Logomain

A Gutenberg-galaxis arcai

By Ongrádi Melinda 2009. október 14. 22:03

szerk at hg dot hu

Candide20130602-27858-1neivkw.gallery

A Candide (balra) és a Lady Chatterley szeretője (jobbra) újrafogalmazva a Penguin Graphic Classics sorozatában

Boritoscikk_120130602-27858-nym4v2.gallery

Két merész borítóterv Jon Gray-től

Boritocikkbe_220130602-27858-3gs4h7.gallery

Carin Goldberg (balra) és Steve Snider (jobbra) borítóterve

Boritocikkbe_320130602-27858-1dod2j4.gallery

Barbara de Wilde (balra) és Jennifer Carrow (jobbra) borítóterve

Boritocikkbe_420130602-27858-12coo73.gallery

David Pearson (balra) és The Heads of State (jobbra) borítóterve

Boritoscikkbe_520130602-27858-1vxsjhp.gallery

Michael Kosmicki sorozatborító-terve a Fabernek

Geopen_123a20130602-27858-1l2h9l.gallery

Példa egy hazai kortárs sorozatborító-tervre; Eck Imre Gábor terve a Geopen kiadónak

Ponyva20130602-27858-131vw8j.gallery

A Harper Collins kiadó Hard Case Crime sorozata a ponyvák világát idézi (Glen Orbik, Chuck Pyle, Richard B. Farrell, Michael Koelsch, Larry Schwinger tervei)

Hirlevel_konyv20130602-27858-3n8ot0.gallery

hirlevel konyvdesign

A Frankfurti Könyvvásár apropóján megnéztük, hogy a design mely eszközeivel küzdenek a könyvek a túlélésért.

Megveszünk-e egy könyvet pusztán azért, mert nagyon megtetszik a borítója? És fordítva: egy csúnyácska kötet törvényszerűen eladhatatlanul tengődik a könyvesboltok polcain? A borító, azaz „a könyv arca” kulcskérdés a könyvszakmában, a verseny pedig a 21. században várhatóan csak élesedni fog. Az október 14-én kezdődő Frankfurti Nemzetközi Könyvvásár apropóján bepillantottunk a jövő könyvtervezésének műhelytitkaiba.

A könyvkiadók kiemelten kezelik a borítóterv kérdését, amelybe általában a szerzőnek sem lehet beleszólása. A borító gyakorlatilag egyfajta reklámfelület, amely nagy szerepet kap a könyv marketingjében. Természetesen számtalan mítosz él azzal kapcsolatban, hogy milyen legyen egy borító és milyen ne. Például sok kiadó alapszabályként kezeli, hogy mindenképpen fényképnek kell lennie rajta - pedig nagyszerű példákat találhatunk a kizárólag grafikai elemeket felvonultató borítókra. Jó közelítésként elmondhatjuk, hogy a borító célja legtöbbször minél szélesebb közönséghez eljuttatni a könyvet, miközben azért azt is igyekszik jól tükrözni, hogy mi is az adott kiadvány tartalma. Ez sokszor egymásnak ellentmondó feladat.

Kérdés azonban, hogy valóban jó stratégia-e, ha a lehető legszélesebb közönséget igyekszünk elérni, ahelyett, hogy inkább a célközönséget találnánk meg? Mindezt azért is érdemes megfontolni, mert a felmérések szerint sokan ismerőseik, barátaik ajánlására vásárolnak könyvet. Ha pedig csalódnak a borító mögötti tartalomban, valószínűleg nem fogják azt továbbajánlani sem.

Ahogy Vékony Ágnes tipográfus elmondja, a borító tervezésénél figyelembe kell venni, hogy kinek készül a könyv, mi a tartalma, de emellett természetesen lehetnek kötelezően megjelenő elemek is. Nagyon sokszor a megrendelő igényeit is figyelembe kell venni, sorozatborítónál pedig természetesen idomulni a sorozat sajátosságaihoz. A számítógépen sokkal egyszerûbbé vált a tervezés és a programok is egyre különlegesebb effektusok használatát teszik lehetővé; időnként mindezek együttes felhasználásával rémes alkotások láthatók, hiszen egy könyvet ma már bárki meg tud csinálni.

