Logomain

A szakácskönyv esete az emancipációval

By Suhajda Emese 2010. január 17. 10:45

szerk at hg dot hu

Better_homes_junior_cook_book20130602-27858-1sz2tym.gallery

Gyerekszakácskönyv az amerikai ötvenes évekből

Meat_in_the_meal_kiszolgalas20130602-27858-112r4lq.gallery

Meat in the meal for Health Defense. 1942, National Live Stock and Meat Board, USA

Haziasszony_es_ferjura_szakacskonyve20130602-27858-17l8mzz.gallery

Szakácskönyv házaspároknak

Fotos_szakacskonyv_hatvanas_evek20130602-27858-hjog9q.gallery

Fotókkal illusztrált svéd szakácskönyv 1965-ből

Len_deightons_cook_book_ferfivel20130602-27858-1kosp9q.gallery

Len Deighton férfiaknak írt szakácskönyve 1965-ből

Hozzavalos_szakacskonyv20130602-27858-99zh73.gallery

Receptek malátakivonathoz 1928-ból és tejszínhez az ötvenes évekből

Look_cook_book20130602-27858-81dena.gallery

Look Cook Book, Neue Gestaltung Verlag, 2005

Az ételek esztétikájáról sokan, sok helyütt értekeztek, de mi a helyzet a szakácskönyvekkel?

Azt gondolnánk, nem lehet unalmasabbat elképzelni annál, mint hogy szabad perceinkben a disznósajt összetevőin kacarászva szakácskönyveket lapozgassunk. De mit is tudunk valójában a kulináris titkokat rejtő könyvek történetéről? Bizonyára keveset. Vagy tévedek, és minden olvasó hallott már a múlt századelőn kiadott példányokról, melyek a lekvárbefőzés fortélyain túl is megállták a helyüket, legyen szó fogpasztakészítésről, tojásfestésről, sertésorbánc gyógyításáról, vagy akasztott ember ellátásáról? Nem sokunknak lehetett a kezében olyan első világháborús szakácskönyv sem, mint az „Izletes hadiételek” vagy a „Száraz süteményt a harctérre” című kiadványok egyike, melyek a legtöbbet igyekeztek kihozni a háború sújtotta háztartások szegényes készletéből. Egyes szakácskönyvekhez pedig még komplett, babaház kiegészítőkhöz hasonlatos figurakollekció is tartozott – a szerencsesütik mellé.

A történelem szakácskönyveinek képanyagát vizsgálva, jó néhány különleges borítóra és érdekes illusztrációra bukkanhatunk. Nem akarom elvitatni a hihetetlenül látványos és étvágygerjesztő ételfotók dobogós helyét, hiszen mi mással lehetne a hitelességről meggyőzni a haspárti vásárlót, illetve a torkos családtagokkal megáldott háziasszonyokat. A szakácskönyv elsősorban mindig a tradíció átörökítésének szolgálatában állt, de a XXI. század lelkes konyhatündéreinek alkalomadtán kezébe akadhat egy-egy reformdarab, amely illusztrációs anyagában is valami merészebbet és bátrabbat kíván nyújtani. De mikor jegyeztetett fel papírra először a mondat: végy egy közepes méretű…?

A Kr. u. 3. századból egy Platón nyomán dialógusokra épülő szerzemény maradt ránk. A Deipnosophistae, „A filozófusok vacsora-bankettje” nem más, mit a Római Birodalom kiskátéja a hellenisztikus kultúráról: a lakomára gyűlt 29 arisztokrata vendég a gyönyör, az élvezetek és a homoszexualitás könnyed témáiról, meg persze olykor-olykor a klasszikus görög konyháról cseverész. 1390-ben II. Richárd rendelt mesterszakácsától egy közel 200 receptet tartalmazó gyűjteményt, Németországban 1350-ben jelent meg az első gasztronómiai kézirat (Daz buch von guter spise), majd a könyvnyomtatás megjelenésével egyre több európai országban tűntek fel konyhaművészeti kiadványok. Valamennyi szakácsművészeti publikáció szerzője férfi volt, hiszen míg nekik a főszakács és a ceremóniamester együttes munkaköre jutott, a nők hosszú időre a jelentéktelennek minősített konyha árnyékában rekedtek.

