Logomain

Magyar bútortervezők elfeledett kincsei

By Ongrádi Melinda 2009. november 29. 21:32

szerk at hg dot hu

Fotel_nagy_karoly20130602-27858-908uph.gallery

Pöttyös fotel, tervezte Nagy Károly

Butor_kozma_lajos20130602-27858-1sfz6cg.gallery

Szobabelső Kozma Lajos bútoraival

Fogadoszoba_kaesz_gyula20130602-27858-bg7o2f.gallery

Fogadószoba Kaesz Gyula tervei alapján

Futotestracs_kozma_lajos20130602-27858-1elxm8n.gallery

Fűtőtestrács, tervezte Kozma Lajos

Nepszovetseg_szablya_frischauf20130602-27858-7yy3ub.gallery

A genfi Népszövetségi Palota magyar terme, Szablya-Frischauf Ferenc tervei alapján

Magyar_butor_magazin20130602-27858-c481wf.gallery

magyar bútor magazin

Minary_nyito20130602-27858-41158o.gallery

Mináry Pál magyaros bútorai

Butor_2_minary_pal20130602-27858-1aqymeb.gallery

Mináry Pál bútortervei, kép © Cser Kiadó

Butor_minary_pal20130602-27858-13p4nsd.gallery

Mináry Pál tervezte garnitúra, kép © Cser Kiadó

Ferfiszoba_kaesz_gyula20130602-27858-1gegr6m.gallery

Férfiszoba terve Kaesz Gyulától, kép © Cser Kiadó

Intarzias_szekreny_kaesz20130602-27858-1fn45gt.gallery

Intarziás szekrény, Kaesz Gyula és Kaesz Gyuláné, kép © Cser Kiadó

Karosszek_juhasz_laszlo20130602-27858-1ndt8ih.gallery

Karosszék, tervezte Juhász László, kép © Cser Kiadó

Szekreny_talos_gyula20130602-27858-1mircmr.gallery

Szekrény népies motívumokkal, tervezte Tálos Gyula, kép © Cser Kiadó

Konyhaterv_kozma_lajos20130602-27858-1vtlluh.gallery

Konyha terve Kozma Lajostól, kép © Cser Kiadó

Konyha_kozma_nyito20130602-27858-1khif81.gallery

Konyhaterv, Kozma Lajos, kép © Cser Kiadó

Lakoszoba_kaesz_gyula20130602-27858-7nwozx.gallery

Lakószoba terve, Kaesz Gyula, kép © Cser Kiadó

Nagy_antal_es_fia20130602-27858-1y46we.gallery

A Nagy Antal és Fiai cég hirdetése, kép © Cser Kiadó

Szekrenyterv_kozma_lajos20130602-27858-17mfq5.gallery

Szekrénysor terve, Kozma Lajos, kép © Cser Kiadó

Kiss Éva művészettörténész segítségével mutatjuk be a magyar bútortervezés 1920-1948 közötti izgalmas korszakát.

Az első világháború jelentős változások álltak be a magyar bútoriparban. A háború előtt megindult fejlődés derékba tört. Nem voltak nagyüzemeink, és Trianon után, a nehéz gazdasági helyzetben nem is alakulhattak ki, így a bútorkészítés kisüzemi keretek között folyt. Ezen a talajon hihetetlen sokszínűség virágzott ki. A népművészet újjáélesztésére irányuló törekvések éppúgy fejlődésnek indultak, mint a modern művészet törekvései. A kor nagy nevei között megtaláljuk Kozma Lajost, Mináry Pált, Szablya-Frischauf Ferencet és még sokan másokat. A kor bútortervezői nemzetközi szinten is elismertek voltak. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a genfi Népszövetségi palotában is van egy magyar terem, amelyet egy 1926-ban meghirdetett pályázat után Szablya-Frischauf tervei szerint rendeztek be. Ez a berendezés még ma is fellelhető.

