Logomain

Elfelejtett tárgyaink: a legyező

By Oláh Zsófia 2009. október 16. 22:03

szerk at hg dot hu

Spanyol_legyezok_cikkep20130602-27858-1dmo1uv.gallery

Legyezők Spanyolországban cikkép

Egyiptomi_legyezok_cikkep20130602-27858-18959qm.gallery

Egyiptomi legyezők

Lv120130602-27858-19tynnd.gallery

A Louis Vuitton és Rossy de Palma legyezője

Lv220130602-27858-uway1o.gallery

A Louis Vuitton és Rossy de Palma legyezője

Galeria20130602-27858-1mo8ws0.gallery

T. Enami fényképei a száz évvel ezelőtti Japánból galéria

Pap20130602-27858-1ek0yfv.gallery

Japán pap legyezővel, T. Enami fényképe, 1895-1900 körül

Csajok20130602-27858-ooejp2.gallery

Nők kimonóban, legyezővel, T. Enami fényképe, 1900-1910 k.

Legyezogyar20130602-27858-7hhxjy.gallery

Legyezőgyártó nők, T. Enami fényképe, 1905-20 k.

Szamuraj20130602-27858-epf7rn.gallery

Szamuráj Japán jelképét ábrázoló legyezővel, T. Enami fényképe, 1892-95 k.

A szalonbéli hölgyek csábításhoz használt kelléke vagy liturgikus tárgy? A legyező évezredes története.

A szalonbéli hölgyek csábításhoz használt kelléke vagy liturgikus tárgy? A legyező hosszú története során figyelemreméltó karriert futott be, napjainkra azonban mégis kikopott a közhasználatból. Újabb relikvia elfelejtett tárgyaink kincsestárából.

:image_53957

A legyező kialakulása

A fennmaradt művészeti emlékek tanúsága szerint ősidők óta használnak legyezőt hűsítésre és a tűz élesztésére. Legegyszerűbb megoldásnak erre a lótusz- és pálmalevél kínálkozott, melynek formájától a legyező azóta sem rugaszkodott el túlságosan. Már egyiptomi és perzsa ábrázolásokon találkozhatunk urukat legyezgető szolgákkal; ezen eszközök tollból, szőrből vagy levélből készültek.

A ma ismeretes összehajtható legyező őse először a 2. századi Kínában tűnt fel: a merev papírt bambusz vagy fa keret fogta közre. Ezt a megoldást fejlesztették tovább a japánok, akik – a legendás japán ergonómia jegyében – az összehajtható, és így praktikusabban hordozható-tárolható verzióval álltak elő. Az összehajtogatott változat a 8. században terjedt el, majd jutott el kínai közvetítéssel az európai világba. Olyan nagy sikerre tett szert, hogy egy időben ez vált a legkeresettebb japán exporttermékké Kínába, és az európai piacon is magáénak tudhatta az egyik első japán exportcikk tiszteletreméltó státuszát.

A japán legyező szára birtokosának rangjától függően bambuszból, szantálfából vagy csontból készült, erre feszítették rá a finom díszítésű, merevített papírt. A drágább legyezőket művészek festették; a dekoráció révén lakberendezési dísztárgyként is kezdték használni.

A legyező a japán kultúrának fontos elemévé lépett elő: szerepet kapott a társadalmi érintkezés, az etikett terén is. Kifejezhették vele a jókívánságokat, tiszteletet, és felbukkan a komplex szimbólumrendszerű hagyományos japán színházi táncoknál is. Típusa, alapanyagai, sőt a fa merevítőlapok száma jelezték tulajdonosának társadalmi hovatartozását, az udvari öltözetnek szerves részét alkotta.

Európai diadalmenet

A feljegyzések szerint Európában is viszonylag korán feltűnt az összehajtható legyező, a VI. században élt Theodolinda longobárd királyné is bírt eggyel. Tömeges elterjedését azonban a középkori kereskedelem nagy katalizátorainak, a keresztes lovagoknak köszönhette, akik a 13-14. század folyamán hozták keletről. Később pedig már portugál kereskedők terítették a Kínából, illetve Japánból származó legyezőt az európai piacon.