Hannah Wooley 1670-ben egy csapásra behozta a lemaradást: „a női nem találékony képviselőinek” címzett kiadványával radikálisan újrafogalmazta a szakácsművészet képét. Megjelent a könyv, ami igazán a nőnek szólt: parfümök receptjeivel és jó tanácsokkal, hogyan rázzuk le a kellemetlenkedő látogatókat. A hagyományosan értelmezett szakácskönyv ekkorra megjelent a gasztronómiai élvezeteken túlmutató, életvezetési tanácsokkal szolgáló útmutató, mely felölelte a háztartásvezetés gazdasági, orvosi, állattenyésztést és növénytermesztést magába foglaló aspektusait.

E szakácskönyvek alapján nem volt egyszerű az ételek elkészítése. Az 1800-as évek elején megjelenő receptkönyvekben még hiányoztak a ma már természetességgel megjelenő jelölések, mint a hozzávalók mennyisége, a sütés hőfoka (az első full elektromossággal felszerelt konyha az 1893-as chicagói világkiállításon szerepelt), és mondanom sem kell, nem jelezték miniatűr fakanalak az elkészítés nehézségének különböző fokozatait sem. Főzni belőlük olyan érzés lehetett, mint rétestésztát gyúrni a nagymamával: „mindenből annyit, hogy pont jó legyen”. Fannie Merritt Farmer 1896-ban publikált szakácskönyve volt az első, amely a kevésbé tehetségeseknek is egyenlő esélyt adott a konyhában. A saját háziasszonyképzőt igazgató mesterszakácsnő ügyelt arra, hogy könyvébe megbízható receptleírások kerüljenek, és pontos legyen a só, a cukor és a fűszerek adagolása is. Tőle ered az a jól bevált formula, miszerint a hozzávalók felsorolását az étel elkészítésének leírása követi.

A főúri kiváltságok beemelése a polgári konyhába, és a konyhaművészet demokratizálása a női szerzők érdeme. A nő lett a könyvek szerzője, olvasója és tárgya. A szakácskönyv összetartozást erősítő médiumként fogta egybe az addig egymástól elszigetelve élő, elnyomott nőtársadalmat. Az 1800-as években befutott karrierje elválaszthatatlan lett a politikától, és az egyenjogúsági mozgalomtól: az akkor megjelenő, javarészt egyházi szervezetek által támogatott, jótékonysági kiadványok megnyitották a kaput a nők közéletben való szerepvállalása felé. A Washington Women’s Cook Book prológusa az első nőhöz intézi szavait, aki immár tudatában az őt ért igazságtalanságnak, 1883 óta Amerika két államában is (Wyoming és Utah) szavazati joggal rendelkezik. Az 1915-ben megjelent Szüfrazsett szakácskönyv sokatmondó borítóján Uncle Sam tartja kezében a férfi és a nő egyensúlyba került mérlegét, míg mellette az államok kerekén Illionis állam küllője eltörött – így jár az, aki korlátozza a nők jogait, és csak az oktatás területén engedi őket voksolni.

:image_56246

A vázolt funkcióváltásokhoz igazodott a történelem során a szakácskönyvek esztétikája is, amely a 19. században éri el csúcsát. A grafika a korabeli stílushoz és magához a műfajhoz igazodva nívósan rajzolt, barokkosan cirádás motívumokból építkezik leginkább, mint Dobos C. József 1881-ben megjelent Magyar-franczia szakácskönyvének borítója, és a benne szereplő pompázatosan dekoratív fogások illusztrációi. Ugyanakkor a talán legnőiesebbnek nevezhető irányzat, a szecesszió formavilágát idéző kacskaringós indák is a borítókra kúsztak.

A két világháború között a romantikus indák helyére a praktikum és az egyszerűség lépett, és ez az ötvenes években is folytatódott. Hű képet tárnak elénk erről Lou Peter szakácskönyvsorozatának divatos kartonruhákba öltözött, tip-top háziasszonyai, noha ekkor már a rajzos szakácskönyvek mellett egyre népszerűbbé váltak a fotókat alkalmazó kiadványok is. A hippi mozgalomból indul ki egy 1969-es receptfüzet (The well dressed dessert), lapjain színes trapéznadrágba öltözött pszichedelikus muffin-fejű lánykák mutatják be, hogy készül a mexikói csokoládé.

