Az elmúlt években a bankkártya is izgalmas és változatos designobjektummá vált.
A szerény és viszonylag kötött megjelenésű bankkártya első hallásra talán nem tűnik izgalmas designobjektumnak, a bankok közötti hatalmas verseny és az elmúlt évek trendjei azonban hihetetlen változatosságot és ötletességet produkáltak a plasztiklapok megjelenése terén. Az okos kis kártyák készülhetnek matt és fényes, átlátszó és tömör, absztrakt mintás vagy fényképpel díszített kivitelben, de arra is lehetőség van, hogy azokat saját magunk által készített fotóval díszítsük.
Meghatározza például a kártya megjelenését, hogy bank saját kártyájáról vagy egy másik céggel közös ún. co-brand kártyákról van-e szó.
Ahogy Gauder Milántól, a MasterCard regionális igazgatójától megtudtuk, a bankkártyák megjelenése 40 évvel ezelőtt még meglehetősen egyszerű volt, a látványt a rajtuk lévő logó uralta. Mára azonban a logó szerepe visszaszorult, és egyre nagyobb teret nyer az egyedi, kreatív design. Bár a kártyák külsejét grafikusok tervezik meg, a végső döntés ezzel kapcsolatban általában a legfelső szinteken születik meg.
A kártyák megjelenését természetesen megszabja néhány kötöttség, bár ezek egyre inkább fellazulnak. Mindegyik kártyán szerepel a kártyatársaság és a bank logója, a hologram, a chip, illetve a hátoldalon a mágnescsík. Utóbbi régebben csak fekete színű lehetett, ma már viszont találunk példát színes, sőt hologramos mágnescsíkra is. Így már nemcsak a kártya előoldala, de a hátlapja is teret adhat a kreativitásnak. Sőt, míg a gyártási technológia miatt régebben a kártya oldalsó éle csak fehér lehetett, ma már ennek színezése is megoldható; és bár első hallásra ez nem tűnik annyira fontos kérdésnek, egy elegáns, fekete kártyánál azért ennek is van jelentősége. A kötöttségek egyre inkább fellazulnak, ami akár már zavaró is lehet; egy bolti vásárlás során például gondot okozhat az eladónak, ha a mágnescsík a megszokottól eltérő helyen van.
Gauder Milán szerint Magyarországon meglepően változatos képet mutat a bankkártyák megjelenése; Franciaországban például egészen a közelmúltig az egységes törvényi szabályozás miatt a forgalomban lévő kb. 50 millió kártya meglehetősen egyhangú képet mutatott.
Ahogy Homa Péter, a Bankkártya.hu szakírója elmondja, a 90-es évekhez képest az utóbbi évtizedben ugrásszerű fejlődésen ment keresztül a bankkártyák designja. Míg ugyanis korábban a bankok inkább a kibocsátott kártyák számának növelésére koncentráltak, a 2000-es évek elejére telítődött a piac, és egyre fontosabb lett a bankkártyák külseje. Ez érthető is, ha belegondolunk, hogy a bankkártya az egyetlen megfogható tárgy, amellyel jelképezni lehet a bank által nyújtott szolgáltatásokat. A bankok a design eszközeivel is megpróbálták minél vonzóbbá tenni ezeket: a design az, amellyel egyfajta stílust, a személyes kötődéseket is ki lehet fejezni. Külföldön van rá példa, hogy neves tervezőket, például divattervezőket kérnek fel a kártyadesign elkészítésére, nálunk azonban ez nem jellemző.
Magyarországon az egyik legelső példa arra, hogy a kártyadesignnal jelenítenek meg egyfajta életstílust, az OTP Junior kártya volt, amely a fiatalokat célozta meg. A designnal egy igen érzékeny réteget igyekeztek megfogni; a fiatalok azért is számítanak kiemelt célcsoportnak, mert náluk várható, hogy felnőttként is kitartanak az elsőként választott bank mellett.
A következő lépés az volt, amikor az ügyfél választhatott a különféle megjelenésű kártyák között. Jellemző motívumok voltak például a gyümölcsök vagy a sporttal kapcsolatos képek. A K&H-nál viszont nem az ügyfél, hanem a kártyaigénylés időpontja döntötte el a kártya megjelenését: aki tavasztól őszig igényelt, annak nyári, ősztől tavaszig téli jelenettel díszített kártya dukált.