Kiss Éva művészettörténész most megjelent, Lakás és bútor 1920-1948 között című könyvében (Cser Kiadó, Budapest) ennek a korszaknak a magyar bútorművészetét dolgozza fel. A szerzővel erről a még kevéssé ismert és sok kutatást igénylő korszakról beszélgettünk.

hg.hu: Mondhatjuk, hogy ez volt a magyar bútor egyik fénykora?

Kiss Éva: Fénykornak azért nem nevezném. Trianon után sokáig nem állt talpra az ország. Azt azonban elmondhatjuk, hogy ebben a korszakban egy nagyon nívós, igényes berendezőstílus alakult ki, amely a kisipari munkán alapult. Nem nagyon voltak nagyüzemek, hiszen azok a háborúban tönkrementek. Aki berendezést keresett a lakásába, kisebb műhelyekből rendelte meg a berendezést. Könyvemben nem a két világháború közötti, hanem az 1920-1948-i tartó időszakot dolgoztam fel. A 2. világháború után ugyanis volt még egy rövid fellendülés, amelynek az államosítás vetett véget. A bútorstílusokban ekkor uralkodó sokféleség annak is köszönhető volt, hogy nem volt nagyüzem.

hg.hu: Nemzetközi szinten is elismerték a kor bútortervezőit...

Kiss Éva: Igen, az Innendekoration c. folyóiratban például több cikk is megjelent Kozma Lajosról, sőt, abban a kivitelezőket is felsorolták. Annak idején ezek a tervezők, műhelyek Bécsnek is dolgoztak, de aztán ez a kapcsolat is megszakadt.

hg.hu: Mi teszi annyira vonzóvá ezt a korszakot a ma emberének szemében?

Kiss Éva: A ’60-as években, a popkultúra térnyerésével a lakberendezésben sem az volt a fő szempont, hogy a bútorok legyenek tartósak. Eluralkodott a „nem kell a nagypapáé” szemlélet. Ezzel szemben a bemutatott korban az a szemlélet uralkodott, hogy a bútor legyen tartós, örökíthető.

hg.hu: Milyen változásokat hozott ez a korszak?

Kiss Éva: A háború után sok minden elkezdődött. A tehetősebben lakásai is kisebbek lettek, 3-4 szobára szűkültek. Ekkor bontakozott ki a női egyenjogúság. Kevesebb lett a személyzet, megjelentek a gépek. Elkezdett kialakulni a mai típusú konyha, szigorodtak a higiéniával kapcsolatos követelmények. Fontos változás, hogy a ’20-as évektől kezdtek el figyelni a gyerekszobára: legyen világos, kellemes, biztonságos. A lakások méretcsökkenésének köszönhetően a lakóterek és a bútorok is többfunkciósak lettek.

hg.hu: Mennyire fellelhetők még a korszak bútorai?

Kiss Éva: Természetesen sajnos sok bútor megsemmisült. Szerencsére ugyanakkor sok lakás még ma is olyan, mint ahogy annak idején berendezték. Ma ennek a korszaknak a bútorai reneszánszukat élik, van rájuk érdeklődés. A kézművestechnikának és a nívós kivitelezésnek köszönhetően ezek a bútorok javíthatók, felújíthatók.

hg.hu: Talán azért is fenyegeti ezeket a bútorokat inkább a selejtezés veszélye, mert nem annyira cirádásak, nincsenek rajtuk látványos faragások.

Kiss Éva: Igen, ez így van. Ugyanakkor ezeknek a bútoroknak a szépsége nem a faragványokban rejlik. A minőség az, ami a legfőbb erényük. Sokan voltak és vannak, akik ragaszkodnak ehhez a minőséghez. Voltak, aki a lakótelepi lakásba is a nagymama hálószobabútorát szerették volna beköltöztetni.

A ’60-as években az Iparművészeti Tanács is foglalkozott vele, hogy milyen legyen majd a jövő lakótelepe, és a programhoz ennek a kornak a vívmányait vették alapul.

hg.hu: Ma vannak, akiknek példát mutat ez a korszak?

