Logomain

Bauhaus Ki Kicsoda

By Kovács Dániel 2009. december 12. 17:40

szerk at hg dot hu

Consemueller192620130602-27858-1x6bppx.gallery

Erich Consemüller fotója Bauhaus design cikkép

Breuerafricanchair192120130602-27858-1ne1kai.gallery

Bauhaus design: Breuer Marcell Afrika-széke

Moholynagy_nickel20130602-27858-wikaf3.gallery

Bauhaus design: Moholy-Nagy László: Nikkelkonstrukció, 1921.

Hartwigchessmodeli192220130602-27858-t3s7e7.gallery

Bauhaus design: Josef Hartwig: Sakkészlet, 1922.

Stolzltapestry19222320130602-27858-aaj55i.gallery

Bauhaus design: Gunta Stölzl: Tapéta, 1922-23.

Bayermultimediabuilding192420130602-27858-1omohk3.gallery

Bauhaus design: Herbert Bayer: Multimédiás épület terve, 1924.

Brandtteaset192420130602-27858-1d7gik3.gallery

Bauhaus design: Marianne Brandt: Kávés-teás készlet, 1924.

Schrammenmascot192420130602-27858-bkazou.gallery

Bauhaus design: Eberhard Schrammen: Bábu, 1924 k.

Gropiustortenestaterowhouseisometric19262820130602-27858-di9hfn.gallery

Bauhaus design: Walter Gropius: A törteni lakóegyüttes terve, Dessau, 1926-28.

Albersstacking192720130602-27858-10sz9rz.gallery

Bauhaus design: Josef Albers: Rakásolható asztalok, 1927

Miesarmchair192720130602-27858-1vpppx3.gallery

Bauhaus design: Ludwig Mies van der Rohe: Karosszék, 1927-30.

Hirlevel_bauhaus20130602-27858-1tpdbac.gallery

hirlevel bauhaus kikicsoda

Mindjárt vége az emlékévnek, és még mindig nem tudja, miért ismerős Josef Albers neve? 10 kép, 10 név a Bauhaus Ki Kicsodában.

Programok sokaságát hozta az idei, a Bauhaus alapításának 90. évfordulója alkalmából rendezett emlékév. Na nem nálunk: Magyarországon alig néhány, javarészt független rendezvény hívta fel a figyelmet a 20. század legjelentősebb építészeti- és formatervezési műhelyének jubileumára – még Amerigo Tot is nagyobb figyelmet kapott, hogy Haydnról ne is beszéljünk. Nem így Németországban vagy az Egyesült Államokban: a New York-i Museum of Modern Art falai között jelenleg is látható a berlini Martin-Gropius-Bau épületéből átköltözött Bauhaus 1919-1933: A modernitás műhelyei című kiállítás; ebben a témában az első 1938 óta a patinás intézményben.

Cikkünk képeit is erről a tárlatról válogattuk, ahol több mint négyszáz tárgy idézi fel a Bauhaus forradalmi teremtő erejét. Az iskola hatásának terjesztésében kétségtelenül szerepet játszott, hogy miután a nácik 1933-ban bezárták, közép- és kelet-európai tanárainak, diákjainak jelentős része (így Breuer Marcell, Moholy-Nagy László, Ludwig Mies van der Rohe, Walter Gropius) az Egyesült Államokba menekült. Az sem tagadható le azonban, hogy a németországi évek a korai modern fénykorát jelentik, a funkcionalista szemlélet később utánozhatatlan fantáziájáról téve tanúságot.

Ennek köszönhető, hogy a Bauhaus mesterei évtizedekre meghatározták meghatározta a 20. század építészeti történéseit; az iskolában született tárgyak jelentős részét pedig ma is gyártják (például Breuer és Mies van der Rohe híres csővázas székeit), vagy pedig csillagászati összegekért kelnek el az árveréseken. Egy szó mint száz: a Bauhaus ma is jelen van a kulturális színtéren, összefoglalónkkal így csak a legjelentősebb neveket és fogalmakat segíthetünk feleleveníteni.

:image_55439
Breuer Marcell: Afrika-szék, 1921. Bauhaus-Archiv Berlin © Hartwig Klappert

Az építészként és bútortervezőként világhírűvé vált, pécsi születésű Breuer Marcell első darabja lett a diáktársa, Gunta Stölzl textilborítását viselő Afrika-, vagy más néven Romantikus szék, miután 1921-ben beiratkozott az iskolába. A 19 éves diák, aki fél év után otthagyta az unalmasnak talált bécsi Képzőművészeti Akadémiát, maga faragta ki trónszerű alkotmányát, amely arról árulkodik, hogy a "primitív" művészetek jelentős hatással voltak az iskolára is a kezdeti években. Rövid párizsi kitérő után Breuer az iskola második otthonában, Dessauban az asztalosműhelyt vezette, és több fabútor után próbálta csak ki a fémvázas szerkezeteket, így jutva el világhírűvé vált darabjaihoz.

