Logomain

Hova tovább Budapest utcáin

By Kelecsényi Kristóf 2009. december 27. 20:17

szerk at hg dot hu

Cikkep20130602-27858-d1m1y2.gallery

Névváltoztatás a belvárosi Szivárvány közben cikkép

Cikkep220130602-27858-iej5dv.gallery

Régi utcatábla az Egyetemi Könyvtáron cikkép

Hirlevel_hazszam20130602-27858-t3cen6.gallery

hirlevel hazszam

Galeria20130602-27858-a5p3hy.gallery

Régi és új budapesti utcatáblák és házszámok galéria

Hazszam_regi_szazadfordulos20130602-27858-1kqafn7.gallery

Századfordulós házszám a Cukor utcában - Kép © Kelecsényi Kristóf

Hazszam_vilagito_regiposta220130602-27858-1ltkpf.gallery

Az 1937-es rendelet nyomán készült világító házszám - Kép © Kelecsényi Kristóf

Realtanoda_hazszam_utcanevvel20130602-27858-rt5q8p.gallery

Ma már nem használt házszámtábla utcanévvel - Kép © Kelecsényi Kristóf

Stahly_dupla_tabla20130602-27858-11zb31c.gallery

Dupa tábla a Stáhly utcában - Kép © Kelecsényi Kristóf

Vpne_muemleki_tabla_es_regi_uj_tabla20130602-27858-1ykbkc7.gallery

Műemléki mészkő utcatábla és újragyártott historizáló darab - Kép © Kelecsényi Kristóf

Magyar_realtanoda_belvaros_regi-uj_tablak20130602-27858-1y16nmp.gallery

Újragyártott táblák a Belvárosban - Kép © Kelecsényi Kristóf

Brody_pollack_uj_tabla20130602-27858-djlkrj.gallery

Az egyszerűsített táblatípus a Múzeumkert kerítésén - Kép © Kelecsényi Kristóf

Regi_uj_tabla_kc11en_normal20130602-27858-wo1qf3.gallery

A régies tábla új épülettel is jól mutat - Kép © Kelecsényi Kristóf

Csak odataláljunk! Az utcatáblák és a házszámok a város szinte észrevétlen, de szerves tartozékai.

Budapesten egy 2003-as adat szerint 7784 elnevezett közterület van. Az utcák és terek nevéről tájékoztató táblák száma ennek akár öt-tízszerese is lehet. Az épületek számát tekintve pedig még ennek is sokszorosáról lehet szó. Összesen egészen biztosan valahol 100 000 darab felett járhat az e cikk tárgyát képező utcanévtáblák és házszámok sokasága.

A városkép egyik kevéssé feltűnő, leginkább funkcionális eleméről az egyik első dokumentum 1695-ből maradt fent. Greischer Mátyás, budai földmérő valószínűleg egész Buda pontos ház- és utcajegyzékét elkészítette, de ebből csak a vízivárosi lajstrom maradt az utókorra. Az első utcanevek leggyakrabban az út irányából (Kerepesi út, Váci utca, Kecskeméti utca, Bécsi utca), vagy az utca lakóiból, illetve nevezetes intézményéről (Mészáros utca, Szerb utca, Sörház utca, Lövőház utca) keletkeztek, spontán módon. A legelső hivatalos névadásra a XVIII. század végén került sor. A legkorábbi utcanévtáblák még német nyelvűek voltak a bal parton egészen 1817-ig, míg Budán az 1840-es évekig, amikor megindult a mozgolódás a magyarításukért.

Személyről közteret elsőként – rögtön kettőt is – Mária Dorottya és József nádor esküvőjéhez kapcsolódva neveztek el 1824. augusztus 24-én. A magyarosítási mozgalom a legátütőbb sikereket a kiegyezés után érte el, 1870-től pedig a Fővárosi Közmunkák Tanácsa (továbbiakban FKT) kezébe került az utcanévadás joga. Az egyesített fővárosban fennálló azonosságok miatt mintegy 500 utcanév megváltoztatására került sor 1873 után. 1900-ra az elnevezett közterületek száma ezer fölé kúszott, de megközelítőleg ugyanennyi névtelen utca volt a külvárosokban. A két világháború közötti időszakban kezdett elterjedni a szokás, hogy a helyhez köthető személyekről, illetve a trianoni traumára utaló helységnevekről, földrajzi helyekről nevezzenek el közterületet.