A nemzetközi könyvkiállításokon mindig sok jó ötletet lehet felszedni, amit alkalomadtán használni lehet kissé átalakítva, ráhúzva az adott feladatra. Ahogy Ágnes elmondja, szívesen nézeget régi könyveket, nyomdai körzet/díszítőelem-gyűjteményeket, szereti az akkori tipográfia hangulatát és a szép betűket; sokszor egy metszett betű ritmusa és szépsége már meg is tervezte a borítót . . .

Eck Imre Gábor grafikusművész (akinek Helikon Klasszikusok sorozatterve szép Magyar Könyv-díjat nyert) elmondja, nem muszáj mindent elmondani a könyvborítón. Személy szerint jobban kedveli, ha a borító csak utalásszerűen, szimbolikusan jeleníti meg a könyv tartalmát. Ehhez a könyvbe beleolvasva kap inspirációt, a történetek általában adnak olyan inspirációt, amely alapján el lehet indulni. Úgy véli, a könyvborító feladata elsődlegesen az, hogy felkeltse a figyelmet, és kedvet kapjunk ahhoz, hogy belelapozzunk a kiadványba.

Ugyanakkor növeli a könyvborítók jelentőségét, hogy egyre többen vásárolnak interneten könyvet, ahol sokszor a választáshoz egyedül a borítóterv jelenti a kapaszkodót.Természetesen évről évre díjazzák a legjobbnak ítélt borítóterveket. Ilyen válogatást közöl például a The Book Design Review, ahol egyébként számtalan jobbnál jobb borítótervben is gyönyörködhetünk..

Az, amit ma tulajdonképpen könyv néven ismerünk, a kódexekkel jelent meg a történelemben. A középkorban a scriptoriumokban készültek a könyvek, aprólékos kézi munkával, és csak a kiválasztottak lapozgathatták őket. A könyvek külső-belső megjelenése is a mívességet, a művészetek emelkedett, klasszikus nyugalmát tükrözte, a betűk szabályos mezőkbe rendeződtek, míg az illusztrációkat az aranymetszés szabályai szerint helyezték el. A borítók drága kézművesmunkák voltak, inkább a könyvben elrejtett tudás drága foglalatai, mintsem figyelemfelkeltő reklámfelületek.

A nyomtatás elterjedésével a könyv is egyre inkább tömegtermékké vált, amely egyre szélesebb rétegek számára vált elérhetővé. Kilépett az elszigeteltségből, drága, egyedi tárgy helyett széles körben terjesztett információhordozóvá vált. A fényképezés újabb forradalmi változást hozott a könyvek történetében, a fényképek egyre inkább kiszorították a rajzokat, kézzel készült illusztrációkat.

A borítótervezéssel kapcsolatban érdemes megemlítenünk Jan Tschichold német tipográfus, könyvtervező, tanár és író nevét, akit El Lissitzky és Moholy-Nagy művészete ihletett meg a ’20-as években. Tschichold átvette a konstruktivista eszméket, és úgy vélte, azok sokkal jobban szolgálják a tipográfiát, mint az évszázados hagyományok. Úgy vélte, hogy el kell vetni a régi szabályokat, aszimmetrikus elrendezést kell alkalmazni, és kizárólag sans serif (talpatlan) betűkkel érdemes dolgozni. Nézeteit először 1925-ben publikálta, és azok nagy felzúdulást keltettek. Egyesek szenvedélyes követőivé váltak, míg mások kategorikusan elutasították elveit. Néhány év elteltével azonban egyre nagyobb mértékben elterjedtek az ennek jegyében készült újszerű, friss borítótervek.

Tschichold szerint „az aszimmetria előnye a szimmetrikus elrendezéssel szemben, hogy jobban megragadja a figyelmet, optikailag hatásosabb. Az élénkebb, mozgalmasabb aszimmetrikus elrendezés, amely felváltja a szimmetria klasszikus, időtlen nyugalmát, a modern életstílus dinamikáját tükrözi. Ugyanakkor nem szabad, hogy ez a törekvés átcsapjon egy nyughatatlan, kaotikus megjelenésbe. Az aszimmetria maga is kifejezheti a rendezettség utáni vágyakozást. Tulajdonképpen ez az egyetlen módja annak, hogy kifejezzünk egy jobb, természetes rendet; ellentétben a szimmetriával, amely nem önmagából, hanem a külvilágból meríti szabályait.”