:image_55440
Moholy-Nagy László: Nikkelkonstrukció, 1921. MOMA, New York © 2009 Artists Rights Society, New York / VG Bild-Kunst, Bonn

Az iskola meghatározó alakjának tartott Moholy-Nagy mai fogalmainkkal inkább médiaművésznek nevezhető, semmint mesterembernek. Míg a fotózás és az intermediális művészet terén munkássága mérföldkő, tényleges tárgy igen kevés kötődik a nevéhez. Nem véletlenül kritizálták hevesen: Paul Klee "sablonszellemiséggel" vádolta, az iskolát később igazgató Hannes Meyer "festő újságírónak" titulálta. Pedig a folyamatosan új kihívásokat kereső Moholy-Nagy nem csak az iskola belső életét változtatta meg, de munkáival és hatásával a külső kritika figyelmét is sikerült felkeltenie. Nem véletlen, hogy ő az, aki aztán Chicagóba emigrálva megpróbálja új életre kelteni a Bauhaus-t. 

:image_55441
Josef Hartwig: Sakkészlet, 1922. Harvard Art Museum © 2009 Artists Rights Society, New York / VG Bild-Kunst, Bonn

Míg Moholy-Nagy fémszerkezetei a Bauhaus művészeti akadémiaként betöltött fontos szerepét hangsúlyozzák, Josef Hartwig sakk-készlete, az iskola egyik legsikeresebb tárgya azt az igyekezetet bizonyítja, ahogy a formatervezési műhely a piaci körülményeknek próbált megfelelni. Egyszerű figurái formájukkal a játékban végrehajtható lépéseket szimbolizálják. A készlet azt is példázza, hogy milyen fontos volt az együttműködés a Bauhaus egyes részlegei között: a bábuk a faszobrászati műhelyben készültek, a hozzájuk való állvány az asztalosműhelyből került ki, a hirdetést és a megrendelőlapot pedig az idővel tipográfusként és könyvtervezőként karriert befutó Joost Schmidt tervezte neki.

:image_55442
Gunta Stölzl: Faliszőnyeg, 1922-23. Harvard Art Museum © 2009 Artists Rights Society, New York / VG Bild-Kunst, Bonn

Gunta Stölzl azon kevesek közé tartozik, akinek egész életét az iskola határozta meg: 1919-25 között diákként, majd tanárként dolgozott, és az itt magába szívott alapvetésekhez egész textiltervezői pályáján, 1983-as haláláig hű maradt. A textilművészeti műhely vezetőjeként, egyszermind a Bauhaus egyetlen női mestereként az ipar- és a képzőművészet eredményeinek összeolvasztásán fáradozott; legszebb kárpitjain két mestere, Johannes Itten és Paul Klee hatása ismerhető fel. Tapétái a kezdeti években az iskola legjövedelmezőbb termékének számítottak.

:image_55443
Herbert Bayer: Multimédiás épület terve, 1924. Harvard Art Museum © 2009 Artists Rights Society, New York / VG Bild-Kunst, Bonn

A modern reklámok világát megelőző terv a vizuális effektek mellett fény- és hanghatásokkal is számol az épületen, amely a holland De Stijl hatását mutatva térbe helyezett síkokból áll (híres párhuzama Gerrit Rietveld Schröder-háza). Az osztrák származású Bayer a Bauhaus hirdetési- és marketingigazgatója volt; ő dolgozta ki az iskola kiadványainak jellegzetesen kerekded, nagybetű nélküli sans-serif tipográfiáját. 1928-ban hagyta oda a Bauhaus-t a német Vogue művészeti vezetőjének pozicíójáért.

:image_55444
Marianne Brandt: Kávés-teás készlet, 1924. Bauhaus-Archiv Berlin, fotó: Fred Kraus © 2009 Artists Rights Society, New York / VG Bild-Kunst, Bonn

Bár mindössze öt évig volt hivatalosan a Bauhaus tagja, Marianne Brandt máig az iskola vezető iparművészeti közé tartozik; a húszas évek geometrikus formatörekvéseit tükröző tárgyai pedig a gyűjtők legkeresettebb darabjai közé tartoznak. (2007-ben egyik teáskannája lett a legdrágábban leütött Bauhaus-tárgy.) Meglepő, de a tökéletes formák és kivitelezés dacára a fémműhely tárgyai szinte kivétel nélkül kézzel készültek; ennek látszatát, azaz a trébelés folyamatának megjelenítését kevesen vállalták fel. Köztük az ugyancsak tehetséges Pap Gyula, aki rezet és ezüstöt kombinálva többek közt állólámpákat készített a műhelyben.