1945 nyarán megalakult az ún. új utcanév-bizottság. A 2250 elnevezésből javaslatában 1102-t ítéltek megváltoztatandónak, az FKT részeként azonban csakhamar feloszlatták a testületet. 1948-ban alakult meg az újabbnál is újabb bizottság, lecserélték a fasizmushoz valóban, vagy vélten kötődő neveket, és helyükre szociáldemokrata és kommunista mártírok, szovjet hadvezérek, valamint maga Sztálin került. 1951-ben jött a második hullám terve, a „még meglevő reakciós utcanevek” megváltozatása, olyanoké, mint Mária Terézia, Károlyi Mihály, vagy báró Podmaniczky Frigyes. A politikai helyzet változása nyomán a pár évvel előtte adott szociáldemokrata kötődésű neveket is elkezdték megmásítani: összesen 449 utcanév lett a múlté. Ekkor került az is szóba, hogy a Habsburg eredetű városrészek (Józsefváros, Erzsébetváros, Terézváros, Lipótváros, Ferencváros) kapjanak új nevet, olyan személyek után, mint Hunyadi János, Marx vagy Rákosi Mátyás. Erre végül nem került sor.

1953-ban a klerikális vonatkozású neveket törölték el, összesen 666 darabot, majd ’61-ben további 407 átírást eszközöltek. A változtatások eredményeképpen alakult ki a személyekről nevezett közterületek nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő, 25%-os aránya. A nagy névváltoztatási hullámnak voltak vicces epizódjai is. Az V. kerületi Sas utca például a rendszerváltásig az 1848-as orosz intervenció ellen a cári seregben propagáló Guszev tüzérkapitány nevét viselte, akit azonban a szocreál író, Illés Béla talált ki: ilyen orosz tiszt soha nem létezett. A VIII. kerületben a Nemzeti Múzeum kertje mögött futó Puskin utca 1945 előtt az ott palotát építtető Eszterházy-család nevét viselte. Amikor az utca az orosz költő nevét vette fel, a vendéglátóipar mintának tekintette ezt, és az étlapokon az Eszterházy-rostélyosból Puskin-rostélyos lett az ötvenes években. Nagyobb mértékű utcanév-változatásra ezek után már nem került sor, csak az újonnan beépített területek, lakótelepek jelentettek feladatot. A rendszerváltásra már majdnem nyolcezer név volt, amelyeket a politikai változásokkal egyetemben egyre többen kritizáltak. 1989 és 2003 között összesen 410 utca neve változott csak meg, és 202 kapta vissza korábbi nevét.

A rengeteg változtatás a táblákban is megmutatkozott. A századforduló Budapestjének volt egy viszonylag egységes táblatípusa: fekete öntöttvas, füles keretben fehérre festett bádogtábla, rajta fekete serif betűtípussal felül a városrész, a kerület, alul pedig a közterület neve. A negyvenes évekre ezt a táblatípust nagyon sok helyen felváltotta egy egyszerűbb típus: eltűnt a keret, a felirat teljes egészében majuszkulásra váltott, és a városrész neve elmaradt róla. A háború után nagyjából ezt a hagyományt folytatták tovább, egyre inkább eltüntetve a századfordulós táblatípust az utcákról. Megjelent viszont a mészkőlap az ötvenes-hatvanas évektől kezdve Budapest akkori műemléképületein. A koncepció szerint a semlegesebb és igényesebb anyaghasználat jobban passzol a műemlékhez. Ezek a táblák máig megvannak a legtöbb helyen, leginkább a Várnegyedben figyelhető meg nagy mennyiségben, de akad belőlük Vízivárosban és a pesti déli-belvárosban is szép számmal.