Kiss Éva: Ma Magyarországon a Balaton Bútorgyár működik, meg néhány kisebb üzem. De a bútorok nagy részét importból szerezzük be. A bútorok egyre inkább elveszítik helyi jellegüket. Pedig a hazai anyagokat kéne felhasználni. Régen nemzetközileg ünnepelték a magyar bútortervezőket. Ma leginkább a skandinávokat jegyzik e téren. Náluk zökkenőmentesen zajlott a racionalizálás, sikerült emberközelivé tenniük a funkcionalizmust.

A mai hazai tervezők közül meg kell említeni Mikó Sándor, Fekete György, Tóth Tibor, Vásárhelyi János, Tóta József, Snopper Zsuzsa, Rainer Péter nevét, akik folytatják a hagyományokat. Vagy említhetjük Király Józsefet, aki a „székkirály” jelzővel is szoktak illetni.

Sajnos ma nagyon el vagyunk szigetelve. Külföldről hozzák a terveket, ami nem kedvez a hazai iparművészetnek.

hg.hu: Ha valaki gyűjteni szeretné a kor bútortervezőinek munkáit, miről tudj azokat felismerni? Volt valamilyen azonosító jegy, ami használtak?

Sajnos nem használtak ilyen jegyeket. Érdemes például múzeumi tervgyűjteményeket nézegetni (pl. Iparművészeti Múzeum, Építészeti Múzeum). Ezekből a bútorokból sokszor nem egy darab készült, bár a 2-3 vagy akár 20 darabot nem nevezhetjük még sorozatnak. És természetesen vannak bizonyos jegyek is, amelyekről azonosíthatók.

hg.hu: Mennyire lett feltérképezve ez a korszak?

Kiss Éva: Nagyon sok még a fehér folt! Tovább kellene kutatni ezt a területet. Szeretném, ha a fiatalok folytatnák a munkámat. Sok jelentős életmű van, és ma még meg lehet fogni azokat a szálakat, amelyek összekötnek minket ezzel a korral. Ha valaki régiségkereskedőnél vesz egy ilyen bútort, ott persze nem követhető nyomon annak eredete, viszont aki a nagymamájától örökölte azokat, ott megfoghatók ezek a szálak. Szerencsére sok fiatal, tehetséges ember foglalkozik ezzel a területtel.

lakberendezés, belsőépítészet, lakásbelső, kozma lajos, lakás és bútor 1920-1948, magyar bútortervezés, mináry pál, szably-frischauf ferenc, tálos gyula, juhász lászló, kiss éva művészettörténész Icon_print

Pöttyös fotel, tervezte Nagy Károly

Szobabelső Kozma Lajos bútoraival

Fogadószoba Kaesz Gyula tervei alapján

Fűtőtestrács, tervezte Kozma Lajos

A genfi Népszövetségi Palota magyar terme, Szablya-Frischauf Ferenc tervei alapján

magyar bútor magazin

Mináry Pál magyaros bútorai

Mináry Pál bútortervei, kép © Cser Kiadó

Mináry Pál tervezte garnitúra, kép © Cser Kiadó

Férfiszoba terve Kaesz Gyulától, kép © Cser Kiadó

Intarziás szekrény, Kaesz Gyula és Kaesz Gyuláné, kép © Cser Kiadó

Karosszék, tervezte Juhász László, kép © Cser Kiadó

Szekrény népies motívumokkal, tervezte Tálos Gyula, kép © Cser Kiadó

Konyha terve Kozma Lajostól, kép © Cser Kiadó

Konyhaterv, Kozma Lajos, kép © Cser Kiadó

Lakószoba terve, Kaesz Gyula, kép © Cser Kiadó

A Nagy Antal és Fiai cég hirdetése, kép © Cser Kiadó

Szekrénysor terve, Kozma Lajos, kép © Cser Kiadó

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317