:image_55445
Eberhard Schrammen: Bábu, 1924 k. Bauhaus-Archiv Berlin © Estate Eberhard Schrammen

A fajátékok a sakk-készlethez hasonlóan a Bauhaus legsikeresebb termékei közé tartoztak. Javuk esztergával készült, a tervezők között pedig Schrammen mellett Alma Buscher nevét kell megemlíteni, aki figyelemmel kísérte a kortárs reformpedagógia törekvéseit is. A színezésért Oskar Schlemmer, a Bauhaus falfestészeti és szobrászműhelyeinek vezetője felelt. Schlemmer 1923-ban állította fel a színházi tanszakot; az erre a bábura is jellemző geometrikus formák visszatérnek például híres Triád balettjének jelmezein is.

:image_55446
Walter Gropius: A törteni lakóegyüttes terve, Dessau, 1926-28. Harvard Art Museum © 2009 Artists Rights Society, New York / VG Bild-Kunst, Bonn

Az iskolát 1919-ben megalapító Walter Gropius gyerekkorában kifejezetten tehetségtelenül rajzolt, nyolcéves igazgatása alatt pedig egyáltalán nem képeztek építészeket. Ennek ellenére neve ma is leginkább építészként ismert; a dessaui Bauhaus-kampusz mellett legismertebb alkotása a városhoz tartozó Törtenben felépült lakótelep, amely elsőként szolgáltatott példát a Bauhaus társadalmi reformigények vezérelte építészet elveire. Az első fázisban, 1926-ra Törtenben hatvan kétszintes, kertes ház épült fel, majd egy háromszintes kereskedelmi központ és még 256 olcsó, akár munkások számára is hozzáférhető lakóház. Bár dessaui épületei mára a világörökség részét képezik, Chicagóban manapság is harcolni kell néhány a Gropius-házak fennmaradásáért.

:image_55447
Josef Albers: Rakásolható asztalok, 1927 k. Fotó: Tim Nighswander © 2009 The Josef and Anni Albers Foundation / Artists Rights Society, New York

Manapság a legtöbbre értékelt absztrakt festők közt tartják számon, de a hosszú életű Albers a Bauhaus iparművészeként is jelentős munkákat alkotott. 1920-tól diákként, '23-tól tanárként, '28-tól pedig mesterként vett részt az iskola munkájában, és itt ismerte meg feleségét, a 20. század legjelentősebb textilművészei közé tartozó Annit is. Albers tárgyai a Bauhaus funkcionalista irányvonalát képviselik, ám a praktikumhoz mindig kifinomult esztétika járul, mint itt, az eltérően színezett rakásolható asztalok esetében is.

:image_55448
Ludwig Mies van der Rohe: Karosszék, 1927-30. Fotó: Jeffrey Sturges © 2009 Artists Rights Society, New York / VG Bild-Kunst, Bonn

A fémvázas bútorok kifejlesztését Breuer Marcell érdemének szokás tekinteni, az iskolátaz utolsó, 1930-33 közti időszakban igazgató Ludwig Mies van der Rohe neve azonban ugyancsak ismerősen csenghet e téren. Klasszikus darabjai, a Barcelona- vagy a Tugendhat-szék máig nélkülözhetetlen bútorai egy igazán kozmopolita otthonnak. Igazgatósága idején Mies van der Rohe alapvetően építészeti iskolává formálta a Bauhaus-t, amely végül is így rögzült a köztudatban. Miután az Egyesült Államokba emigrált, Mies maga is az érett modernizmus meghatározó, máig hivatkozott mesterévé vált.

design, bútor, bauhaus, moholy-nagy lászló, breuer marcell, ludwig mies van der rohe, marianne brandt, walter gropius, gunta stölzl, josef albers, eberhard schrammen, herbert bayer, josef hartwig, bauhaus bútor Icon_print

Erich Consemüller fotója Bauhaus design cikkép

Bauhaus design: Breuer Marcell Afrika-széke

Bauhaus design: Moholy-Nagy László: Nikkelkonstrukció, 1921.

Bauhaus design: Josef Hartwig: Sakkészlet, 1922.

Bauhaus design: Gunta Stölzl: Tapéta, 1922-23.

Bauhaus design: Herbert Bayer: Multimédiás épület terve, 1924.

Bauhaus design: Marianne Brandt: Kávés-teás készlet, 1924.

Bauhaus design: Eberhard Schrammen: Bábu, 1924 k.

Bauhaus design: Walter Gropius: A törteni lakóegyüttes terve, Dessau, 1926-28.

Bauhaus design: Josef Albers: Rakásolható asztalok, 1927

Bauhaus design: Ludwig Mies van der Rohe: Karosszék, 1927-30.

hirlevel bauhaus kikicsoda

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317