A fejlődés egy állomása volt az átlátszó kártya, ezt azonban régebben az ATM-ek nem szerették. Ez a vonulat azonban nem tűnt el teljesen, több banknál ma is léteznek részben átlátszó kártyák (pl. Raiffeisen Okoskártya, OTP Amex Blue). A K & H Bank viszont kibocsátott egy teljesen egyszínű, narancssárga kártyát, amelyen csak a logó volt a minta.
Előfordul, hogy a bankok egységesítik a különféle kártyákat, és kártyasorozatokat bocsátanak ki. Így tett például az OTP Bank, amely néhány éve a teljes kártyastruktúráját leváltotta, de találunk erre példát más bankoknál, például a Budapest Banknál is.
Az elmúlt években jelentek meg a kártyabirtokos saját képével díszített kártyák; ilyenek a Raiffeisen Okoskártya, a K&H Énkártya vagy az OTP Sajátkártya. Ezekre bizonyos feltételekkel a kártyabirtokos a saját maga által készített fényképet teheti fel.
A bankkártyák nyújtotta lehetőségek tárháza azonban ezzel korántsem merült ki. Nyugat-Európából érkezett az a trend, hogy a kártya már nem a szabványos téglalap formában jelenik meg, hanem egyedi alakot ölt. Nálunk is bemutatták például a cicafület formázó kártyák. Meglepő, de bizonyos technikai paraméterek betartásával az automaták ezeket is el tudják fogadni, bár egyelőre csak ott terjednek, ahol a kártyákat már jellemzően nem ATM-ben való használatra, hanem bolti vásárláshoz használják (Magyarországon egyelőre még nem ez a helyzet, bár 2008-ban a bolti vásárlások száma már itthon is meghaladta a készpénzfelvételekét). Kissé extrém próbálkozásnak tűnnek a megdörzsölés után illatot árasztó kártyák, ezek szélesebb körű elterjedése nem is várható a jövőben. A fluoreszkáló kártyákra viszont nálunk is van példa, a TakarékBank ilyen plasztiklapja nem meglepő módon a fiatalokat célozza meg.
A bankkártyák egyaránt tükrözhetnek konzervatívabb és merészebb arculatot. Előbbi körébe tartozik például a Budapest Bank magyar feltalálók képeivel díszített kártyasorozata, míg a K&H Bank kártyáit egy időben a pénz történetét ábrázoló képek díszítették. Jellemző, amikor művészeti alkotások részleteit veszik át a kártyák tervezői.
Egy kártya sikerét jelzi, hogy meddig marad a piacon. Egy idő után természetesen mindenképpen lecserélik, és arculatot vált a bank. A Budapest Bank epres kártyája azonban, amely a 90-es évek végén hódított, olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy évekkel később (igaz, kissé módosított képpel) visszahozták. Ez a kártya annak idején óriási újdonságnak számított és meglehetősen nagy feltűnést keltett a piacon, amit ma már a hatalmas választéknak köszönhetően nehezen lehetne megismételni.
Homa Péter szerint a kártyák jövőjét nemcsak a design eszközei, de a technológia fejlődése is formálja. A chipes kártyáknak már nem muszáj akkorának lenniük, mint a mágneskártyáknak, így megjelenhetnek a nem szabvány méretű vagy alakú kártyák. Sőt, a jövőben valószínűleg teret nyernek majd a mobiltelefonba vagy karórába épített „bankkártyák”, amelyek már teljesen elszakadnak a kártyaformától. Addig azonban még bőven akadnak a mai formátumú bankkártyákban kiaknázandó lehetőségek.
Azt, hogy a hangsúly az elmúlt években tolódott igazán a designra, jelzi az a tény is, hogy 2007-től megrendezik Az év bankkártyája elnevezésű megmérettetést. 2008-ban a verseny fődíját az OTP nyerte el, de díjazták a CIB Bank, a Budapest Bank és a Sopron Bank kártyáit is.