Napjainkban minden eddiginél hatalmasabb a kínálat a könyvpiacon, így nincs olyan stílus vagy törekvés, amellyel ne találkozhatnánk, kezdve a klasszikus hagyományok követésétől az újító törekvésekig. Ugyanakkor természetesen mindig vannak divathullámok. Ilyen trendek a nyugat-európai kiadóknál például, hogy képregényjelenetek díszítik a borítót, vagy az 50-es, 60-as évek ponyvaregény-fílingje köszön azon vissza.

Képregény a borítón

Az egyik divatos irányzat, amikor képregényjelenetek díszítik a könyvborítót. Egy ismert példa erre a Penguin kiadó Graphic Classics sorozata, amelynél a kiadó klasszikusokat öltöztetett meglehetősen eredeti új ruhába. Például Voltaire Candide-ját, amelyből ennek köszönhetően egyes könyvesboltokban ötször annyit eladtak egy hónap alatt, mint az előző öt évben összesen! A siker titka, hogy az így felfrissült megjelenés újfajta olvasóréteggel kedvelteti meg az egyébként néha kicsit porosnak tűnő klasszikusokat.

Ponyvaregény-image az 1950-es, 60-as évekből

Csábos szirének, metsző tekintetű ballonkabátos detektívek és pisztolypárbaj-jelenetek jellemzik ezt a stílust. Olyan kiadóknál bukkannak fel újra, mint a Harper Collins, amely egy új krimisorozatot indított útjára ezzel a retró-küllemmel. A tapasztalatok szerint ez a stílus egyaránt megfogja az idősebb olvasókat, akik annak idején vásárolták a ponyvákat, és a fiatalokat is, akik izgalmasnak találják a detektívtörténetek világát.

A könyvborító mint elvont műalkotás

Bár erősen funkcionális feladata van, azaz nem árt, ha le tudjuk róla olvasni a szerzőt és a címet, a hatalmas kínálatból sokszor úgy próbál meg kitűnni egy kiadvány, hogy a könyvborító már teljesen elrugaszkodik eredeti rendeltetésétől, és néha egyetlen betű nélkül kerül piacra. 

Ahogy Eck Imre Gábor grafikusművész elmondja, a hazai kiadók egyelőre a biztonságra törekszenek. Az említettekhez hasonló gegekbe nem nagyon mernek belevágni, legfeljebb a nagyon ismert szerzőknél, akiknek a neve eleve eladja a könyvet. A hazai kép egyébként is nagyon vegyes: a pénzhiány miatt sok kiadó eleve nem áldoz grafikusra, ami meg is látszik a könyvesboltok kínálatán.

A könyvek talán soha nem voltak még akkora kihívásnak kitéve, mint korunkban, amikor meg kell küzdeniük az internet és a digitális világ kihívásával. A lecke fel van adva, de a mellékelt példákból úgy tűnik, többek között a design eszközeit is csatasorba állítják a cél érdekében. Az azonban, hogy mennyire képesek talpon maradni, a jövő titka marad!

design, grafika, magazin, tipográfia, könyv, borítóterv Icon_print

A Candide (balra) és a Lady Chatterley szeretője (jobbra) újrafogalmazva a Penguin Graphic Classics sorozatában

Két merész borítóterv Jon Gray-től

Carin Goldberg (balra) és Steve Snider (jobbra) borítóterve

Barbara de Wilde (balra) és Jennifer Carrow (jobbra) borítóterve

David Pearson (balra) és The Heads of State (jobbra) borítóterve

Michael Kosmicki sorozatborító-terve a Fabernek

Példa egy hazai kortárs sorozatborító-tervre; Eck Imre Gábor terve a Geopen kiadónak

A Harper Collins kiadó Hard Case Crime sorozata a ponyvák világát idézi (Glen Orbik, Chuck Pyle, Richard B. Farrell, Michael Koelsch, Larry Schwinger tervei)

hirlevel konyvdesign

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317