A 20. század elejétől a mai napig sajátságos irányvonalat képviselnek a sütőport, margarint, tejet és egyéb szükséges hozzávalókat reklámozó vállalatok kiadványai, de a hűtő és a fagyasztó megjelenése is új fordulatot hozott. Elsődleges szempont volt a hölgyvásárlók meggyőzése, pufók arcú, csokitól maszatos, boldog gyermekek ábrázolásával, akik sóváran nyújtják hurkaujjú kezecskéiket édesanyjuk mennyei almás pitéje felé. És ha a kislányok kaphatnak mini tűzhelyet és porcelán edényke készletet, akkor miért éppen a szendvicskészítés és a málnakeverés bonyolult trükkjeit sorjázó szakácskönyv maradna ki a sorból?

A konyhakötényt általában kerülni igyekvő férfiakat is meg lehetett közelíteni egy-egy macsósabb darabbal. Persze a Working Couple’s címet viselő szakácskönyvet, melyet a 70-es években adtak ki, nem tudnám elképzelni az erősebb nem képviselőinek kezében. A progresszív kiadvány nemcsak a színes mozaikszerű illusztrációi miatt érdekes, hanem, mert a konyha forgatagába a teremtés koronáját is aktívan bevonja. A 80-as évek ételfotóinak kompozíciós képletét ismerjük: csinosan elrendezett asztal, bársonyterítőn díszes porcelántál, rajta sonka, a háttérben pedig két szál gyertya ég. Autentikus környezetben vagy softbox technikával, mozgásban vagy statikus beállításban, a folyamatot ábrázolva vagy a végeredményt, az ételfotók rendíthetetlen egyeduralma azóta is tart. És mi más, ha nem ez?

Romeo Salta nem mindennapi illusztrációkat bemutató szakácskönyvét (Le delizie della cucina italiana) 1962-ben adták ki Olaszországban. A sikátorban részegen ténfergő cékla, a parlamentben szónokló sárgarépa, és a házassági krízist átélő hagyma-pár antropomorf alakjai Amédée Varin alkotásai és eredetileg egy 1840-ben kiadott Zöldségek birodalma című, bizarr megközelítésű botanikai nyomat-sorozat lapjait díszítették. Az életre keltett hozzávalók ábrázolásai bizonyítják, hogy van mit továbbgondolni a gasztro-illusztrációk dimenziójában.

Ha valaki éppen azt fontolgatná, hogy egy univerzális nyelvre épített szakácskönyvvel tör be a piacra, akkor sajnos elkésett: A Look Cook Book csupán húsz oldalán egy új konyhanyelv születik, grafikái illusztrációk és receptleírások is egyben. Az ikonokká konvertált hozzávalók számokkal való kombinálása, az egyes munkafázisok és azok eredményeinek ötletes megjelenítése, a recepteket matematikai képletekké egyszerűsíti. A piktúrák olvasása nem egyszerű, csak gyakorlott háziasszonyoknak ajánljuk!

Végül meg kell jegyeznünk, hogy az igazi szakácskönyv, a legféltettebb kincs nem más, mint anyáink pecsétes rongylapokból álló, kockás füzete. Első oldala tele tréfás jókívánságokkal, elgondolkodtató idézetekkel a házasságról és az asszonyéletről, majd utána gondosan körmölve a nagymama húslevese nyitja a receptek sorát, hogy azt egyre inkább megfejthetetlenül kalligrafált további finomságok leírásai kövessék. Ha óvatlanul nyitom ki, garmadával potyognak belőle a jóbarátnők bevált mézeskalács receptjei, és a Nők Lapjából kivágott almatorták, céklalevesek. Egy szakadozott füzetecske, mely hűen tükrözi a konyha embert próbáló, gyötrelmes pokollal és mennyei élvezetekkel teli életét.

design, grafika, illusztráció, suhajda emese, szakácskönyv Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317