfélelmetesebb arca

By Kovács Dániel 2010. január 21. 14:10

szerk at hg dot hu

Egyre merevebben igazodnak Nyugaton is ahhoz az iszlám igényhez, hogy Mohamed arctalan maradjon. Helyes ez így?

2010 januárjában a New York-i Metropolitan Museum of Art csendben eltávolította állandó iszlám művészeti tárlatáról a Mohamed prófétát ábrázoló tárgyakat, és bejelentette, hogy a jövő évi újrarendezést követően azok várhatóan már nem lesznek kiállítva. A gesztus korántsem jelentéktelen. A múzeum intézménye az euro-amerikai kultúra egyik alapköve, nemcsak a hagyományőrzést szolgálja, de a jelen véleményformálásában is komoly szerepet játszik. Ha pedig a tolerancia jegyében meghazudtolja saját elfogulatlanságát, az nem egyszerű meghátrálás, hanem a kulturális alapelvek meggyengülésének szimptómája.

Muhammad_120130602-27858-1n7r6e9.gallery

Az iszlám vallást alapító próféta, Mohamed ábrázolása nem volt mindig tabu, és ma sem teljesen az a hit gyakorlói között. A Koránban nincs a képi megjelenítést tiltó passzus, vannak azonban olyan, a szent könyvhöz csatolt magyarázatok, amelyekben igen. Ezek elfogadottságában az iszlám két legnagyobb felekezete is eltér: a szunniták többsége például ellenzi az ábrázolást, a siíta teoretikusok azonban könyvekben és építészeti illusztrációként elfogadhatónak tartják. Akadnak, akik még a hagyományosnak tekinthető, a prófétát elfátyolozott arccal vagy láng formájában megjelenítő képeket is szentségtörésként értékelik.

A vita alapja a Mohamed által is kárhoztatott bálványimádás, azaz annak megelőzése, nehogy az ábrázolt kép fontosabbá váljon a hívő szemében a mögöttes tartalomnál. A legtöbb nagy vallás életében volt olyan időszak, amikor szembe kellett néznie ezzel a problémával. A Tízparancsolat negyedik passzusa tiltja képmások készítését. Míg a zsidók a mai napig tartják magukat ehhez, a kereszténységben bevett szokássá vált az emberábrázolás - szerencsére, hiszen az antik hagyományokat folytatva ez vezethetett a nyugati művészet kialakulásához. A 8-9. században bekövetkező bizánci képrombolás, majd a reformer irányzatok azonban visszatérni igyekeztek az ószövetségi előírásokhoz, és a katolikus templomokban mindennapos szentképeket bálványimádásnak minősítették. A véleménykülönbség nemegyszer torkollott vérengzésekbe, és alapjaiban ma is fennáll.

A középkorban, különösen a perzsa kultúrában a muszlimok közt is általánosan elfogadott volt a próféta megjelenítése. Az emberalakos ábrázolások tiltása az ottomán birodalomban terjedt el, elsősorban az építészetben, de valódi konfliktusokat csak a 20.századra hozott. 1926-ban Egyiptomban filmet terveztek forgatni az iszlám kezdeteiről és fénykoráról. Youssef Wahbi színészt, akire a próféta szerepét osztották, a kairói iszlám egyetem professzorai kiátkozással, Fauad király pedig állampolgárságának elvételével fenyegette meg. 1955-ben ugyancsak Egyiptom kérésére eltávolították Mohamed szobrát egy New York-i bíróságról.

Az igazi konfliktusokat a radikális erőszakhullám és a kétezres évek hozták el. Legalább annyira köszönhető a nyugati média szenzációéhségének, mint az iszlám növekvő világpolitikai súlyának, hogy egy dán napilap, a Jyllands-Posten Mohamed-karikatúráiból 2005-ben globális botrány kerekedhetett. A próféta ábrázolását a nyugati szemmel ellentmondásos vallási előírásokkal és a fenyegető terrorral összekapcsolódó, gyengécske grafikákat iszlám fundamentalista szervezetek szándékkal vagy anélkül, de félreértelmezték, a polémiát pedig a nyugati sajtó fújta fel. A világ azóta izgatottan várja az újabb botrányokat, és nem hiába. 2007-ben egy hetvenezres, regionális jelentőségű svéd napilap egyetlen illusztrációja elég volt a globális protestkampányhoz: Lars Vilks grafikus kutyapózban ábrázolta a prófétát. A Nerikes Allehanda szerkesztősége a cikkben megvédte a vallásszabadsághoz való jogot, de kiállt a vallási jelképek kifigurázásának joga, vagyis a lehető legtágasabban értelmezett szólásszabadság mellett is.

A félelem azonban mind többször nagyobb úrnak bizonyul a liberális hagyományoknál. Míg a Jyllands-Posten mellett 2006-ban világszerte napilapok százai álltak ki, Vilks grafikáinak kiállítását tucatnyi galéria utasította vissza. 2008-ban közel félmillió aláírás gyűlt össze azért, hogy a legnagyobb internetes lexikon, a Wikipédia eltávolítsa Mohamed-szócikkéből az illusztrációkat. A Wikipédia kitartott: az európai világ, különösen a konzervatívabb fele azonban az iszlám gazdasági növekedésének hatására meghátrálni látszik. A Comedy Central amerikai tévécsatorna 2006-ban megtiltotta a South Park rajzfilmsorozat alkotóinak, hogy megjelenítsék a prófétát, míg néhány hónappal a 2001. szeptember 11-i terrortámadás előtt még - különösebb visszhang nélkül - megtehették ezt. A polgárpukkasztó rajzolók ehelyett egy olyan jelenetet raktak az epizódba, amelyen többszörös szentségtörésként Jézus Krisztus és George W. Bush amerikai elnök összerondítják az Egyesült Államok zászlaját. Ez adásba kerülhetett.

A kialakulatlan sztenderdeket nem csak a Comedy Central kettős mércéje jelzi. Erre utal a Metropolitan gesztusa, és hasonló állásfoglalás várható a Louvre-ban, hiszen a múzeum új iszlám szárnyának legnagyobb donátora Al-Waleed bin Talal szaúdi herceg. A közintézmények teljes joggal félnek a radikálisok bosszújától, amelynek lehetőségét a Jyllands-Posten karikaturistáinak máig tartó fenyegetettsége igazolja. 

Új hadszínteret nyitott a nyugati demokráciák és az iszlám kulturális harcában a 2009-es svájci minaret-népszavazás, amelynek eredményét vezető politikusok ítélték el a vallásszabadság jegyében. Közben azonban a svájciak egyre nagyobb félelemmel szemlélik a betelepülő muszlimokat, és joggal emlegetik fel, hogy a saría alapján kormányzott országokban nem lehet keresztény imahelyeket emelni. A legnagyobb probléma, hogy Európa nem képes egységes állást foglalni, még egyetlen, az iszlám világban befolyásosnak tekinthető szövetségese, Törökország mellett sem. Pedig a kérdések egyre sürgetőbbek.

new york, grafika, múzeum, usa, illusztráció, európa, iszlám kultúra, mohamed, mohamed-karikatúrák Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317