Ettől fogva a nemesasszonyok közkedvelt kiegészítőjévé vált, amelyet szalaggal kötöttek össze, és rögzítették a csuklón vagy az övön. Merevítője teknős- vagy elefántcsontból, fából készült, a papírt azonban a textil váltotta fel. Vert csipke, hímzett selyem, finom és drága anyagok legyezték az arisztokrata hölgyek arcát. A 17. századtól a fényűzés egyik eszköze lett, arannyal futtatták, ritka kelmékbôl készítették. Érdemes megjegyezni, hogy Európában a legyező kizárólag mint a női kelléktár része terjedt el. A nők viszont kiaknázták a benne rejlő lehetőségeket: már nem csupán frissítésre használták, de bevetették flörtölési-ismerkedési arzenáljuk elemeként is. Külön szótára született a legyezőhasználatnak, amelynek útmutatóit betartva a kiválasztott tudtára adhatjuk, hogy szabadok vagyunk a következő táncra, vagy hogy szívünk már más felé repes.

Legyező és liturgia

Érdekes, hogy míg a legyező a szalonokban is konstans népszerűségnek örvendett, addig egy ezzel párhuzamos pályán is szimbolikus szerepet öltött. Liturgikus használatát feltehetőleg Szíriából vettük át. A középkorban a flabellum nevű legyezővel űzték el az oltáron lévő kenyérről és borról a legyeket. Az 1962-65-ös II. Vatikáni Zsinatig a pápa egyik jelvénye a pávatollból készült legyező volt.

:image_53954

A legyező ma

Mondhatnánk, hogy az elektronika korában a legyező elvesztette alapvető funkcióját, és ennek köszönhető eltűnése a köznapokból, ez azonban csak részlegesen fedné a valóságot. Hiszen az utcán, légkondicionáló nélküli buszon vagy helyiségben bizony manapság is nagy hasznát vennénk, mit több: a mediterrán országokban ma is sokszor találkozhatunk vele. Valószínűleg inkább annak a folyamatnak lehet szenvedő alanya, ami a divatelemek fel- és leszállóágát irányítja: egy-egy elem hihetetlen népszerűségnek örvend pár éven vagy évtizeden keresztül, majd ugyanilyen lendülettel divatjamúlttá, viselôje számára kínossá válhat. Más, eredetileg kizárólag praktikuma miatt viselt tárgy történetében megfigyelhető ugyanezeknek a hullámhegyeknek és -völgyeknek az ismétlődése – gondoljunk csak például az utóbbi évek slágerdarabjára, a gumicsizmára. Hogy a legyező sem tűnt el teljesen a divat süllyesztőjében, azt jelzi a tény, hogy a Louis Vuitton is előállt nemrég egy szériával.

A legyező finom, mai szemmel kissé túl komplikált flörtölési jelrendszere azonban a múlté. Bár manapság számos kellék áll a rendelkezésünkre, hogy szándékainkat a másik fél tudomására adjuk, ezekhez nem fűződik olyan bevett kommunikációs mód, mint a legyezőhöz. Talán az utóbbi években divatbajött, direktségükben döbbenetes világító karszalagok és pólók, amelyek viselőjük magánéleti státuszát és a konkrét estére vonatkozó aspirációit hivatottak jelezni, kiváló szimbólumai annak, hogy milyen utat járt be a flörtölés története az utóbbi évszázadokban.

design, divat, magazin, formatervezés, japán, japan, louis vuitton, elfelejtett tárgyaink, oláh zsófia, legyező Icon_print

Hg_pasaret_szponzor_title
Logomain
This is unbelievable!
OK

Hello!   mit szeretnél megosztani olvasóinkkal?

Foglald össze egy mondatban miről van szó. *

A közlésre szánt teljes anyag. *

Kép és egyéb dokumentum is tartozik az anyaghoz?
Add meg a linkjét! (GoogleDrive, Dropbox, FTP, stb.)

Név/Cégnév *

Maradjak
névtelen

Mail *

Telefonszám (csak számok)

HG user név, ha van.

Kérlek, írd be a képen látható 2 szót az alatta lévő mezőbe

Hello!   dolgozz velünk

Név *

Mail *

Telefonszám

Mit szeretnél nálunk csinálni?
Facebook
Twitter
Pinterest
YouTube
RSS

Ombrello Media.
Alkotás utca 53
MOM Park "C", 1123
Budapest, Hungary 

M: +36 30 297 2317