A nyolcvanas évek vége felé egyre inkább kezdett erősödni az igény, hogy egységes táblatípus legyen Budapest történelmi belvárosában. A Budapesti Városvédő Egyesület vezetőjeként Ráday Mihály vetette fel, hogy ennek alapja a századfordulós típus legyen, ám a szakbizottság egy egyszerűbb megoldást javasolt, melyet az Iparművészeti Főiskolán dolgoztak ki. Eközben azonban megtörtént az első régies minta nyomán végrehajtott csere a Váci utca - Duna utca – Veres Pálné utca – Irányi utca által határolt tömbön (az egykori Tiszti Kaszinón), majd Ráday felhívására sorra követték Lipótváros nagyobb állami intézményei, köztük a Magyar Televízió székháza is a mintát. Ezzel a megkerüléssel sikerült elérni, hogy az V. kerületbe visszatérjen az egykor használt tábla, azzal a különbséggel, hogy alulra az adott tömb két szélső házszáma is felkerült. A többi kerületben nagyon hasonló zománcozott és keret nélküli táblák, a főbb útvonalakon pedig ugyanez, csak fekete kerettel lett felszerelve. Így ha nem is egységes a történelmi mag táblázása, legalább azt az illúziót kelti. (Ebbe rondított bele Erzsébetváros, amikor a kerület összes tábláját kicserélte a kerület címerét, és színes csíkokat is felvonultató, látványra sokkal kevéssé időtállónak hatókra.)

A házszámozás feltüntetése Budapesten csak egy 1937-es FKT rendelet nyomán lett kötelező a kapu középvonalában, vagy annak jobb oldalán. Ennek ellenére persze korábban is volt házszámozás. Általában egyszerű füles bádogtáblák voltak ezek, amiket meghatározott mintájú prés segítségével domborúvá tettek. Aztán ezt vagy kifestették, vagy nem. A ’37-es rendelet azt is kimondta, hogy ahol az elektromos szolgáltatás elérhető, ott kötelező új, világító házszámtáblát csináltatni. A legelterjedtebb típuson fehér alapon fekete számok voltak, piros keretben. A számok körüli perforáción keresztül a mögötte levő égő fénye kiszűrődött az utcára, valamint megvilágította az alatta található kicsi utcanévtáblát is. Ez a típus néhány helyen megmaradt, de világítani a szerző eddig egyetlenegyet sem látott.

A háború után dominánssá inkább az egyszerűbb zománcozott táblák váltak. Alapvetően kétféle van máig belőlük: amin csak a házszám szerepel, és amin a házszám és az utca neve is. A nyolcvanas években volt még kísérlet az egységesítésre, amikor sok helyen felszerelték a sötétedés után fényt visszaverő jelzéseket, ezek azonban mára a legtöbb helyen elfeketedtek. Ma a házszámokat minden tulajdonos maga készítteti el, a társasházak gyakorlatilag olyan számot raknak ki, amilyet szeretnének. A vegyességre jellemző, hogy budapest365.com néven 2009-ben fotóblog is indult, amely az év minden napján más fajta házszámot közöl le, egyesével számlálva. A megoldások között filctoll, ragasztószalag, papírlap és minden fellelhető eszköz szerepel, amivel a számokat meg lehet jeleníteni. Szép a változatosság, de azért nem ártana elkerülnünk a teljes káoszt.


Olvassa el az Ez Budapest! sorozat többi írását is! A főváros telefonfülkéiről, a postaládákról, a közvilágítás 1945 előtti és utáni történetéről, valamint az éjszakai fényekről jelentek meg eddig Kelecsényi Kristóf cikkei a sorozatban.

design, magazin, budapest, örökségvédelem, városkép, köztér, kelecsényi kristóf, ez budapest!, házszám, utcatábla Icon_print

Névváltoztatás a belvárosi Szivárvány közben cikkép

Régi utcatábla az Egyetemi Könyvtáron cikkép

hirlevel hazszam

Régi és új budapesti utcatáblák és házszámok galéria

Századfordulós házszám a Cukor utcában - Kép © Kelecsényi Kristóf

Az 1937-es rendelet nyomán készült világító házszám - Kép © Kelecsényi Kristóf

Ma már nem használt házszámtábla utcanévvel - Kép © Kelecsényi Kristóf

Dupa tábla a Stáhly utcában - Kép © Kelecsényi Kristóf

Műemléki mészkő utcatábla és újragyártott historizáló darab - Kép © Kelecsényi Kristóf

Újragyártott táblák a Belvárosban - Kép © Kelecsényi Kristóf

Az egyszerűsített táblatípus a Múzeumkert kerítésén - Kép © Kelecsényi Kristóf

A régies tábla új épülettel is jól mutat - Kép © Kelecsényi Kristóf

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317